Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)
C - Coligny, Gaspard de
COLINSY 2S7 midón a’ szabadság -hirdető ifjak kétségbe esve láták az ó világnak ama éretlenségét, uj országot akartak alkotni külön pantisocracy névre. Azonban a’ három kalandos legény három testvér leányba szeret, ’s egeiket Coleridge, másikát Southey, harmadikat Lorell veszi feleségül. ’S tűzök másfelé ömlik ! Coleridget kenyér nem léte nagy zavarodásba hoza. Szerencséjére Wedgwood urak vették pártul, s tanulásait azok segélyével Németországban végezte. Szól itt amiattáról ,,Bibliotheca Bitraria‘‘ két közelű munkájában, mellyben elbeszéli Klopstock vélekedését Lessig, Göthe, Wieland, Kotzebue felöl. Göttingában Blumenbachot és Eichhornt hallgatta. Angliába tértekor a’ ..Morning post'1 civill minister újság főbb czikkjeit irta. Az előbbeni revolutiós, a’ republican's Majd Schillerből fordita néhány darabot ’s Máltába kisérte sir Alexander Ballt mint titkosa. De ott sem kapott állandó fizetésre. Kesőbb magára élt külön ’* értette az irói életnek nyomom oldalait, in. Ilyet önéletleirásában senkinek sem is ajánl. írásai elöszámlálását lásd: ,,Biogr. dictionary of the firing authors of Hr. Brit, and Inland'. Versezete: ,,Christabe!" sok jeles hellyel kínálkozik. Lord Byron azt nagyon dicsérte. Elegyes értekezései, mellyeket ,, The friend'‘ név alatt ada ki, a’ leginkább keresettek. Részt vett ebben is: ,,Encyclopaedia metropolitana-. Egyébiránt földijei vad, külünködő ’s gyógyithatlan költői lángésznek tartják. A’ német literaturát szereti, a’ francziát nem. D. G. C.tr. M (Gaspard de), Francziaország admirala, születése helye Chatillon-sur-Loing 1516. A’ cerisolesi csatában megkülönböztette magát I. Ferenc, és II. Henrik alatt, ki előbb a’ franczia gyalogság vezeti ezredesévé , 1522 pedig franczia ország admiralává tere. Ütközetben bajnokság, hadi fenyíték fentartása. Spanyolokon nyert győzedelmek , különösen St. Quentin oltalmazása valának érdemei. St. Quentin ostrommal megvétetvén, C. fogságba esett. II Henrik halála után ,Medici Katalin alattomos mesterkedései arra bírták, hogy a’ Guisek ellen a' Calvinisták fejére lenne. Olly hatalmas pártot formált, melly Frantziaországban a' catholica vallást veszéllyel fenyegette. Condé becsület féltőbb, merészebb, munkásabb, Coligny’ előrevigyázóbb, mérséklettebb s ügyesebb volt arra, hogy egy párt feje legyen; a’ hadban ugyan szinte olly szerencsétlen, mint Condé, de fortélyos , a’már menthetetlennek látszót ismét helyre hozni, ’s vesztett harcz után veszedelmesebb, mint ellenséges győzedelem után, ezenfelül erényekkel tündöklő, mellyeket, a’ mennyire a’ pártsz veszély és az idő részei engedték, gyakorlott is. A Hugenották és Catholicusok közt esett első ütközetet (Dreux-nél 1562) elvesztette; de még is megszabadította a’ sereget. Midőn Guise herczeg axorleansi ostrom alatt megöletett, Colignyt vádolták, mintha ő járatta volna ex orgyilkosságot, de letett esküvel tisztitá ki magát, noha arra szüksége sem volt ; nemes indulatja és nagy’ lelke minden gyanú alól feloldották.A’ polgári háború 1567 öregbült dühvel ütött ismét ki. Coligny és Condé vezérték a’st. denysi csatát Montmorency’ connétable ellen, de itt a’ viadal nem volt elhatározó; következett 1569 a’ jarnaci ütközet, mellyben a’ Calvinisták tetemesen vesztettek. Condé elesett, ’s a fővezérség egész terhe Colignyra szálott. Pártját egyedül tartá most fen, ’s noha Moncontournál ismét megverték, bátorsága még sem csökkent. Egy kedvezőnek látszó béke 1570 tetsz,őleg végét szakasztá az ellenkezésnek. Coligny megjelent az udvarnál ’s, mint követőji, keggyel tetéztetett. IX. Károly kárpótlásul 100,000 frankot’s a tanácsban széket adott neki. Mindenfelől inték, hogy ezen hixelkedéseknek hitelt ne adjon. A’ Louvreból jőve Aug. 22. 1572 az admiral, midőn egy’ ablakból puska golyó repült rá, melly jobb kezét és bal karját megsebesité. A’ lövést, Medici Katalin önrendelésére , melly igen hiteleleg Guise herczegnek is tudtával volt, a’ St. Germain l’ Auxerrois klastrom épületéből egy’ Maurenel nevű tette. Károly mély fájdalmat mutatott, a’bűnöst nyomoztatta ’s igy szólott Colignyhez: „Atyám, a’ seb tied, de a’ fájdalom enyém”