Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
Zs - Zsembery István dr. (zsemberi és berzsenyi) - Zsendovics László - Zseny József - Zsitvay Tibor dr. (zsitvateöi)
Zeneakadémián tanult; először Schiffer Adolfnál, majd Popper Dávidnál folytatta tanulmányait s ekkor Popper buzdítására élcelődöt meg benne az elhatározás, hogy hivatásos muzsikus lesz. Ugyanakkor végezte párhuzamosan az egyetemi, bölcsészeti tanulmányait is. 1914—1918-ig mint huszárfőhadnagy végigküzdötte a világháborút, azután a m. kir. Operaház zenekarában működött s egyidejűleg a Nemzeti Zenede tanára volt. 1921 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1920-ban kezdte meg önálló hangversenyeit s mint a Melles-kvartett tagja, számos külföldi városban hangversenyezett, igy Olaszországban, Svájcban, Spanyolországban. Koncz Jánossal és Kerntler Jenővel Triótársaságot alakított. Hubay Jenő házi hangversenyeinek állandó gordonkása. Zsembery István dr., (zsemberi és berzsenyi) ügyvéd, a HABI elnöke, v. főispán. Budapesten született, 1879-ben. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti tudományegyetem hallgatója volt, majd jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet szerzett. Tanulmányainak elvégzése után ügyvédi irodát nyitott és Sáros, később Sopron vármegye tb. tiszti főügyésze lett. Részt vett a világháborúban és az I. oszt. vitézségi érmet kapta meg. A III. oszt. Vaskorona-rend, a Vöröskereszt II. oszt. hadiékitményes érmének, a török Osman-rend középkeresztjének tulajdonosa, a Ferenc József-rend és a Máltai lovagrend lovagja. A Lonstruction Publique tisztje. Az első nemzetgyűléskor tagja volt a Háznak, később pedig Sopron város, Sopron, Moson és Pozsony vármegyék területére kormánybiztos-főispánná nevezték ki. 1928 óta a MABI elnöke. Mint az Országos Katholiikus Szövetség és a Katholikus Kör alelnöke a katholikus mozgalmaknak egyik vezére. Ezeken kívül még számos egyházi intézmény vezetőségében foglal helyet. Irodalmi téren is jelentős működést fejt ki, publicisztikai cikkei a napilapok hasábjain, jogi vonatkozású értekezései a szaklapok hasábjain jelentek meg. Zsendovics László, m. kir. postaműszaki tanácsos. Egerben született, 1884-ben. A gimnáziumi érettségi letétele után a budapesti kir. József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Működését a Fegyver és Gépgyár rt.nál kezdte meg, majd 1909-ben a m. kir. posta szolgálatába lépett, ahol a budapesti távirda és távbeszélőhálózat műszaki felügyelőségén nyert beosztást, innen pedig a műszaki főfelügyelőséghez helyezték át. Ennek megszűnése után a budapesti távíró és távbeszélő igazgatósághoz osztották be. 1926 óta a kereskedelmi minisztérium X-ik szakosztályában a postavezérigazgatóságnál teljesít szolgálatot. A III. osztályú polgári hadi érdemkereszt tulajdonosa. Zseny József. Kiskunhalason született, 1860- ban. Már egész fiatal korában értékes irodalmi sikereket ért el Akkor kell a leányt eladni, amikor kérik című vígjátékával. Később budapesti jogász korában „Spiritiszták“ címen újabb vígjátékot irt. Egyetemi évei alatt egyik vezére volt az ifjúságnak. Részt vett Fiume és Budapest közönsége testvérisülése érdekében 1882- ben rendezett fiumei kirándulásban. Jogi tanulmányainak elvégzése után aljegyzői minőségben Pestmegye szolgálatába állott. Rátermettségénél fogva megbízták a vármegye első gyümölcs- és borgazdasági kiállításának rendezésével. 1896- ban, megbetegedése miatt kilépett a vármegyei szolgálatból. Mint a magyar dal és zene hivatott művelőjét, az Orsz. Dalár Egyesület alelnökévé választották. Számos dalt szerzett, amelyek közül az ismertebbek: Esti dal, Volt nekem egy szép szeretőm, Csütörtök esti nóták, Huszár toborzó, Harci riadó. A Tárogató hangok cím alatt összefoglalta kurucdalait és Rákóczi a határon c. karéneket a fejedelem hamvainak hazahozatala alkalmából irta. Ezen a nagy nemzeti gyászünnepélyen Zs. vezette a gyászmenetet, kuruc diszben, fehér mén lován, heroldok, csatlósok és apródok kíséretében. A Tisztviselőtelep társadalmi életében élénk tevékenységet fejtett ki, létesítője a Népligeti Sporttelepnek és hosszabb ideig elnöke volt az ottani kaszinónak. Egyik fő irányítója annak a nemzeti irányú mozgalomnak, amely a magyar viseletnek és magyar táncoknak felújítását célozza. Legnagyobb érdemű munkásságát azonban az Országos Nemzeti Szövetség társelnöki székében fejtette ki és amelynek később ügyv. igazgatói teendőit is ellátta. Jelentőségteljes esemény volt 1902. év őszén az amerikai magyarok körében végzett küldetése, amelyről Nemzeti Zászlónk Amerikában című könyvében számolt be. Később megalapította a Magyar Amerikai Szövetséget, amely elnökévé választotta és a vörös uralom letörése után megszervezte a Magyar Amerikai Társaságot, amelynek igazgatója lett. A Hollós Mátyás Társaság alelnöke és a történelmi szakosztály elnöke. A szegedi Pusztaszeri Árpád Egyesület örökös díszelnöke és számtalan egyesület vezetőségében foglal helyet. Zsitvay Tibor dr. (zsitvateöi), igazságügyminiszter, a képviselőház volt elnöke. 1884-ben született Pozsonyban. Néhai Zsit