Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Geiger Richard - Geiringer Adolf - Gellér Alfréd - Gellért Elemér - Genersich Vilmos dr.
Geiger Richard, m. kir. kormányfőtanácsos. Budapesten született, 1889-ben. Tanulmányainak befejezése után a filmszakmában keresett elhelyezkedést. 1916-ban a Star Filmgyár rt. vezérigazgatója lett. Működésének ideje alatt számos magyar filmet készített, valamint világhírű filmekkel gyarapította a magyar filmpiacot. Az Országos Magyar Filmklub társelnöke. 1927-ben a magyar filmipar felvirágoztatása terén szerzett érdemeiért kormányfőtanácsossá nevezték ki. Geiringer Adolf, aki, mérnök, MÁV felügyelő. Született Malomárka községben, 1875- ben a kir. József Műegyetemen szerezte után tüzérönkéntesi évét szolgálta le. 1901- ben a kir. József Műegyetemen szerezte meg mérnöki diplomáját és ekkor a m. kir. Államépitészeti Hivatalnál Besztercebányán nyert beosztást. 1902-ben került a MÁV kötelékébe és az aradi üzletvezetőségen kezdte meg tevékenységét. Ezután a nagyszebeni, a püspökladányi és békéscsabai osztálymérnökségek voltak állomáshelyei, míg a jászberényi osztálymérnökség vezetőmérnöki teendőinek ellátására kapott megbízást. 1917-ben a Budapest-józsefvárosi osztálymérnökség vezetője lett főmérnöki rangban. 1919-ben nevezték ki felügyelővé. Építkezései közül a jelentősebbek : Szolnok és Püspökladány közötti nagy forgalmi kitérő, Karcag, Törökszentmiklós és Hatvan állomásainak kibővítése és a Keleti-pályaudvar indulási oldalának a nagyobbszabású átépítése. A Magyar Mérnök és Építész Egylet, valamint több más tudományos és társadalmi egyesület tagja. Gellér Alfréd. Született Nemesperken, 1882- ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után katonai szolgálatot teljesített, majd a katonai vívó akadémián szerzett oklevelet 1908-ig ennek az intézetnek volt segédtanára. Utóbb a Ludovika Akadémiára helyezték át, ahonnan 1922-ben a katonai testnevelő tanfolyam tanárává nevezték ki. Később az OTT vivósport előadója lett. 1925 óta a magyar kir. sportoktatói tanfolyam tanára. Számos versenyen vett részt és több aranyérmet, valamint tiszteletdíjat nyert. 1930-ban ünnepelte 25 éves vívómesteri jubileumát, amidőn a kormányzó a Signum Laudisszal tüntette ki. Ugyanekkor az összes érdekeltségek, amelyeknél működött, emléktárgyakkal halmozták el. Több vivóklubnak volt mestere, jelenleg a Tiszti Vivóklub gárdája kerül ki keze alól. Sportszakirodalommal is foglalkozik, a tőrvívásról és Berti László ezredessel közösen az epéevivásról írt könyvet. Gellért Elemér, sebész-főorvos. Született 1880-ban Pécsett. Középiskolai tanulmányait a zirci Cisztercita-rend főgimnáziumában, egyetemi tanulmányait a budapesti tud.egyetemen végezte, ahol 1904- ben orvosdoktori diplomát nyert. 1904-ben mint segédorvos helyettes katonai szolgálatot teljesített a XVII. helyőrségi kórházban, majd a Dollingerklinikán volt műtőnövendék és műtősebészi oklevelet szerzett. 1906-ban a Szent Rókus-kórház I. sz. sebészeti osztályán báró Herczel profeszszornál volt orvosgyakornok, majd segéd- és később alorvos, 1911—1913-ig bírósági szakértő volt a munkásbiztosítási választott bíróságnál. 1913 óta baleseti orvosszakértő a budapesti kéz.munkáspénztárnál és az orvosi tanács tagja, 1911—1920-ig a „Gondviselés“ a. k. e. kórházának sebészfőorvosa és az ápolónőképzés gyakorlati vezetője volt. A háború tartama alatt előbb mint zászlóaljorvos teljesített szolgálatot az orosz fronton, majd a budapesti Auguszta barokkórház III. sebészeti osztályának volt orvosfőnöke és a „Gondviselés“ tiszti hadikórház sebészeti osztályának volt az orvosfőnöke és a „Gondviselés“ kórház sebészeti osztályának főorvosa. Érdemei elismeréséül öt ízben nyert háborús kitüntetést. Külföldi tanulmányútjai során megfordult Berlinben, Wienben, Brüsszelben, Amsterdamban, Drezdában, mindenütt orvosi ismereteit bővítve és intézményeket tanulmányozva. Rengeteg tudományos műve és dolgozata jelent meg a hazai, mint külföldi szaklapokban. Ezenkívül állandóan tartott és tart szakkörökben demonstratív előadásokat, előadója a O. T. I. szociális-orvos továbbképző kurzusának. A budapesti Orvosok Szövetségének titkára. 1921-től a Charité poliklinica és kórház sebészfőorvosa. Tagja számos orvosi és tudományos egyesületnek. Genersich Vilmos dr., m. kir. e. n. tanácsos. Született 1872-ben, Kolozsváron. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, orvosdoktori diplomáját 1896-ban, a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen nyerte el. Ugyanezen évben a budapesti közegészségtani intézetben, mint díjtalan gyakornok kezdte meg orvosi pályáját. Itt működött 1897-ig, közben megszerezte a középiskolai orvosi és egészségtantanári, majd a tisztiorvosi képesítéseket. 1897-től 1899-ig a budapesti egyetem közegészségtani tanszéke mellett mint gyakornok 1899-től 1906-ig pedig mint tanársegéd működött, majd 1906-ig a belügyminisztérium közegészségügyi osztályára