Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
L - Lelkes János (nemes) - Lénárt Dezső dr. (kakasfalvi) - Lénárt Zoltán dr. (kakasfalvi) - Ledvai Andor dr. - Lengyel Béla dr. (ebesfalvi)
Orvosi vándorgyűléseken több ízben tartott tudományos előadásokat. Az OTI választmányának tagja és az Orvosszövetség szegedi csoportjának alelnöke. Lelkes János (nemes), született Bogárd községben, 1869-ben, megtelt 1922-ben. Régi nemesi családból származott, Seibereder Irént vette feleségül. Középiskolai tanulmányait Pápán és Gyönkön végezte. Önkéntesi évét a cs. és kir. 19. gyalogezred kötelékében szolgálta le. 1892-ben a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, ahol 1914-ben számv. tanácsossá, 19194011 pedig főtanácsossá nevezték ki. A szakirodalomnak elismert művelője volt, a különböző szaklapok és folyóiratok hasábjain számos cikke és tanulmánya jelent meg. Több elismerő okirat adományozásában részesítették. Lénárt Dezső dr. (kakasfalvi), kir. közjegyző. Nagytapolcsányban született, 1880-ban. Édesatyja: L. Sándor, ügyvéd, földbirtokos. Középiskoláit a budapesti ref. főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a pozsonyi jogakadémián és a kolozsvári tudományegyetemen végezte. Ügyvédi oklevelét 1909-ben nyerte el. Diplomájának megszerzése után Jeszenszky kir. közjegyző mellett mint helyettes működött 1914-ig s egyúttal a Közjegyzőhelyettesek Egyesületének titkári tisztjét viselte. A világháború kitörésekor önként jelentkezett. Hadikitüntetései: két Signum Laudis egyik kardokkal, bronz katonai érdemkereszt, Károly csapatkereszt, III. oszt. kat. érdemikereszt a kardokkal, III. oszt. Vaskorona-rend kardokkal, ezenkivül több dicsérő oklevél és emlékérem tulajdonosa. Mint százados szerelt le. 1916-ban kinevezték Csongrádra közjegyzőnek, de katonai szolgálata miatt csak 1918 májusában foglalhatta el pozícióját, 1924 májusában Sopronba helyezték át, legutóbb pedig 1929 február elsején a budapesti III. ker. közjegyzőjévé nevezték ki. Csongrádi és soproni működése idején élénk részt vett úgy a város gazdaságpolitikai, mint társadalmi és sportéletében. Az összeomlás után Csongrád polgárságát egységes helyi és országos szervezetbe tömörítette, Csongrádnak rendezett tanácsú várossá alakulásának munkáját megszervezte és dolgozata. Sopronban, mintaz ottani református egyház gondnoka, mostoha körülmények között templomot, paplakot és egyházi bérházat építtetett a magyarság végvárául. A szombathelyi kir. közjegyzői kamarának 4 évig titkára volt. Sokat utazott külföldön, anyanyelvén kivül a német, tót, cseh, francia nyelvet beszéli. Jogi és sportszaklapokban számos cikke és tanulmánya jelent meg. A Belvárosi Polgári Kör, az Országos Kaszinó, a K. M. A. C. tagja, meghívott és választmányi tagja, valamint a Soproni Automobil Egyesület védnöke. Lénárt Zoltán dr. (kakasfalvi), gégeorvos, egyetemi nyelv rendes tanár. Nagytapolcsányban született, 1870-ben. Középiskolai tanulmányait befejezve, a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásán 1893-ban orvosdoktori diplomát szerzett. Oklevelének elnyerése után kórbonctani, belgyógyászati és sebészeti tanulmányokat folytatott itthon, majd több külföldi klinikán. Megszerezte a gégeorvosi szaképzettséget is és hazatérve a gégeklinikán működött. Ezen működésével egyidejűleg a Charité - poliklinika orr- és gégeosztályát vezette. 1910- ben a Szent István-kórház rendelőorvosa lett. 1919-ben orr-, torok- és gégegyógyászat magántanárává habilitálták. 1925-ben lett nyilvános rendes tanár. Számos cikke és értekezése jelent meg hazai és külföldi szaklapok hasábjain. 1923-ban kiváló érdemeinek elismeréséül m. Ikir. egészségügyi főtanácsossá nevezték ki. Lendvai Andor dr., ügyvéd. Kassán született, 1890-ben. Középiskoláit Losoncon, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1920-ban ügyvédi oklevelet nyert. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, 1917-ben orosz fogságba került, sok viszontagság és szenvedés után 1920-ban került haza. Hazatérése után Budapesten nyitotta meg irodáját, ahol általános ügyvédi praxist folytat, speciálisan közgazdasági ügyekkel foglalkozik. Aktív részt vesz a politikában, tíz év óta főtitkára a Ferencvárosi Nemzeti Demokratapártnak, vezető tagja a központi pártvezetőségnek is. Fővárosi törvényhatósági bizottsági póttag. Tagja számos ügyvédi és társadalmi egyesületnek. Lengyel Béla dr. (ebesfalvi), egyetemi tanársegéd. Budapesten született, 1903-ban. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1926-ban vegyészmérnöki diplomát nyert. 1924—25-ben állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett; Wienben Ábel professzor mellett dolgozott és 1927-ben a wieni műegyetemen műszaki doktori oklevelet nyert. 1928-ban a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen bölcsészdoktorrá avatták, 1927 óta tanársegéd. A fizikai kémia tárgyköréből német és magyar szaklapokban