Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 12. kötet. Thaarup - Zwingli (Pest, 1834)
V - Vidék ismertetés - Vidékrajz - Vien - Vierwaldstetti tó
289 VIDÉK ISMERTETÉS VIERWALDSTREDTI TO porta e’ hatalmas ellenségével, végre Őrt. 1798 kénteleneleték ennek megkegyelmezni , viddini helytartóságot ’s basaméltóságot adni , annyival inkább, mivel a’ Francziák Egyiptomban kiszálván, nem akart két (külső és belső) ellenséggel küszködni. Vidék ismertetés. Vidék hadi nyelven olly műszó, melly azon darab földnek , mellyen hadi mozdulatoknak ’s munkálatoknak kell történni, természeti minőségét bélyegzi. Magában foglalja tehát a’ földszintnek mind azon tárgyait , mellyek a' seregek állására, mozgására, összecsapására befolyással lehetnek. Nagy kopasz tereket, mezőket, homokos és posványos térségeket egyenes vagy sik vidéknek , árkokkal , mély utakkal, vizekkel , épületekkel rakvákat keresztülvágott vidéknek neveznek. Nyílt vidék az, hol a’ kilátást 6s mozgást semmi sem gátolja , nehéz , hol a’ kifejlődést hegyek , erdők , tavak , mocsárokst. akadályozzák. Innen önkényt következik , mi a' vidékismeret. Ez kétfelé oszlik , általánosra és különösre. Az első a’ tartomány természetes tulajdonságival ’s a’ föld olly minőségeivel foglalkozik, mellyeknek a háborúra általában befolyásuk lehet. Tulajdonkép ez a’ katonai földirás. A’ különös vidékismeret főleg a’ csatapiacz tulajdonságának vizsgálatát teszi tárgyul. Amazt előlegesen is meg lehet tanulni, ezt csupán saját szemlélet, tapasztalás és gyakorlás által szerezhetni meg. Mivel pedig a’ földszin minőségének a' harcz kimenetelére mindenkor igen nagy befolyása van, ennek gyors és helyes szemrevétele mindenkor a’ vezér szükséges és fő tulajdoni közé tartozik. Földabroszok, rajzok segíthetnek ugyan itt, de korán sem kielégítők, annál kevésbé, mivel tökéletes pontosságukra nem mindig lehet bízni. A’ vidékismertetés tanítja azt is , mint kell egyes esetekben ez vagy amaz vidéket czélirányosan használni, tehát a’ hadmesterség egyik fő részét teszi. Azonban itt a’ theoria mindenkor nagyon keskeny korlátok közt szorong , ’s szabályai nem alkalmazhatók a’ mindenhái esetekre ; azért nyilván , van , hogy e’ részben tapasztaltság, gyakorlott szem, ’s leleményes ész mindig legjobb szolgálatot tehetnek. Vidék rajz a' föld színének helyes felfogását ’s topographiai abroszokra olly leírását teszi, melly után mind az egyes tárgyak, mind azok minőségei világosan megkülönböztethessenek. Illy rajzon nem szükség árnyéknak és világnak lenni ; a’ képek formáját maga a' természet mutatja. Fő dolog a’ topographiai abroszon, hogy hegy- lánczok, folyamok, helységek, utak ’st. pontosan jegyeztessenek. Katonai abroszoknál megkivántatik, hogy a’felvett térnek mind dombossága , mind lapálya, erdők területe, ’s minősége, hidak, utak ’st. szorosan kijeleltessenek. Így más - más kivánati vannak a’ gazdasági, erdészeti, bányászatisz. abroszoknak. L. Leire der Situationmeichnung Lehmantól (1828). Wien (József Mária) igazgatója a’ franczia festészetakadémiának Romában, a’ király első festője, utóbb tagja az Institutumnak és birodalmi gróf, szül. Montpellierben 1716. Már kora éveit is a’ festészetnek szentelé , ’s 1740 Parisba, és 4 évi itt mulatozás után, 1744 Romába ment. Itt készült egyike legjelesebb festeményeinek : a’ remete. 1760 — 75 elnöke volt egy festőiskolának Parisban. 1775 a’ Romában levő franczia festészetakadémiának igazgatójává len. Kevéssel a’ revolutio kezdete előtt hazájába visszatért, ’s itt köztiszteletben élt 1809-ben békövetkezett haláláig. Munkás volt öregségében is, ’s virágokat festett és idylli jelenéseket. Vienna nem tartozik is a’ franczia iskola első festőjihez, érdemekkel teljes mint tanító mindenesetre, mert az antik nagysághoz és egyszerűséghez vezeté vala vissza az izletet. Festeményei igen számosak. —l — y. V i E R w A r. D st X D T i tó, romános tava Helvetiának , magas havasok közt, nagyobbára a’ luzerni és unterwaldeni , ’s részint az