Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Ballagi István dr. - Balló Mátyás - Balogh Gábor dr., vitéz (gyulafehérvári) - Balogh Gábor (lovasi) - Balogh Géza dr.
Ballagi István dr., egyetemi magántanár. Budapesten született, 1893-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a Pázmány Péter tudományegyetemen 1918-ban orvosdoktori diplomát nyert. A világháború alatt több katonai járványkórház kötelékében működött mint segédorvos. Az általános leszerelés után a nemi- és bőrbetegségekkel kezdett intenzíven foglalkozni és Nékám tanár klinikáján előbb mint gyakornok, később mint Ilod, majd I. tanársegéd működött. 1929-ben a Pázmány Péter tudományegyetemen a bőrgyógyászati mykológia tárgyköréből magántanárrá habilitálták. Tudományos kutatásai és kisebbnagyobb értekezései is, főként a gombásbőrbajokra vonatkoznak. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Vállalat kiadásában 1929-ben jelent meg „Bőrgyógyászati mykológia“ .c. hatalmas és sok tekintetben úttörő és hézagpótló munkája. Számos bemutató előadást és felolvasást tartott különböző orvosi egyesületekben. Tagja a Kir. Orvos Egyesületnek és több más kari és társadalmi egyesületnek. Balló Mátyás: Liptószentmiklóson született, 1844-ben. Tanulmányait a bécsi és a zürichi műegyetemen végezte. 1868-ban Nendwich Károly mellé tanársegéddé nevezték ki, majd a belvárosi főreáliskolához választották meg, ahol 1901-ig mint tanár működött. Egyidejűleg 1874 óta a fővárosi vegyészeti hivatalt is vezette. 1901-ben a Székesfővárosi Vegyészeti és Tápszervizsgáló Intézet igazgatója lett. 1910-beli nyugalomba vonult. 1880-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Önálló művei: Das Naftalin und seine Derivate in Bezeichnung auf Technik und Wissenschaft, a Vegytan alapelvei. A tudományos szaklapokban rengeteg cikke és értekezése jelent meg. Meghalt 1930 szeptember hó 27-én. Balogh G Gábor dr., vitéz (gyulafehérvári), ügyvéd. 1883-ban, Kolozsváron született. Középiskoláit és jogi tanulmányait Kolozsváron végezte; 1909-ben Marosvásárhelyen ügyvédi oklevelet szerzett. A világháború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt az orosz és román frontokon teljesített katonai szolgálatot, mint főhadnagy szerelt le. Hadi kitüntetései: arany, nagyezüst, kisezüst vitézségi érmek és a Károly csapatkereszt. A harctéren tanúsított vitéz magatartásának elismerésén a Kormányzó vitézzé avatta. Általános ügyvédi praxist folytat, de főleg magán- és hiteljogi ügyekkel foglalkozik. A különböző jogi szaklapokban több cikke és értekezése jelent meg. Az Országos Vitézi Szék ügyésze, az Erdélyi Magyar Székely Szövetség vezető tagja és több nagy kereskedelmi vállalat ügyésze. Számos kari- és társadalmi egyesület tagja. Balogh Gábor (lovasi), rt. vezérigazgató. Kővágóőrsön született, 1870-ben. A bpesti tudományegyetem gyógyszerészi szakán 1896-ban nyerte el oklevelét. 1922-ben a MONE Orvosi Műszerüzem és Kórházberendező Rt. alkalmazásába állott vezérigazgatói minőségben. A gazdasági élet terén kifejtett munkásságáért a kereskedelmi tanácsosi címmel tüntették ki. A budai ref. egyház gondnoka, a Magyar Droguista Testület és a Budapesti Droguista Ipartestület örökös díszelnöke és a Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságának tagja. Balogh Géza dr. t. főügyész, ügyvéd. Kolozsváron született 1879-ben, a híres, nagy kálvinista gyulafehérvári Balogh-familiából. Középiskoláit a kolozsvári ref. főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferenc József tud. egyetemen végezte és 26 éves korában ügyvédi diplomát szerzett. Diplomájának megszerzése után a kolozsvári kir. törvényszéknél kezdte meg jogi pályáját, majd a megyéhez került és egész az oláh megszállásig, mint Kolozs vármegye tiszti főügyésze teljesített szolgálatot. A román megszállás alatt szuronyos román katonák távolitották el a főügyészi székéből, mire a fővárosba jött, ahol előbb a m. kir. kincstári jogügyigazgatóságnál, később a belügyminisztériumban, majd a pestvármegyei tiszti ügyészségnél, mint annak főnöke működött. 1923-ban megvált az állami szolgálatból, nyugdíjba ment s azóta mint ügyvéd praktizál. Különösen a közigazgatási és fegyelmi jogügyekkel foglalkozik. Mint szakiró magánjogi és vadászati kérdésekre vonatkozó tanulmányokat ir. Külföldi utazásai során bejárta egész Európát. Az ellenforradalom előkészítő munkálataiban élénk részt vett. Tagja az Országos Kaszinónak, az 1929—31. évekre kinevezett tagja a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának, a Nemzeti Club, a Magyar Jogászsportegylet és még számos más társadalmi és szakegyesület tagja. A világháborúban mint honvédhuszár főhadnagy részt vett. Mint a m. kir. Kúria n. tanácsának előadója az igazságügy terén és mint Pest vármegye t. főügyésze a közigazgatás terén fejt ki értékes, közérdekű munkásságot.