Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
B - Blazsek Gyula dr. - Blázy János - Bleszl Ferenc - Bleier Géza dr. - Bleier Mór
lain jelennek meg cikkei. Alapítója és első titkára volt az Országos Ügyvédszövetségnek, választmányi tagja a budapesti Ügyvédi Kamarának, melynek 1914—1929-ig főtitkára volt. Tagja még ezenkívül számos kari, politikai és társadalmi egyesületnek. Blazsek Gyula dr., szfőv. főállatorvos. Született Szászkeresztúron, 1880-ban. Középiskolai tanulmányait Déván és Brassóban végezte, majd az Állatorvosi Főiskolán, 1906- ban kapta meg oklevelét. Működését az Állatorvosi Főiiskola belgyógyászati tanszékén mint asszisztens kezdte meg. Utóbb a székesfőváros szolgálatába lépett és 1922-ben főállatorvosi rangra emelkedett. 1925-ben szerezte meg a doktori címet. Cikkei és értekezései szaklapokban jelentek meg. A FANSz igazgatósági tagja és több más társadalmi és tudományos egyesület életében is tevékeny szerepet játszik. Blázy János, ny. áll. százados, igazgató. Nagyszöllősön született, 1888-ban. A pécsi hadapródiskola elvégzése után mint tiszthelyettes, a 19-ik gyalogezrednél kezdte katonai pályafutását. 1909-ben hadnaggyá nevezték ki. A világháború kitörésekor a 61. gyalogezreddel vonult a hadszíntérre és a legelső időben hadifogságba került. A fogságban a tudakozó iroda vezetésével volt megbízva. 1918- ban hadifogságból megszökve, hazakerült és előbb mint kiképzőtiszt teljesített szolgálatot, majd az olasz frontra vezényelték. A kommunizmus idején Szegeden a tiszti zászlóalj második segédtisztje volt. A bolsevizmus után mint ezredsegédtiszt vonult be Kaposvárra. 1921-ben szolgálaton kívüli viszonyba helyezték, 1923-ban pedig nyugállományba vonult. Ugyanebben az évben alapította meg a Viktoria Automobilvállalatot, amelynek igazgatótulajdonosa lett. Vállalatának keretein belül automobilgarázst, autójavító műhelyt és úrvezető tanfolyamot tart fenn. Iskolájából eddig több mint 2000 úrvezető került ki, akik között sok közismert nevű színész is szerepel. A KMAC tagja. Bleszl Ferenc r.-t. elnökigazgató. Esztergomban született, 1875-ben. Kereskedelmi akadémiai tanulmányainak elvégzése után 1876- ban az Esztergomi Takarékpénztár r.-t. alkalmazásába állott és annak 25 éve elnökigazgatója. A város társadalmi életében vezető szerepet visz, a vármegyei törvényhatóság és képviselőtestület tagja. A Pénzintézeti Központ igazgatóságában és végrehajtóbizottságában helyet foglal, valamint tagja a Magyar Nemzeti Bank számvizsgáló-bizottságának. Értékes munkásságának elismeréséül a kir. tanácsosi és a kincstári főtanácsosi címmel tüntették ki. Bleier Géza dr. nőorvos. Budapesten született, 1886-ban. Középiskoláit a ref. főgimnáziumban, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben orvosdoktori diplomát nyert. Oklevelének elnyerése után a II. sz. női klinika díjas gyakornoka lett, majd 1920-ig, mint a szfor. Bakáts-téri női kórház alorvosa működött. Azóta magánpraxist folytat. A világháború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített; eleinte az orosz front harcaiban vett részt, ahol meg is sebesült, később egy kórházvonat parancsnoka volt, végül az aradi tifusztáborban működött, mint járványorvos. Bleier Mór ny. áll. tüzérezredes. Temesvárott született, 1879-ben. Középiskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd két évi műegyetemi tanulmányok után önkéntesi évét szolgálta le és tiszti rangot ért el. Ekkor ténylegesítette magát és 1893-ban a temesvári VII. hadtest tüzérezredében kezdte katonai pályafutását. A háború kitörésekor századosi rangban mint ütegparancsnok a déli harctérre vonult, majd onnan az északi frontra rendelték, ahol az első és a második lembergi csatában vett részt. Később Lipót Salvator főherceg akkori tüzérségi főfelügyelő Bécsbe rendelte az innsbrucki új tarackosztály felállítása céljából és mint ennek parancsnoka 1915 tavaszán újból az északi harctérre vonult. 1915 júliusában a nagy offenzíva közben soronkívül őrnaggyá nevezték ki és a következő évben a déli harctérre vezényelték, ahol a 14. tábori tüzérezred parancsnokságát vette át. Ezrede néhai Károly király akkori trónörökös hadtestéhez tartozott és így I. Károly királlyal állandó érintkezést tartott fenn és több ízben volt hivatalos asztalához. Ezredében szolgált Károly Albrecht főherceg százados, mint ütegparancsnok, úgyszintén ott volt beosztva Albrecht Ferenc főherceg is. Ezen év szeptemberében mint a 31. tábori tarackezred parancsnokát Brodi alá rendelték és ekkor részt vett ezredével a Brussilov-offenziva elleni harcokban. 1917 elején a 10. tábori ágyusezred parancsnoka lett és ezzel vett részt a 10., 11. és 12-ik isonzói csatában. Az összeomlás után mint alezredes Budapestre jött és mint az angol és francia megszálló csapatok összekötő tisztje, majd később mint a 40. honvéd tüzérdandár parancsnoka működött. A kommunizmus után előbb egyik igazoló bizottság ülnöke volt, később pedig a cenzúrabizottságot szervezte meg. 1922-ben ezredesi rangban nyugalomba vonult. Irodalmi működést fejt ki, a Pester Lloyd ál-