Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Bárdos Ferenc - Bardos Remig dr. - Barkász Lajos - Barlay János dr. - Barlay Oszkár
Heymann tanár növendéke lett. 1914-ben Parisban a Julian Akadémia növendéke lett. A háború kitörésekor hazajött és azóta Budapesten dolgozik, saját műtermében. 1916 óta állandó kiállítója a Műcsarnoknak és részt vesz az Ernst Múzeum és a Nemzeti Szalon tárlatain. Az angol-magyar kiállításon Népfelkelő című képe aratott nagy sikert, amelyet a székesfőváros vásárolt meg. Főleg portréfestészettel foglalkozik. Megfestette abolgár király édesanyját, Clementina főhercegnőt és számos más előkelőséget. Történelmi arcképei közül nevezetesek: a Nagykanizsa város részére festett II. Rákóczi Ferenc és a Bad Gastein megbízásából készített Mozart portré. Alapítója a Bardócz Dezső-díjnak, tagja a Képzőművészek Egyesületének. Alkotásai hazai és külföldi műgyűjtők és múzeumok birtokában vannak. Bárdos Ferenc, országgyűlési képviselő. Újpesten született, 1880-ban és a lakatos-mesterséget tanulta ki 1896-ban. Hosszabb tanulmányútokat tett Ausztriában, Németországban és Belgiumban, majd három éven át Amerikában tartózkodott, ahol a Népakarat című lapot szerkesztette, mint a magyar szómáldemokrata párt titkára. Hazatérése után 1912-ben érettségi vizsgát tett, majd 1914-ben a Vasmunkás Szövetség elnökévé választották. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, az összeomlás után a Kerületi Munkásbiztosító, majd a főváros szolgálatába lépett. 1917-ben a Magyar Rokkant- és Nyugdijegylet titkárává választották. 1926 óta a pesti környéki kerület országgyűlési képviselője, szociáldemokrata programmal. 1930-ban a Magyar Rokkant- és Nyugdijegylet igazgatójává nevezték ki. Több társadalmi és jótékonysági egyesület tagja. Bárdos Rémig dr., pannonhalmi főapát. Ipolyságon született, 1886-ban. Középiskolai tanulmányainak befejezése után, 1885-ben a Szent Benedek-rend tagja lett; mint a rend tagját, egyetemi tanulmányainak elvégzésével doktorrá avatták. 1892-ben felszentelt áldozópap és egyidejűleg az esztergomi gimnázium tanára lett. 1007-ben a kőszegi gimnáziumhoz nevezték ki igazgatónak. Ugyanekkor a székház főnöke lett, 1920 óta pannonhalmi főapát. Elnöke a magyar Bencés kongregációnak. A Szent Gellért című folyóiratban jelennek meg cikkei. Nagyobb munkája Purisztikus törekvések a magyar nyelvben címmel hagyta el a sajtót. Barkász Lajos, festőművész, tanár. Hódmezővásárhelyen született, 1884-ben. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd 1906-ban a Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után, mint továbbképzős, Ferenczy Károly tanítványa volt. Pedagógiai működését Karcagon kezdte meg, majd Fiuméban működött mint tanár. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített és számos háborús kitüntetést szerzett és mint főhadnagy szerelt le. 1920 óta Budapesten rajztanár. 1903 óta állít ki a Nemzeti Szalonban és 1910 óta a Műcsarnokban. Trianoni határ és Fővárosi tájkép című művei a székesfőváros tulajdonában vannak. Hódmezővásárhely város megbízásából gróf Tisza István arcképét festette meg. Több alkalommal járt tanulmányúton Olaszországban, Drezdában, Stockholmban és több külföldi tárlaton aratott számottevő sikert. Több kitüntető elismerést nyert: 1924-ben a Halmos Izor-díjjal, 1930-ban a Műcsarnokban a Ráth-díjjal lett kitüntetve. Tagja a Képzőművészek Egyesületének és a Szövetségnek. A Képzőművészeti Társulatnak törzstagja és zsűri tagja. Barlay János dr., főorvos. A turócmegyei Felsőstubnyán született, 1871-ben. Középiskoláit Besztercebányán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1899-ben orvosi diplomát nyert. Oklevelének megszerzése után öt éven át Schulek tanár mellett működött, majd Grósz professzor mellé került, ahol hét éven át volt tanársegéd. A világháború alatt ezredorvosi rangban a fertőző szembajok kórházának vezető főorvosa volt és érdemeiért több kitüntetést nyert. Magyar és angol szaklapok hasábjain számos tudományos dolgozata jelent meg a szemészet tárgyköréből. Jelenleg az Irgalmasok kórházának és a MÁV kórháznak főorvosa, az O. T. I. baleseti szakértője. Barlay Oszkár. Született Losoncon, 1874- ben. A Kereskedelmi Akadémia elvégzése után 1893-ban a kultuszminisztérium szolgálatába lépett, ahol fokozatos előhaladás után 1919- ben számvevőségi 1. osztályú főtanácsossá nevezték ki. Jelenleg a protestáns ügyekkel foglalkozó számvevőségi osztály vezetője. Fiatalabb korában sportirodalommal tevékenyen foglalkozott. Több önálló sportvonatkozású műve került a könyvpiacra, melyek közül legnevezetesebb Egy labdarúgó naplója és egyéb elbeszélések című műve. Cikkei pedig a Sportvilág című hetilap hasábjain jelentek meg. Mint versenyző különböző sportágakban