Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)

C - Csokonai Vitéz Mihály

CSOKONAI VITÉZ 45­5 jádénak neveztetik. Ezenkívül többféle, egyébként kedvetlen izü orvos­szereknek felvételére is használják a’ csokoládét, innen a’ china-, islan­­diai, mohczitvarsassalFras salep’s t. efféle csokoládék. A’ cso­koládét igy készítik , megpergetvén a’ kakaobabot, egy meleg mosár­­ban megtörik, mell­’ által belőlök a’ bennek lévő kövér olajnál fog­va durva tészta válik. Ezt egy meleg márványtáblán mind addig dör­gölik egy vas hengerrel, mig belőle finom tészta nem lesz. Ekkor hoz­zá több vagy kevesebb, rendszerént ■ /5 résznyi finom porrá tört nád­mézet, néha magasb­éz kedvéért különbféle finom porrá tört fű­szer­­számokat, nevezetesen vaníliát, fahéj­t, némellyek ambrát, pézsmat­­narancsvizet ,sat. adnak. Az igy elkészített kakaotésztát bádogformák­ba öntik. A’ jó csokoládé, mellyet tejben, vízben vágó- borban főznek meg, ’s néha tojás sárgával vegyitnek, egy a­ legkellem­etesb ’s táplá­lóbb italok közül , de nincsen egy élemény sem, mellyet olly sokszor ’s olly tetemesen megvesztegessenek, mint ezt. Felette ritka a’jó csokoládé, a’ minek részént a’ gondatlanság, részént a’ sok hozzá adott vegyelé­­kek, krumpli, mondola, riskása, borsó, lencse, kukoricza, keményítő ’sat. az oka. Ha tehát az ember nem egészen bizonyos a’ csokoládé jó volta felől, sokkal tanácsosabb kakaoöntetet innia. Láss róla bőveb­ben ezen munkában : kávé, b­é és csokoládé, történeti természethis­toriai, orvosi­ és dieticai tekintetben.“ (Pest 1831. Wigand Ottónál.) A. Balogh Pál. Csokonai Vité­z (Mihály), magyar, gazdagerit költő, 1774-ben született Debreczenben, aholt ugyanott Jan. 28. 1805. Nagyatyja gy­őri é s később alcsuti ref. prédikátor, atyja seborvos vala Debreczenben, ’s u­gyan itt kezdé Cs.­is tanulását. 1795-ben a’ poetica classis praeceptora lett, de gyengélkedése ’s azon genialis mód miatt, melly szerént tanítványát az oskolán kívül sétálás és vigalmak között szereté oktatni, felfüggesztés őt hivatalától az oskolai igazgatóság ; Cs. lemondott ’s Debreczent oda hagvá. 179­­-ban törvényt tanult Patakon, de már ez év végén Posonyban látjuk őt, holott ,,Diétái Magyar Innsa“ czimmel legelső versgyűjtemé­nyét adá ki. 1798 a’ nagy Festetics alkotta gymnasiumban oktatói szé­ket tarta Csurgón ’s megkérte Lillát, kivel nem rég Komáromban köte esmeretséget. De a’ h­ányt egy’ kalmár nyerte el, ’s Cs.­elesve támaszá­tól, melly egyedül vala képes elvonni őt csapongásaitól, létévé hivata­lát , le mindent, mi kényét korlátba szegheté ’s ezentúl verseknek és versekből élt, jobbára Somogyban, Pestben és Biharban, holott a’ fen em­lített évben kora halála meglepő. Munkáji az említett Diétái Musán kí­vül e’ következők: „Dorottya“ víg epos, vagy mint maga nevezé: furcsa vitézi versezet, 4 énekben (N. Várad és Vácz 1803. 8.), „Anakreoni Da­lok'1 (Bécs 1803. 12.), ,,Lilla, érzékeny Dalok“ (N. Várad 1805. 8.), „Ódák két könyvben“ (N. Várad 1805. 8 ), ,,Alkalmatosságokra irt Ver­sek*1 (N. Várad 1805. 84, ,,A’ Tavasz, festő versezet Kleist német mun­­kájiból“ (Komárom 1802, N. Várad 1800.), „Halotti versek“ elmondva bihari administrator gróf Rhédey Lajosné felett (N. Várad 1804. 8.) Kéziratban maradtak: Arpadias, nagy­obb eposból, töredék; Az istenek országa: Crimen raptus; Militat omnis amans; comoediák, ifjú kori dol­gozások ’s talán magyar poeticájából valami, mellyet a’ Tavaszhoz csa­tolt előszavában emlit. Mind­ezek , az elsőt és utolsó két nemű­t ki­véve, csintalan pajkosságok miatt világot nem láthatnak. Kijöhető mu­n­­káji legtetemesb gyűjteményét Márton Jósef professor ur adá ki Bécsben (1813. 4 kötet.) ’s ugyan ebből 1810 „Nevezetesebb poétái munkáji­­ t. (Tavasz. Lilla. Ódák. Dorottya. B­ék­a e g é­r h­ar ez. Alkalmatosságra irt versek. Anakreoni Dalok. — A’ költő képével ’s életirási töredé­kekkel), mellyek között a’ Diétái Musa ’s némelly alkalmi versek nem jövé­­nek ki ismét, de a’kiadó mind bővebb életirását (a­­mi igen kívánatos), mind minden kijöhető munkáji közre bocsátását megígérd, mit azonban mind eddig nem teljesített. Cs.-nak a’ természettől gazdag teremtő képzelet.

Next