Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

G - Glatz Mátyásfalvy Erich dr. - Glázer Jenő - Glósz Miklós dr. (nemes) - Gloetzer László dr. - Glück Frigyes - Glück Károly

Glatz Mátyásfalvy Ericlh dr., vitéz, ügy­véd. Született 1881-ben, Budapesten. Közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ügyvédi oklevelét 1908-ban nyerte el. A világháborúban mint tartalékos százados vett részt és huszonkét hónapi frontszolgálat alatt több kitüntetést szerzett. 1920—25-ig ügyvédi irodá­jának továbbvitele mellett a Futura elnöki titkára volt. 1923 óta választmá­nyi és fegyelmi bírósági tagja a budapesti Ügyvé­di Kamarának, 1910 óta pedig igazgató­­sági tagja a Hungária Nagyszálló Rt­­nak, tagja továbbá a Franklin Társulat felügyelő bizottságánk, igazgatósági tagj­a a Calderoni Rt.-nak, alelnöke, illetőleg választ­mányi tagja több jelentős sport- és társadalmi egyesületnek és ügyésze számos nagyobb rész­vénytársaságnak. Glázer Jenő, m. kir. postaigazgató. Szüle­tett Zalaszentmiklós községben, 1881-ben. Atyja, néhai Glázer József főjegyző volt A szombathelyi premontrei gimnáziumban tett érettségi vizsgálatot, majd a máramarosszi­­geti jogakadémián államtudományi oklevelet szerzett. 1899-ben lépett a m. kir. posta szol­gálatába és a pécsi postaigazgatóságnál kezd­te meg működését, majd a budapesti és kassai igazgatóságoknál volt beosztva. 1922-ben a posta vezérigazgatósághoz igazgató-helyettessé, 1924-ben pedig igazgatóvá nevezték ki. Évek óta tanára a postatisztképző tanfolyamnak. 1924-ben a Magyar Rádiórendelet magyará­zata című mű szerkesztésében jelent meg. A világháborúban a tábori posta­parancsnok­ságon teljesített szolgálatot és érdemeinek el­ismeréséül a koronás arany érdemkereszttel, a katonai érdemkereszt szalagján tüntették ki. Glósz Miklós dr., (nemes), Budapesten szü­letett, 1895-ben. Középiskolai tanulmányait mint a Ferenc József-intézet bentlakó növen­déke végezte el, 1912/13-ban a budapesti volt közös 4. sz. lovas tüzérosz­tálynál szolgálta le önkén­tes­ évét. 1914 augusztu­sában mint tartalékos hadapród vonult be, majd mint zászlós, később mint hadnagy és végül mint főhadnagy, a keleti harc­téren küzdött és több ki­tüntetést szerzett. 1918- ban leszerelt és ugyan­ezen évben avatták államtudományi doktor­rá. Jelenleg segédtitkári rangban a földműve­lésügyi minisztérium állatforgalmi ügyeinek előadója. Az Úri Klub és az Országos Ka­szinó rendes, a­­ MAC sportbizottsági és a Magyar Turing Klub választmányi tagja. Gloetzer László dr., Budapesten született 1891-ben. A gimnáziumi tanulmányok elvég­zése után a Pázmány Péter tudományegye­temen jogot hallgatott és 1921-ben avatták jogi doktorrá. 1910 óta áll a székesfőváros szolgálatában és működését a központi anyag­szertárban kezdte meg. A világháborúban részt vett és tartalékos hadnagyi rangban sze­relt le. A doktorátus megszerzése után a taná­csi IX. ügyosztályon nyert beosztást, 1924-ben pedig az elnöki ügyosztályra helyezték át, ahol a szellemi szükségmunkákkal kapcsolatos ügyekkel foglalkozik. Több ízben tett külföldi államokban hosszabb tanulmányutat. А­Z SE és az Elektromos Művek Sportegyesületének tagja. Glück Frigyes, m. kir. kormányfőtanácsos. Született Budapesten, 1858-ban. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, utána pe­dig hosszabb tanulmányutat tett Svájcban, Németországban, Angliá­­ban, Hollandiában, Olasz- , országban és Amerikában. •z 1885-ben átvette a már щВ családja­­birtokában levő J *ní 5. Pannonia szálló vezetését jajl és azt külföldi tapaszta­latai alapján világvárosi eijyler nívóra emelte. A magyar ■ЙИ* szállóiparnak legkimagas­lóbb egyénisége, díszelnö­­ke a Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának, a nemzetközi szállodások egyesülésének tiszteleti tagja és végrehajtó­­bizottságában is helyet foglal. Ezeken kívül számtalan társadalmi egyesület vezetőségé­nek tagja. Az egész ország különböző városai­ban felállított szállodás és vendéglős szakirá­nyú iskolák létesítése nevéhez fűződik. A fő­város társadalmi és politikai életében tevé­keny részt vesz. 1885 óta tagja a törvény­­hatósági bizottságnak és mint ilyen, több al­bizottság munkájában vesz részt. Kez­deményezésére létesült a Jánoshegyen az Er­zsébet kilátótorony és anyagi támogatásának köszönhető a guggerhegyi Árpád-pihenő fel­­építésű Budapest jótékonysági intézményei­nek alapításában részt vett és több ilyen egye­sület vezetője. Mint híres műgyűjtőt külföl­dön is ismerik. A szakirodalomnak egyik ki­váló művelője, számos társadalmi és kultu­rális egyesület vezető tagja. Glück Károly, főreáliskolai tanár, festő­művész. Budapesten született, 1874-ben. Kö­zépiskoláit és bölcsészeti tanulmányait Buda­pesten végezte, ahol 1897-ben tanári okleve­let szerzett. Képesítéseinek megszerzése után Münchenbe, majd Berlinbe ment, ahol Picar mester tanítványa volt. 1899 óta­ állandó ki­állítója a Műcsarnoknak, a Nemzeti Szalon­nak, a Szent György Céhnek és a vidéki tár­latoknak. Az 1926. évi Műcsarnoki kiállításon a székesfőváros tanácsa a Fővárosi Múzeum számára megvásárolta „Napos udvar“ című

Next