Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)

G - Georch Illés, ettre-karchai - Georges Cadoudal

310 GEORCH GEORGES CADOUDAL rónai szegletet képez; az ezeknek viszonyait tanító tudomány szög­­m­érésnek (Goniometria) neveztetik. Az ivmérés pedig mind azon viszonyokat tanítja, mellyek a’ szeglet szárai közt leirt körivdarajt, a’ vonalak és maga a’ szeglet között léteznek. Nevezetes ágak meg a’ní- ROM szögmérés (i. e.) És Sor-szögmérés i. e.2. Megkülönböztetik az ala­csony és felső mé­réstudomány , szoros határ n­incs köztök vonva; emehez a’ görbe vonalak , felületek é­s testek mérése tartozik. Oldó földmérésnek (analytica Geometria) neveztetik általjában a’feloldás­nak (analysis) a’ földmérésre alkalmaztatása, hol a’ térnagyságok is számok gyanánt tekintetnek, és számlálás által fejtetnek meg. A’földmé­rés történeteire ’s literaturájára nézve 1. Mathrei , Girorch (Illés, ettre-karchai), a’ törvények doctora, több nemes vármegye táblabirája, hajdan a’ posonyi kir. főoskolában a’ magyar nyelv tanítója, későbben a’ szász-tescheni királyi herczeg Albert, ’s ennek kihunytával a’ raczkevi cs. kir. nemzetségi uradalom ügyésze volt Pesten, hol most, szemeinek elgyengülte miatt nyugalmazva, de egyre munkáján tölti napjait. A’ magyar Tudós Társaság, méltánylani óhajt­ván a’ tisztán magyar tollú írót, i. e. Septemb. 5-kén tiszteletbeli tagjá­vá tette. Nyomtatásban kijött munkái ezek: „Etelkából kiválo­gatott remekje a’ helyes magyarságnak*4 (Posony, 1800, 8-ad r.) „Honnyi Törvény 44 (Posony. 3 köt. 1804—1808) ntelly Brezanóczy Ádám­ által latinra fordittatott. „A’ helyesírás fő rend­szabásairól 44 ntelly a’ Marczibányi alapítványból megjutalmaztatott, ’s 1821 nyomatott ki ezen gyűjteményben .* ,,J­utalomfeleletek a’ magyar nyelvről, a’ Nemzeti Muzeum 1815, 1816, 1817-dik esztendei kérdéseire 14. Nem kevés érdemére válik Geordhnek, hogy már azon időszakban, midőn a’ latin nyelv még oskolában és törvénykezésben igen sok helyen buján virágozi­k, jogát magyarul, ’s helyesen készült műszavakkal ellátva, bocsátá magyar honosai elibe. —no— Georges Conomat, a’ Chouanok feje, Morbihanban Auraytól nem messze, egy falusi molnár fia, mint lovag állott szolgálatba a’ lázadáskor Bretagneban , ’s több bretagneiakkal egyesülve , midőn a’ Loiren keresz­tül mentek, a’ vendéeiekhez csatolta magát, ’s Grenville megszálalásakor tisztnek neveztetett ki. A’ Mans és Savanynál történt veszteség után szülőföldére futott, hol henye parasztokat ’s hajósokat gyűjtött, ’s ma­gát ezeknek fejévé tette. Egy köztársasági katonacsoport által meglepet­ve , atyjával együtt őrizet alatt Brestbe vitetett. Hosszú ideig tartott raboskodása után elszökött hajós ruhában , ’s megyéjének viszont fejévé tette magát. Folyvást azon igyekezett, hogy a’ nemeseket a’ kormány­tól elmozdítsa, ’s már 1795 ó­ta maga tekintetett egy egész néppárt fe­jének. 1796 ő volt a’ morbihani osztályseregnek parancsolója. Midőn 1799 újra fegyvert ragadott, egyike volt azon vezéreknek, kik magok közül legnagyobb erőt gyűjtöttek össze, és seregeiknek egész birodalmával bírtak. Ezen idő tájban újra megszálozta alsó Bretagnet, ’s a’ fővezérek között egyedül maga volt nemtelen. Az ő osztálya csatázott legtöbbet a’ repu­blicanusokkal, ’s az vette által a’ Villaine partjain azon átszállított puskákat és ágyukat, mellyeket ott az Angolok, hajóikból kiraktak. Sokáig megvetette a’ békét, mellyel őt a’ consulok megkínálták; de a’ grand-champi és elveni Ütközetek után (1809 Jan. 25 és 26.) midőn látta, hogy Frottet kivévén, minden vezérek alája vetették magokat a’ köztár­sasági törvényeknek, ő is békéről kezde gondolkodni. Februarius 9. elei­be ment general Brunenek, csak két h­onantól kísértetve, kiknek egyike által jelenté a’ generálnak, hogy vele beszélni kiván, a’ mi szabad ég alatt meg is történt. Egy óra lefolyta alatt megegyeztek, ’s Georges se­regeinek elbocsátásához ’­ az ágyuk és fegyverek kézhez adásához ké­szült. M fogadtatván a’ consulok által a’ béke, G. Parisba ment, hol a’ köztársasági seregnél tisztséggel kinálti­ jott meg, mellyet elfogadni vo­nakodván, hirtelen elutazott Londonba , hol a’ herczegek és angol mi­

Next