Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)
B - Barattokereskedés - Barbarelli - Barbareskek
72 BAKBMKtSKEK tatott könyve van. A’ Maur soha sem nevet, magába elmerülve ’s szakálát simogatva, legkevesebb jelet sem adja a’ tudni kívánásnak és lelki eleinek. Legfőbb gyönyörűsége a’ ferdébe való menetel, kávéhörpölés és mesehallgatás. Közönséges eledele a’ kuskussu, melly maccaroni (metélt tészta) formájú. A’ Maroccoiak sok theát isznak. A’ Maurok közt közönségesen az a’ vélekedés uralkodik , hogy egyszer Pénteken, az imádság óráján, fognak egy veres öltözetű néptől megtámadtatni. A’ fatumokban való vak hitnél fogva a’ sorsnak minden változását hideg vérrel szenvedik ’s a’ legnagyobb fájdalmak közt is csendesen halnak meg, csak betegségekben arcczal Mekka felé fordittassanak ’s fekhessenek. — A’ Maurok közt szabad Négerek is telepedtek meg, kik Maraccóban statushivatalokat is viselnek és a’ hadi seregben szolgálnak. — A’ Zsidók egész ilarbariában el vannak szórva, ’s ők űzik a’ külső kereskedést. Eredeteket még az Israelitáknak Phoeniciából való hajdani bevándorlásától veszik, kikhez költözött későbben azon 100,000 Zsidó is, a’ kik Spanyolországból és Portugálból kiűzettek. Azon megvettetés mellett is, mellyben szűk kerületeikben, a’ városok többi lakosaitól különválva, a’ köz néptől különbféle csúfsággal illettétve ’s a’ gazdagoktól nyomatva élnek, minden állatok történik. A’ tudatlan Majkr a’ Zsidóknak adja arendába jövedelmeit, 's közülök választatnak a’ vámszedők, tolmácsok ’sat. Ők verik a’ pénzt ’s ők készítenek minden öltözetbeli ékességet. Életek idejéhez képest bizonyos, de nagy adókat fizetnek ’s ritkán büntettetik meg az a’ Maur, a’ ki Zsidót ölt meg. Csak a’ Maurok előtt gyűlöletes fekete szinű ruhát szabad közönségesen viselősek, annál piperésebbek ellenben házaikban. — A’ nép fő ’s uralkodó osztályát a’ Törökök teszik, kik itt a’ veres szakálu (Karberousse) Home vezérlése alatt 300 észt. előtt, több tengeri rablókkal megtelepedvén ’s az egész tartomány urai lévén , a’ szép mesterségeket, tudományokat, földmivelést és kereskedést, mellyek az itt lévő arab statusokban épen olly’ szépen virágoztak, mint Granadában (Spanyolországban), elfojtották ’s elnyomták. Polgári elsőségi jósaiknál ’s tengeri rablások és rabszolgákkal való kereskedések által szerzett gazdagságoknál fogva kegyetlenül nyomják a’ lakosokat. A tengeri rablásra rész szerént a’ Malta szigetén lakó Sz. János vitézeinek az éjszakafikai katonai statusokkal való szakadatlan csatázásai adtak okot. A’ vitézek ugyanis semmivé tették a’ Maurok kereskedését, a’ honnan Selim és Soliman magok felszólították alattvalójikat a’ keresztények rablására. Kevés idő múlva igen derék hajósok formálódtak a’ félhold zászlója alatt, kik közt leginkább megkülönböztették magokat Henik és Amiadeno (v. Khair Eddyn, mh. 1546), két testvér, Karbérousse melléknévvel. Ezek alkották 1518 a’tengeri rablók szabad statusát, Algírt. Mivel a’ Maurok’s Arabok kereskedése nagyon aláment, a’ Keresztényeké ellenben mindég feljebb hágott, ennél fogva a’ Maltaiak kevés, az Algiriak ellenben gazdag prédával tértek vissza mindég. Az Algiriak szerencsés előmenetele majd felébresztette a’ Tunisiakban Tripolisiakban és Maroccoiakban is a’ rablás vágyát. Algir mindaz által mindég megkülönböztette magát a’ barbariai statusok közt hatalmára, tengeri erejére és kegyetlenségére nézve. Valamint Máltában, úgy itt is önmagok igazgatták magokat a’ külföldi török katonák. Az igazgató vagy országló hadi nép hiányossága ugyanis a’ vele egy hiten lévő tartományok lakosiból pótoltatott ki, szabad beállás által ; azon lakosok mindazáltal , kiken az algíri katonaság uralkodott, nem katonáskodtak. A’ katonaság maga választott magának főt ’s a’ deyz, a’ hozzá hasonlók közt első, a’ katonáknak vezére ’s az ország lakosainak határtalan fejedelme volt. Az algíri országiás a’ katonák megházasodását is, a’ mennyire lehetett, hátráltatta, ’s ha némellyek még is megházasodtak, ezeknek gyermekeiket az igazgatásban való részvételből kiszorította, mivel a’ felsőbb hivatalokra csak Törökök léphettek. Innen minden második esztendőben hajókat küld az igazgató szék