Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
P - Pável Benő dr. - Pável Dezső Géza dr. - Payer János - Payper Lajos - Pázmándi Mihály r. - Pécsi Dani - Pek Emil Ágost
Vasútnál műhelymérnök lett. Később a celldömölki sűtőház főnöke volt, majd a pécsi vasutaknál a műhely- és vontatási szakosztály vezetésével bízták meg. Az Osztrák- Magyar Államvasúttársaságnál a vontatási szakosztály irodafőnöki állását töltötte be. A vasút államosítása után Németországba költözött, ahol a müncheni műegyetemen az elektrotechnikai tanfolyamot hallgatta és az elektrotechnikai kísérleti laboratóriumban dolgozott. Hazatérése után 1895-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elektrotechnikai és vasúti szakelőadója lett. Nagyszámú terv került ki elbírálása alól, ezek közül nevezetesebbek: a fiumei, a speciai, a pozsonyi és a szabadkai villamosvasutak. A háború után 50 éves érdemdús műszaki tevékenység után vonult nyugalomba. Pável Benő dr., székesfővárosi kerületi orvos. A fehérmegyei Adonyban született, 1890- ben. Középiskoláit Zentán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és egyetemi tanulmányai alatt több ízben nyert tanulmányi ösztöndíjat. 1914-ben a tudományegyetem orvosi fakultásán orvosdoktori diplomát szerzett. A világháború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített, előbb a 14. dragonyos, majd a 12-es ulánusezred kötelékében. Háborús kitüntetései : Signum Laudis a kardokkal, koronás arany érdemkereszt, Vöröskereszt II. oszt. hadi érdemkereszt díszjelvénye, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. A háború kitörése előtt a törvényszéki orvostani intézetben működött. 1919-ben mint kerületi orvos, a székesfőváros szolgálatába lépett és azóta is ezen minőségben működik. Tagja több orvosi és tudományos egyesületnek. Pável Dezső Géza dr., orvos. Adonyban született, 1897-ben. Középiskoláit Budapesten és Selmecbányán végezte, majd a Pázmány Péter tudományegyetemen orvosi tanulmányokat folytatott és a pécsi egyetemen 1927- ben avatták doktorrá. Általános és fogorvosi gyakorlatát Ráckevén kezdte meg. Az ottani Stefánia Szövetség vezető főorvosi teendőit látta el és a posta betegségi biztosító intézetének orvosa, továbbá az OTI h. megbízottja volt. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, orosz hadifogságban sínylődött és 1921-ben került haza. A Stefánia Szövetség ráckevei fiókjának megalapításában és fejlesztésében tevékenyen részt vett. Payer János: Született Budapesten, 1878- ban. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Az államszámviteli államvizsga letétele után a pénzügyminisztérium számvevőségénél kezdte meg működését. Később a dohányjövedékhez osztották be és itt fokozatos előrehaladás után 1918-ban számvevőségi főtanácsossá nevezték ki. Részt vett a világháborúban, népfelkelő századosi rangban szerelt le és több kitüntetésben részesült. Payper Lajos. Született Pelbetén, 1885-ben Gimnáziumi tanulmányai elvégzése után két éven át a budapesti egyetemen a bölcsészetet hallgatta. 1908-ban lépett a főváros szolgálatába és a Központi Városházán teljesített szolgálatot. 1912-ben pénztári tiszt, 1924-ben pedig főpénztáros lett. A világháborúban részt vett, de megbetegedése után a felettes hatósága felmentette. Több egyesület életében tevékenyen részt vesz. Pázmándi Mihály dr. Pesterzsébeten született, 1890-ben. Középiskoláit a kegyes tanítórendi főgimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter tudományegyetem jogi fakultására iratkozott be, ahol 1917-ben államtudományi doktorátust szerzett. 1908-ban a m. kir. posta szolgálatába lépett és a tiszti szakvizsga letétele után a postaigazgatóságnál nyert beosztást. 1922-ben a posta vezérigazgatóságához helyezték át és 1919-ben titkárrá nevezték ki. Pestvármegye törvényhatósági bizottságának és Budafok város képviselőtestületének tagja. A Közigazgatási Lexikonban Pesterzsébet város monográfiájával kapcsolatosan számos cikke jelent meg. A budafoki Egységes Párt elnöke, a pestmegyei Nemzeti Párt társelnöke, a Budafoki Ifjúsági Kör társelnöke, a Vármegyei Mentőegyesület igazgatósági tagja. Pécsi Dani, orvos, óv. igazgató. Túrkevén született, 1895-ben. Középiskoláit és az egyetemet a fővárosban végezte, majd orvosdoktorrá avatták. A világháborúban, mint tartalékos hadnagy-orvos a hadszíntéren teljesített szolgálatot és a Károly csapatkereszttel tüntették ki. A Pécsi-intézet tulajdonosa és a Pápay-féle szérumintézet ügyv. igazgatója. Az oltóanyagtermelés kérdésével foglalkozó szakmunkákat irt. Magyarország egyik legjobb asztali tenniszjátékosa és több ízben nyert bajnokságot. Többször vett részt nemzetközi külföldi versenyeken és 1926-ban a londoni asztali tenniszvilágbajnokságon a párosverseny győztese lett. A Kir. Orvosegyesület és több társadalmi egyesület tagja. Рек Emil Ágost, ny. á. m. kir. gyalogsági százados. Solnokpusztán született (Putinci egyházközség, Slavoniában), 1864-ben. A lilientáli és rimeki Рек (Peck) német származású régi nemesi család ivadéka. Atyja uradalmi gépészmérnök volt. A hadapródiskolát Budapesten végezte és 1879-től 1911-ig katonai szolgálatokat teljesített. Számos hazai