Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
F - Frey Kálmán - Frey Vilmos dr. (késmárki) - Freysinger István dr. - Fridli Rezső dr. - Fridrich Lajos
Frey Kálmán, felsőházi póttag, a Tőzsde alelnöke. 1862 máj. 25-én született Győrött. A budapesti kereskedelmi akadémia elvégzése után kereskedelmi pályára lépett s rövidesen számottevő tagja lett a magyar gazdasági életnek. A pénzügyi és gazdasági minisztériumokminden fontosabb kérdésben meghallgatták szakvéleményét. A napi pártpolitikában soha sem kapcsolódott be, kizárólag pénzügyi és közgazdasági politikával foglalkozott. Érdemei elismeréséül 1904-ben a király a III. osztályú Vaskoronarenddel tüntette ki. 1918 óta a budapesti Tőzsde alelnöke. 1921-ben kapta a m. kir. kormányfőtanácsosi címet. Frey Vilmos dr. (késmárki), országgyűlési képviselő 1883-ban született, Esztergomban. A középiskolát a kassai premontrei főgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi fakultását hallgatta. Tanulmányútjai során megfordult Német-, Francia-, Olaszországban és Svájcban. 1905-ben Esztergom vármegye szolgálatába lépett, 1922-ben a vármegye főjegyzője, 1924-ben pedig Komárom—Esztergom egyesített vármegyék árvaszéki elnöke lett. A világháborúban mint tartalékos főhadnagy, majd kapitány vett részt a volt cs. és kir. 13-ik huszárezred kötelékében. 1916 augusztusában az orosz harctéren súlyosan megsebesült és emiatt felmentették. Vitéz magatartásáért többször kitüntették. A forradalom kitörésekor megszervezte Esztergomban a polgárőrséget és annak parancsnoka volt a kommün kitöréséig. A vezetése alatt nagy önfeláldozással működő polgárőrségnek volt köszönhető az, hogy a városban a forradalom ideje alatt a legkisebb rendellenesség sem fordult elő. A törvényhozásnak első ízben tagja. A dorogi választókerület küldötte be az országgyűlésbe a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt programmjával. Freysinger István dr., miniszteri titkár. Született Vácon 1888-ban. Középiskoláit szülővárosában, a jogot a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben jog- és államtudományi doktorrá avatták. Közben egy évig a berlini egyetemnek hallgatója volt. Huszárönkéntesi évének leszolgálása után 1912-ben mint fogalmazó-gyakornok a földmivelésügyi minisztérium szolgálatába lépett és a munkácsi hegyvidéki miniszteri kirendeltségen nyert beosztást. 1914-ben a földművelésügyi minisztérium központjába rendelték és itt fokozatos előrehaladás után miniszteri titkárrá nevezték ki. Működését a tejgazdasági ügyosztályon folytatta. A háború kitörésekor hadba vonult, megsebesült és tartalékos huszárfőhadnagyi rangban szerelt le. Hősies magatartásáért több ízben részesítették magasabb kitüntetésekben. A Természettudományi Társulat és több egyesület tagja. Fridii Rezső dr., az Orsz. Bírósági Vegyészeti Intézet vezetője. Született Farádon, 18854зеп. Középiskolai tanulmányait Győrött végezte, majd a budapesti tudományegyetemen filozófiai doktorrá avatták és középiskolai tanári, valamint gyógyszerészi oklevelet nyert. 1907- ben Thán tanár oldalán, mint egyetemi gyakornokkezdte meg működését. Később első tanársegéddé, végül adjunktussá nevezték ki. Részt vett a világháborúban, előbb frontszolgálatot teljesített, majd a Fémközponthoz ■nyert beosztást. Leszerelése után a budapesti tudományegyetem I. sz. kémiai tanszékéhez tért vissza, ahol 1925-ig teljesített szolgálatot és ekkor országos bírósági vegyésszé nevezték ki. 1926 óta az Országos Bírósági Vegyészeti Intézet vezetője. Széleskörű szakirodalmi működést fejt ki, munkássága főleg a toxikológia körében mozog. Többször részesült legfelsőbb dicsérő elismerésben. Számos tudományos társaság tagja. Fridrich Lajos, okleveles építész, székesfővárosi műszaki tanácsos. Budapesten született, 1883-ban. Középiskoláinak elvégzése után a kir. József Műegyetem hallgatója volt és 1905-ben építészi oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányainak befejeztével a kultuszminisztériumtól nyert ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra ment. 1908—9-ben, majd 1911—14. tanévekben műegyetemi tanársegéd volt a II. középítástani tanszéken. Párosban a Julien- Akadémián alakrajzot és festészetet tanult. 1909-ben a székesfőváros szolgálatába lépett. A világháború kitörésekor hadba vonult mint tartalékos mérnökfőhadnagy, 1915-től kezdve mint tartalékos százados szolgált és ezen idő alatt igen sok katonai kórházat, üdülőtelepet és egyéb építkezést tervezett és vezetett. A hadvezetőség megbízásából Kisfaludi-Stróbl Zsigmonddal együtt tervezte és vezette a kassai „Gorlice“ emlékmű munkálatait. A háború befejezése után előkészítette a főváros első háború utáni építkezéseit. 1921- ben a földművelésügyi minisztériumtól elnyert ösztöndíjjal gazdasági, falusi kislakásépítkezés tanulmányokat folytatott. 1922-ben a főváros megbízásából Németországba ment lakásépítkezési tanulmányok céljából. Útjairól több ízben tartott beszámolót. Magánépítkezéseim kívül a fővárosnál megindult 38