Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

D - Darvas István dr. - Darvas Károly dr. - Darvassy István, vitéz - Dausz Gyula - Dávid Károly - Dávid Mihály dr.

mezési ügyekkel foglalkozik. A hazai keres­kedelem érdekében számos cikke és érteke­zése jelent meg különböző folyóiratokban. Számos társadalmi és kulturális egyesület ve­zető tagja. Darvas István dr., pü. titkár. Zilahon szü­letett, 1889-ben. Középiskoláinak elvégzése után a kolozsvári tudományegyetemen jogot hallgatott és államtudományi doktorátust szerzett. Előbb mint ügyvédjelölt működött, majd a Munkásbiztosí­tó Pénztár alkalmazá­sába lépett. Később a Budapest székesfővá­rosi pénzügyigazgatósághoz került és itt az elnöki osztályon nyert beosztást. A VIII. ker. és a VII. ker. adófelügyelőségek voltak to­vábbi állomáshelyei, míg a IX. kerületi adó­felügyelőségre rendelték, ahol az egyenes adó osztály vezetésével bízták meg és pénzügyi titkárrá nevezték ki. Részt vett a világhábo­rúban, több kitüntetésben részesült és tarta­lékos főhadnagyi rangban szerelt le. Több társadalmi és szakegylet tagja. Darvas Károly dr., p. n. titkár. Született Szombathelyen, 1895-ben. Középiskolai tanul­mányainak befejezése után a budapesti tu­dományegyetem jogi karának hallgatója volt és itt avatták jogtudományi doktorrá. Műkö­dését a földművelésügyi minisztériumban kezdte meg, később pedig az aradi jószág­igazgatósághoz helyezték át, de innen újból a földművelésügyi minisztériumba osztották be. Innen a legfőbb állami számvevőszékhez került segédtitkárnak. Jelenleg a m. kir. do­hányjövedéki központ igazgatóságánál tevé­kenykedik, p. n. titkári rangban. Cikkei és értekezései különböző szaklapok hasábjain je­lennek meg. Külföldi utazásai alkalmával ta­nulmányozta az egyes országok pénzügyi és jövedéki közigazgatását. A Magyar Társada­lomtudományi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a M. kir. Jacht Club és az Egységes­párt tagja. A Szent Imrések Szövetségének, valamint a Magyar Tar­rőrök Országos Szö­vetségének választmányi tagja. Darvassy István, vitéz, nemes, festőművész. Hódmezővásárhelyen született, 1888-ban. Kö­zépiskoláinak elvégzése után egy ideig a Képzőművésezti Főiskolán, majd a flórenci Akadémián folytatott ta­nulmányokat és 1913-ban a kecskeméti művésztele­pen telepedett le. 1914- ben bevonult, végigküz­­dötte a világháborút és számos háborús kitünte­tést nyert. A világhábo­rú alatt egy ideig Wien­­ben volt műterme s ebben az időben igen sok ariszto­kratának portréját festette meg. 1916-ban a badeni főhadiszálláson IV. Károly ki­rály arcképét festette meg. A Hadtörté­nelmi Múzeum részére is sok arcképet festett. 1918-ban Gránátdobók c. műve az Országos Kaszinó díját nyerte. 1925-ben a Nemzeti Szalonban rendezett nagysikerű kollektív kiállítását a Kormányzó nyitotta meg. 1919 óta a Felsőipariskolán a művé­szeti rajz tanára. Műveiben a magyar népélet egyik legőszintébb tolmácsolója, témáit gyakran meríti a Tisza-parti ha­lászéletből. Széles ecsetvonásokkal, élénk szí­nekkel dolgozik. Tagja a Vásárhelyi Művé­szek Társaságának, a Képzőművészek Egye­sületének és a Munkácsy Céh­nek. Dausz Gyula, szív. elemi iskolai igazgató. Született Esztergomban, 1886-ban. Középisko­lai tanulmányait Esztergomban végezte, hol a tanítóképző intézetben 1904-ben oklevelet nyert. Ezután elvégezte a karcagi mezőgazdasági tanfolyamot is és az ipa­­rostanonciskolai szakkép­zettség megszerzése után pedagógiai működését a székesfővárosnál kezdte meg, ahol mint tanító mű­ködött 1927-ig, amikor igazgatóvá nevezték ki.­­ Hivatásán kívül tevékeny szakirodalmi munkásságot fejt ki, többek között megírta „Kőbánya múltja és jelene“ című könyvét, azonkívül megírta 1924-ben a X. kerületi Szent László-téri iskola történe­tét. A fővárosi tanerők ideiglenes szolgálati évei c. műve 1910-ben jelent meg, a X. ker. I. sz. iskolaszékének 50 éves története 1905-ben. Tankönyveknél mint társszerző működött közre. Tanügyi és napilapokban számos cikke jelent meg. A FANSz. oktató osztályának főtitkára. A Budapesti Tantestület alelnöke. A X. ker. Tanítói Kör elnöke és számos társadalmi egyesület tagja. A berlini tan­ügyi kongresszuson a Budapesti Tanítói Testületet képviselte. Dávid Károly, aki. építész, Budapesten született. Középiskoláit a fővárosban vé­gezte és a kir. József Műegyetemen építész­mérnöki diplomát szerzett. Az atyja, Dávid János által 1898-ban alapított cég kötelé­kébe lépett. Számtalan közmunkát tervezett és kivitelezett, melyek közül a nevezeteseb­bek : az István-uti és Fehérvári-uti gimná­ziumok, a Széna-téri postapalota, a Regnum Marianum-templom, a diósgyőri ágyúgyár. A világháborúban részt vett és érdemei elisme­réséül számos hadi kitüntetésben részesült Az építőmestereket vizsgáztató országos bi­zottság, a Mérnöki Kamara, az Építész Egy­let és az Építőmesterek Egyesületének tagja. Dávid Mihály dr., miniszteri osztálytaná­csos. Pi­zkerec községben született, 1886-ban. Középiskolai tanulmányait Brassóban végezte és a budapesti tudományegyetemen 1910-ben avatták orvosdoktorrá. Az oklevél megszer­zése után a budapesti II. számú nőgyógyá­szati klinikán 10 évig mint gyakornok, ma-

Next