Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
M - Mayer János
Mayer János, földművelésügyi miniszter. 1871-ben született, a hevesmegyei Kompolton. Iskoláinak elvégzése után édesanyja birtokán gazdálkodott, de amellett élénken érdeklődött a közügyek iránt is. 1906-ban közgyámnak választották meg. 1909-ben a vármegyei törvényhatósági bizottságba is beválasztották. Már régen átlátván a kisgazdatársadalom országos megszervezésének szükségét, ezirányú akcióját megkezdte Heves megyében, a Kisgazdapárt megalapításával. 1901-ben megszervezte a Hangya Fogyasztási Szövetkezet kompolti fiókját, 1914-ben hitelszövetkezeti fiókot alapított és úgy a Hangyának, mint a Hitelszövetkezetnek ügyvezetését, könyvelését, levelezését egymaga díjtalanul végezte. A kápolnai választókerület 1914-ben képviselőjévé választotta. A kisgazdaérdekek védelmében többizben felszólalt az országgyűlésen. Az 1918. évi októberi politikai válság idején a meghallgatott politikusok között ő is meghívást kapott Károly királytól. 1919 januárjában, amikor Rubinek Gyula és Darányi Ignác ösztökélték nagyatádi Szabó Istvánt, hogy lépjen be a kormányba és akadályozza meg a szélsőséges áramlatok érvényesülését. Mayer János, mint az Országos Kisgazdapárt egyik vezére, szintén belépett a kormányba és a közelemezési minisztérium államtitkára lett, állásáról azonban még a proletárdiktatúra kikiáltása előtt lemondott. A bolsevizmus alatt heves megyei birtokán szervezte az ellenforradalmat. Friedrich István ellenforradalmi kormányában egy ideig a kisgazdaérdekek képviseletével megbízott miniszter volt. A Clerk-féle tárgyalások alapján megalakult kormányban földművelésügyi államtitkárrá nevezték ki. Ebből a pozíciójából került a Bethlen-kormány megalakulásakor a közélelmezési miniszteri székbe. A gabona szabad forgalmának helyreállítása az ő minisztersége alatt történt meg. A közélelmezési minisztériumnak 1921 július 1-én történt megszűnése után visszament a földművelésügyi államtitkári állásába. A második Bethlen-kormányban a földművelésügyi miniszterséget vállalta, majd rövid szünet után ismét átvette a földművelésügyi tárcát, amelyet azóta is visel, ő alapítja meg a Mezőgazdasági Kamarákat a kormány képviseletében még a két minisztersége közé eső tárcanélküli minisztersége alatt, képviseli a magyar kormányt bajorországi, svájci, párisi és római igen fontos tanácskozásokon, ahol nagy eredményeket ér el a magyar mezőgazdaság érdekében. Ezidőben az Egységespártnak is elnöke. 1924-ben kezdődő földművelésügyi minisztersége alatt nagy eréllyel lép fel a földbirtokreform végrehajtása, a kisbérletek, házhelyek és falusi kislakások érdekében. Súlyos küzdelmei voltak éppen ebben a kérdésben, ahol a termelés közgazdasági érdekeit kellett összhangba hozni a kisgazdák, törpegazdák s földtelenek jogos földhözjutási érdekeivel s azzal a nagy nemzeti érdekkel, hogy a legmegbízhatóbb rétegek egzisztenciális alapot találjanak. Oroszlánrésze van abban, hogy Magyarország mezőgazdasági, állattenyésztési nívója a békebeli színvonalra emelkedett. Pedig nagy megpróbáltatások érték a magyar agrárérdekeket a háborúban, teljesen kifosztották javait, értékeit, életlehetőségeit a forradalmak, román megszállás, az összeomlás és az a példátlan mezőgazdasági hitelválság, amelynél katasztrofálisabbra alig is volt példa. Nevéhez számos törvényhozási intézkedés fűződik, többek között a halászatról szóló törvény kiegészítése, a vadászati tilalmi idő módosításáról szóló törvény, a tejtermékek állami ellenőrző joggal való ellátása , a földreform-törvény kiegészítése; a mezőgazdasági munkások ingyenes jogvédelmének országos megszervezése; a vízszabályozási munkálatok terén a hasznos beruházások egész sora. Ő indította meg a tagosítás félbenmaradt munkálatait. Igen nagy fáradsággal és jelentékeny sikerrel dolgozik a mezőgazdasági hitel megoldása érdekében. Erélyes védőrendszabályokat léptetett életbe a burgonyatermelés veszedelme ellen. Sokat fáradozott a szőlőgazdálkodás válságának megszüntetése érdekében. Komoly eredményeket ért el a mezőgazdasági kivitel előmozdítása tekintetében és ennek érdekében vett részt a kairói mezőgazdasági világkiállításon is a kormány megbízásából. Nevéhez fűződik a leromlott állami gazdaságok talpraállítása és az állattenyésztésnek békebeli nívóra való emelése. Ő készítette el a mezőgazdasági szakoktatás reformját is. A legnehezebb időkben egy olyan tárca élén, ahol az érdekek a legélesebben ütköztek össze, ért el közgazdaságilag történelmi jelentőségű eredményeket és neki volt köszönhető az, hogy míg egyrészt meg tudta védeni az uralmi pozícióba került agrárdemokrácia jogos érdekeit, addig el tudta kerülni azt is, hogy e törekvések osztálytörekvés jellegűek legyenek és azt is, hogy a birtokosság közötti ellentétek letompuljanak. A gazdasági cselédek, napszámosok és földtelenek érdekében éppen olyan erélyesen lépett fel, mint a kisgazdák érdekében, akik közé tartozik. 1927 márciusában is, amikor a kisgazdák egy része úgy látta, hogy a régi Programm erélyesebb megvalósítása érdekében mozgalmatkell indítani, még ezek az elemek is benne látták azt, akiben megbízhatnak s akinek miniszteri pozíciója e törekvések sikerének legnagyobb garanciája. Nagy érdem van abban, hogy az OMGE ál-