Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)

C - Coligny, Gaspard de

COLI­NS­Y 2S7 mi­dón a’ szabadság -­hirdető ifjak kétségbe esve láták az ó világnak am­­a éretlenségét, uj országot akartak alkotni külön pantisocracy névre­. Azonban a’ három kalandos legény három testvér leányba szeret, ’s egeiket Coleridge, másikát Southey, harmadikat Lorell veszi feleségül. ’S tűzök másfelé ömlik ! Coleridget kenyér nem léte nagy zavarodásba hoza. Szerencséjére Wedgwood urak vették pártul, s tanulásait azok segélyével Németországban végezte. Szól itt amiattáról ,,Bibliotheca Bi­traria‘‘ két közelű­ munkájában, mellyben elbeszéli Klopstock véleke­dését Less­ig, Göthe, W­ieland, Kotzebue felöl. Göttingában Blumen­­bachot és Eichhornt hallgatta. Angliába tértekor a’ ..Morning post'1 c­ivill minister újság főbb czikkjeit irta. Az előbbeni revolutiós, a’ re­publican's Majd Schillerből fordita néhány darabot ’s Máltába kisér­te sir Alexander Ballt mint titkosa. De ott sem kapott állandó fizetés­re. Kesőbb magára élt külön ’* értette az irói életnek nyomom oldalait, in. Ilyet önéletleirásában senkinek sem is ajánl. írásai elöszámlálását lásd: ,,Biogr. dictionary of t­he firing authors of Hr. Brit, and Inland'­. Ver­­sezete:­ ,,Ch­ristabe!" sok jeles hellyel kínálkozik. Lord Byron azt na­gyon dicsérte. Elegyes értekezései, m­ellyeket ,, The frie­nd'‘ név alatt ada ki, a’ leginkább keresettek. Részt vett ebben is: ,,Encyclopaedia metropolitana­-. Egyébiránt földijei vad, külünködő ’s gyógy­ithatlan köl­tői lángésznek tartják. A’ német literaturát szereti, a’ francziát nem. D. G. C­­.tr. M (Gaspard de), Francziaország admirala­, születése he­lye Chatillon-sur-Loing 1516. A’ cerisolesi csatában megkülönböztette magát I. Ferenc­, és II. Henrik alatt, ki előbb a’ franczia gyalogság ve­zeti ezredesévé , 1522 pedig franczia ország admiralává tere. Ütközet­ben bajnokság, hadi fenyíték fentartása. Spanyolokon nyert győzedel­­mek , különösen St. Quentin oltalmazása valának érdemei. St. Quen­tin ostrommal megvétetvén, C. fogságba esett. II Henrik halála után ,Me­dici Katalin alattomos m­ester­kedései arra bírták, hogy a’ Guisek ellen a' Calvin­isták fejére lenne. Olly hatalmas pártot formált, melly Fran­­tziaorsz­ágban a' catholica vallást veszéllyel fenyegette. Condé becsület féltőbb, merészebb, munkásabb, Coligny’ előrevigy­ázóbb, m­érséklettebb s ügy­esebb volt arra, hogy egy párt feje legyen; a’ hadban ugyan szin­te olly szerencsétlen, mint Condé, de fortélyos , a’már menthetetlennek látszót ismét helyre hozni, ’s vesztett harcz után veszedelmesebb, mint ellenséges győz­edelem­ után, ezenfelül erényekkel tündöklő, m­ellyeket, a’ mennyire a’ pártsz veszély és az idő részei engedték, gyakorlott is. A­ Hugenották és Catholicusok közt esett első ütközetet (Dreux-nél 1562) el­vesztette; de még is megszabadította a’ sereget. Midőn Guise herczeg axorleansi ostrom alatt megöletett, Colignyt vádolták, mintha ő járat­ta volna ex orgyilkosságot, de letett esküvel tisztitá ki magát, noha arra szüksége sem volt ; nemes indulatja és nagy’ lelke minden gy­anú alól feloldották.­A’ polgári háború 1567 öregbült dühvel ütött ismét ki. Coligny és Condé vezérték a’st. deny­si csatát Montmorency’ connétable ellen, de itt a’ viadal nem volt elhatározó; következett 1569 a’ jarnaci ütközet, mellyben a’ Calvinisták tetemesen vesztettek. Condé elesett, ’s a­ fővezérség egész terhe Colignyra szálott. Pártját egyedül tartá most fen, ’s noha Moncontournál ismét megverték, bátorsága még sem csök­kent. Egy kedvezőnek látszó béke 1570 tetsz,őleg végét szakasztá az ellenke­zésnek. Coligny megjelent az udvarnál ’s, mint követőji, keggyel tetéz­­tetett. IX. Károly kárpótlásul 100,000 frankot’s a tanácsban széket adott neki. Mindenfelől inték, hogy ezen hixelkedéseknek hitelt ne adjon. A’ Louvreból jőve Aug. 22. 1572 az admiral, midőn egy’ ablakból puska golyó repült rá, melly jobb kezét és bal karját megsebesité. A’ lövést, Medi­ci Katalin önrendelésére , melly igen hiteleleg Guise herczegnek is tud­tával volt, a’ St. Germain l’ Auxerrois klastrom­ épületéből egy’ Maure­­nel nevű tette. Károly mély fájdalmat mutatott, a’bűnöst nyomoztatta ’s igy szólott Colignyhez: „Atyám, a’ seb tied, de a’ fájdalom enyém”

Next