Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)
C - Csokonai Vitéz Mihály
CSOKONAI VITÉZ 455 jádénak neveztetik. Ezenkívül többféle, egyébként kedvetlen izü orvosszereknek felvételére is használják a’ csokoládét, innen a’ china-, islandiai, mohczitvarsassalFras salep’s t. efféle csokoládék. A’ csokoládét igy készítik , megpergetvén a’ kakaobabot, egy meleg mosárban megtörik, mell’ által belőlök a’ bennek lévő kövér olajnál fogva durva tészta válik. Ezt egy meleg márványtáblán mind addig dörgölik egy vas hengerrel, mig belőle finom tészta nem lesz. Ekkor hozzá több vagy kevesebb, rendszerént ■ /5 résznyi finom porrá tört nádmézet, néha magasbéz kedvéért különbféle finom porrá tört fűszerszámokat, nevezetesen vaníliát, fahéjt, némellyek ambrát, pézsmatnarancsvizet ,sat. adnak. Az igy elkészített kakaotésztát bádogformákba öntik. A’ jó csokoládé, mellyet tejben, vízben vágó- borban főznek meg, ’s néha tojás sárgával vegyitnek, egy a legkellemetesb ’s táplálóbb italok közül , de nincsen egy élemény sem, mellyet olly sokszor ’s olly tetemesen megvesztegessenek, mint ezt. Felette ritka a’jó csokoládé, a’ minek részént a’ gondatlanság, részént a’ sok hozzá adott vegyelékek, krumpli, mondola, riskása, borsó, lencse, kukoricza, keményítő ’sat. az oka. Ha tehát az ember nem egészen bizonyos a’ csokoládé jó volta felől, sokkal tanácsosabb kakaoöntetet innia. Láss róla bővebben ezen munkában : kávé, bé és csokoládé, történeti természethistoriai, orvosi és dieticai tekintetben.“ (Pest 1831. Wigand Ottónál.) A. Balogh Pál. Csokonai Vitéz (Mihály), magyar, gazdagerit költő, 1774-ben született Debreczenben, aholt ugyanott Jan. 28. 1805. Nagyatyja győri é s később alcsuti ref. prédikátor, atyja seborvos vala Debreczenben, ’s ugyan itt kezdé Cs.is tanulását. 1795-ben a’ poetica classis praeceptora lett, de gyengélkedése ’s azon genialis mód miatt, melly szerént tanítványát az oskolán kívül sétálás és vigalmak között szereté oktatni, felfüggesztés őt hivatalától az oskolai igazgatóság ; Cs. lemondott ’s Debreczent oda hagvá. 179-ban törvényt tanult Patakon, de már ez év végén Posonyban látjuk őt, holott ,,Diétái Magyar Innsa“ czimmel legelső versgyűjteményét adá ki. 1798 a’ nagy Festetics alkotta gymnasiumban oktatói széket tarta Csurgón ’s megkérte Lillát, kivel nem rég Komáromban köte esmeretséget. De a’ hányt egy’ kalmár nyerte el, ’s Cs.elesve támaszától, melly egyedül vala képes elvonni őt csapongásaitól, létévé hivatalát , le mindent, mi kényét korlátba szegheté ’s ezentúl verseknek és versekből élt, jobbára Somogyban, Pestben és Biharban, holott a’ fen említett évben kora halála meglepő. Munkáji az említett Diétái Musán kívül e’ következők: „Dorottya“ víg epos, vagy mint maga nevezé: furcsa vitézi versezet, 4 énekben (N. Várad és Vácz 1803. 8.), „Anakreoni Dalok'1 (Bécs 1803. 12.), ,,Lilla, érzékeny Dalok“ (N. Várad 1805. 8.), „Ódák két könyvben“ (N. Várad 1805. 8 ), ,,Alkalmatosságokra irt Versek*1 (N. Várad 1805. 84, ,,A’ Tavasz, festő versezet Kleist német munkájiból“ (Komárom 1802, N. Várad 1800.), „Halotti versek“ elmondva bihari administrator gróf Rhédey Lajosné felett (N. Várad 1804. 8.) Kéziratban maradtak: Arpadias, nagyobb eposból, töredék; Az istenek országa: Crimen raptus; Militat omnis amans; comoediák, ifjú kori dolgozások ’s talán magyar poeticájából valami, mellyet a’ Tavaszhoz csatolt előszavában emlit. Mindezek , az elsőt és utolsó két neműt kivéve, csintalan pajkosságok miatt világot nem láthatnak. Kijöhető munkáji legtetemesb gyűjteményét Márton Jósef professor ur adá ki Bécsben (1813. 4 kötet.) ’s ugyan ebből 1810 „Nevezetesebb poétái munkáji t. (Tavasz. Lilla. Ódák. Dorottya. Béka e g ér har ez. Alkalmatosságra irt versek. Anakreoni Dalok. — A’ költő képével ’s életirási töredékekkel), mellyek között a’ Diétái Musa ’s némelly alkalmi versek nem jövének ki ismét, de a’kiadó mind bővebb életirását (ami igen kívánatos), mind minden kijöhető munkáji közre bocsátását megígérd, mit azonban mind eddig nem teljesített. Cs.-nak a’ természettől gazdag teremtő képzelet.