Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)

F - Frayssinous, Denis de - Fredegonde - Frederiksoord

FRAYSSINOUS FREDERIKSOORD 167 nek mechanismusát meg jobban tökéletesítő. Az igazgatása alatt olly hí­ressé lett opticus intézet 1819 M­inchdtibe­tétetek által , hol most 50 em­bert foglalatoskodtat. 1814-ig ez vala firmája: „Utzschneider, Reichen­­bach­ és Fraunhofer; azok­a pedig ,, Utzschneider és Fraunhofer.“ Fr. 1813 a’ bajor kir academia physicai kabinetjének conservatora lön, 1824-ben a’ polgári érdemrend vitézévé tette a’ király. Több külföldi tudós társa­ság nevező tagjává. Testi gyengeség, nevelve a’ ház ráontlása, sok el­me erőltetés 's az ü­vegkem­encze gőze által, sietteték halálát, melly Jun. 7-kén történt 1820. Sírja épen az egynéhány nappal előtte elhunyt Rei­­chenbach mellett van. Felülírása ez : „Approximacit sidera Frayssinous (Denis de) hermopoli püspök, X. Károly volt fran­­czia király udvari hitszónoka ’s 1828 a’ párisi egyetem nagymestere. A’ concordat bevétele után (1802) , melly a’ romai egyház papjainak vissza­­adá a’ szabadságot a’ hivatalban való nyilván eljárásra, több előjé­vén közölök a’ rejtekhomályból, ’s kisebb elmével mint tűzzel a’ philoso­phia ellen, mint a’ Frankhont érő bajok egy kútfeje ellen kikelvén , Fr. is előlépe a’ kezdett pályán, ’s a’mondottak között nem utolsó helye jön. u­itbeszédi ,,B­e­sz­é­­­g­e­t és­ szerény czim alatt, kapva kapálták ’s a­ St.-Sulpice temploma, hol ő lépe fel, legtömöttebb volt. Az egyetem új elrendelésénél (1807) a" hittudományi részlet [facultas") tagja lett; a' Bourbonok visszatértével pedig fényesedő pályája az udvarba vezető, így jön udvari hitszónok (prédikátor), czimes püspök, az egyetem nagymes­tere, végre 1822 a’ franczia academia tagja, noha neve a’ tudományos világban születlen v­ala. Nem tagja a’ Congregationak, nem tartozik a’ Jesuitákhoz, kiknek Frankhonban voltát 1826-ki Júniusban a’ követek ülésén megvallá. 1828 Villéle-lel egy­ütt kilépe a’ ministeriumból. F R K G K G o­­ D K. Ha a’ történetek tisztán jöttek le hozzánk, úgy egy asszonyi szörnyeteg áll előttünk, ki kezét orozó gyilkolással gyakran bemocskitá, és büntetlen szállá­sirjába. Neje volt a’Soissonban lakó frank­­királynak Chilperichnek , ki Chlotar fi­­a volt, Siegbertnek pedig testvére. Szili. 543 (szülei ismeretlenek), Chilperich első nejeinél udvari leányzó volt. Magát a’ thrónra emelendő az első nőt ravaszsággal , a’ másikat őr­ző gyilkolással mozditá félre. Chilperich égett érte. Brunehild pedig , a’ meggyilkolt testvére és Siegbert neje, férjét boszura és háborúra ingerlő. Chilperich megvereték, Tournaiban vivaték , de a’ már nőjévé lett Fre­­ilegende Siegbertet or­gyilok által elemészteté, zavarba jött katonáit meg­­szalasztá, Parisig elenyomúlt, ’s itt Brunehildot leányával együtt fogságba ejtő. De Chilperich utóbb visszaküldő Brunehildot Metzbe , hol fija Chil­­debert 575rhen királynak kikiáltaték. Ezután Chilperich első házasságbeli gyermeki estek el Fredegonde féltő és vért szomjazó gonoszsága által. A Ivzek közül Mere­ve , a’ legifjabbik , reménnyel gazdag ifjú volt. Utoljára egy­ tiltott indulatot kielégítendő, férjét száná véráldozatnak , Chilperich a’ vadászaton egy öldöklő kéz alatt esik el. — Fr. uralkodó és fijának II. Ch­lotárnak gyámanyja lön , Gimtram , orléansi király segedelmével. Az ellene támasztott hadakban győzedelmes, 597-ben meg­írnia, (55 esztendős) , virágzó birodalmat hagyva maga után. Brunehild, az anyának halálos ellensége, a’ tiun akara hosz­ut állani, ’s II. Chlotar j­ószágától megfosztani, de vazalljaitól elhagyatva Chlotartól megfogaték , vad lóhoz köttetve halálra hurczoltaték, teste pedig elégettetek 613. 55. F k k il K R i k s o v a n , szegények gyarmatja Hollandnak Drenthe nevű megyéjében, Zwolletól és Stenxwycktől nem messze, Overyssel él Gro­ningen határában. A'haza baráti (kik közt volt Van dem Vasch) t. i. egye­sültek 1818, hogy az ország puszta tájékain, a’szegények polgári és er­kölcsi javulására földmivelő gyarmatokat telepítsenek. Ezen jótévő tár­saságnak elölülője a’ király második fia Fridiik herczeg volt. A’ társa­ság a’ drenthei mocsáros negyében 2 észt. alatt 600 hollandi hold föl -­­­et tett m­­ivel betűvé’s 2(H) házat épített, hol mint egy 1500 legnagyobb szükségben élt szegény talált menedéket és foglalatosságot. Az egyesit-

Next