Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 4. kötet. Delphin - Florus (Pest, 1832)
D - Délszak - Délszaki amerika
DÉLSZAKI AMERIKA - nek az említett két világnak a’ földsarkak ’ tenger felett egyenlő magasságra levő lelkes valóságai is egymástól. Többnyire minden Európából általszáritott állatok ’s által plántált növevények is nagyobb erővel ’s bujábban tenyésznek délszaki Amerikában, mint Európában. Más nevezetes hegye D. Amerikának a’ Chikitos (Tsikitos), melly az aricai tengeröböl nyugoti behajlásának tájékától, a’ S. Noque fokánál lévő kel. kihajlása felé, különbféle irányban kígyózva Brasilián megyen keresztül, a’ Platának és Maranhonnak ( vagy Amazon folyónak ) messzére kiterjedő mellékeit kettős, u. m. kelet-déli és éjszaki lejtőssége által elválasztván egymástól. Két roppant kiterjedésű térség fekszik a’ Chikitos tövében, u. m. a’ Plata térsége vagy a’ Pampák ’s az Amazonföldnek térsége; amazt fa , ezt erdők fedik. Attól éjszakra mint különvált sziget a’ guyanai béretek emelkednek fel, mellyeknek kel. része Tamucaraquenek, a’nyug. pedig Meinek neveztetik. Ebből ered, még eddig esmeretlen forrásokból, az Oronoco, melly a’ Cassiquiaré és Rio Negro által a’ Marandonnal Öszveköttetésben van. Még kisebb éjszakra, a’ caraibi tenger partján a’ caraccasi hegyek látszanak a’ 8120 1. Sillával a’ panamai földszorostól keletre. Ez a’ hegyláncz 50,000 geogr. nsz. mf. nagy földet kerít be u. m. a’ füves gazdag Savannaht vagy ojonocoi térséget, melly kel. a’ tengertől, délre a’ Maranhontól, nyug. a’ Rio Negrótól ’s érsz. Oronocótól (nevezetes vízeséseivel: Raudales) vétetik körül. Az egésznek természeti eloszlatásáról csak akkor szerezhetni helyes esmeretet, ha az Oronoco, Maranhon és Plata mellékei megkülönböztetnek, melly három folyó mineműségei a’ világ ezen részének alkottatására nézve kiváltképen megérdemlik a’ geológusok figyelmét. Az Oronoco (i. e.) 49 torkolatja által esős időben 8—-12. viz alatt lévő szigeteket formál , mellyeken mind e’ mellett is egy egész indiai nemzetség lakik. A’ Maranhon az Ucaylenek és Tunguraguának öszvefolyásából ered , forrásai a’ Chimborasso tövében vannak ’s 60-nál több folyót vészén magába, a’ többek közt a’ Maderát ’s a’ nagy, de sok vízesései miatt hajókázásra nem alkalmas Tokantint. Mintegy 600 geogr. mf. futása után 15 geogr. mf. széles torkolatján a’ tengerbe ömlik, mellyben sok mf. távolságra megtartja vizének édességét. Partja éjsz. oldalán 14,000 geogr. mf. pusztaság emelkedik fel alig 200 lábnyira a’ tenger felett; dél-keleti partjának földje ellenben legmocsárosabb tájéka az uj világnak. A’ Platát vagy ezüstfolyót Brasiliában ’s D. Amerikának déli részében három sófolyó, a’ Parana, Paraguay és Uraguay, formaija egyesülése által. A’ legéjszakibbal ’s legnyugotibbal, u. m. a’ Paraguayval egyesül a’ Rio Cuyaba. A’ Paraguay a’ Paranába ömlik. Keletről a’ Paraguayba szakad a’ Xejuy', minekutána a’ Seinehez hasonló ’s az Andesektől jövő Aguarey, mellyel a’ 233 287 alatt lévő 384 I. függőleges vizesést teszen nevezetessé, vele egyesült volna. A’ Pilcomayo és Vermejo , két nyug. folyó, a’ Paraguayhoz csaknem hasonlók nagyságokra nézve. Torkolatja előtt 30 mf. a’ Pilcomayo egy hasonló nevű nagy szigetet formál A’ Pilcomayo legdélibb ágának a’ Paraguayba való szakadásánál fekszik Asuncion, Paraguaynak hajdani fővárosa. Parana, kifolyója, a la Plata három ága közepén folyik. Vízesései közt kiváltképen nevezetes a’ most omladékaiban heverő Guayra városánál lévő Salto grande. Itt a’ 12,000 1. széles folyó hirtelen mintegy 600 1. keskeny sziklaárokba szorittatik. Ybera, egy partján lévő nagy posvány tó, 4 folyónak szolgál forrásul, mellyel* közül kettő a’ Paranába, kettő pedig a’ L’raguayba ömlik. Ezen két folyónak, a’ Parmának t. i. és Craguaynak , mellyekhez hasonló alig találtatik Európában, öszveköttetése nevezetes a’geológusok előtt. Az Uraguay, melly legdélibb a’ három közt, kisebb a’ Platának más két ágánál ’s a’ brasiliai hegyekből ered. Ezen folyók elöntik minden esztendőben a’ földet ’s ez által termékennyé teszik. Maga a’ Piata dél felé folyik ’, 20 geographiai mértföld, szélesen a’ tengerbe ömlik. *zeukmvil az