Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
P - Péry Dezső - Pesthy Béla - Pesthy Endre dr. - Pesthy Pál dr. (nemes)
földi szaklapokban számos tudományos értekezése jelent meg, melyekben különösen a tuberkulózis kérdésével foglalkozik. Péry Dezső: Budapesten született, 1883-ban. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a kir. József Műegyetem mérnöki karának hallgatója volt és oklevelet szerzett. Előbb mérnöki gyakorlatot folytatott és különböző nagyobbszabású földmérési, parcellázási és vasútépítési munkálatokat vállalt. 1920-ban cége a Szalámigyárral érdekközösségbe került és 1925-ben a gyár vezérigazgatója lett. 1926-ban a Péry-féle nagyvágóüzemet vezette, 1927/28-ban szlovenszkói szalámigyárát építette fel. 1928 óta az Építőipari Zrt. kebelében újból magánmérnöki gyakorlatot folytat és elsősorban útépítéssel foglalkozik. Pesthy Béla, gazdasági akadémiai igazgató. Ózd községben született, 1879-ben. Középiskolai tanulmányait Bonyhádon és Selmecbányán végezte, majd a gazdasági akadémián 1899-ben gazdasági oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után egy évi önkéntesi szolgálatot teljesített. Hivatali működését mint gyakornok, a magyaróvári akadémián kezdte meg. 1909-ben a keszthelyi gazdasági akadémián gyakorlati gazdasági tanszék tanára lett. A gazdasági szakoktatás terén kifejtett érdemeinek elismeréséül gazdaság, tanácsossá és gazdasági akadémiai igazgatóvá nevezték ki. 1924-ben a földművelésügyi minisztérium IX/1. ügyosztályára rendelték be, különleges megbízatással. Számos cikke és értekezése jelent meg gazdasági szaklapokban, amelyek elsősorban a hús merino juhok tenyésztésének fejlesztésével foglalkoztak. Bittera Miklós és Világhy Károly társaságában szerkesztette a Mezőgazdasági Encyklopédiát. Gazdasági kérdésekről rádióelőadásokat tartott. Több ízben járt Svájcban és Németországban tenyésztési kérdések és gazdasági berendezések tanulmányozása céljából. Pesthy Endre dr.főorvos, gyermekorvos. Született 1882-ben, Uzdon (Tolna megye). Középiskoláit Selmecbányán, egyetemi tanulmányait a bundapesti tud. egyetemen végezte, ahol 1906-ban oklevelet nyert Tanulmányainak befejezése után két évig Kétly professzor mellett, az egyetem belgyógyászati klinikáján, majd öt esztendeig az Uj Szent Jánoskórház gyermekgyógyászati osztályán Szontágh tanár mellett működött. A háború egész tartama alatt hadiszolgálatot teljesített. Több hadikitüntetés tulajdonosa. A háború befejezése óta az OTI osztályvezető-orvosa, a Szövetkezetek Erzsébet Kórházának és az Országos Stefánia Szövetségnek vezető főorvosa. Hazai és külföldi szaklapokban tudományos cikkei és értekezései jelentek meg, főleg a gyermekgyógyászat tárgyköréből. Számos orvosi és tudományos egyesület tagja. Pesthy Pál dr. (nemes), ny. igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő. 1873-ban született Uzdborjádon, Tolna megyében, előkelő birtokos családból. Miután középiskoláit a bonyhádi és Selmecbányai főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a budapesti és berlini egyetemeken elvégezte és megszerezte a jogi- és államtudományi doktorátust, valamint az ügyvédi és bírói oklevelet, nagyobb külföldi utat tett Németországban, Dániában és Olaszországban. Egy ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, 1897-ben azonban igazságügyi szolgálatba lépett. 1908-ban szekszárdi járástan, 1914-ben a szekszárdi törvényszék elnöke, 1921-ben pedig elnyerte a királyi bírói címet. 1922-ben választotta meg a gyönki kerület egységespárti programmal. A parlamentben igen nagy tekintélyt szerzett, nemcsak mint kiváló szónok és elsőrangú jogász, hanem mint puritán és egyben előzékeny modorú ember is. Előadója volt az igazságügyi bizottságnak, alelnöke lett a Nemzetgyűlésnek és 1924 márc. 13-án a Kormányzó kinevezte igazságügyminiszterré. Ő alkotta meg a társház tulajdonról, a fogadós felelősségről, a robbantószerek és robbantóanyag előállításával, tartásával és használásával elkövetett visszaélésekről szóló törvényjavaslatokat és több fontos nemzetközi egyezményt. Az ő érdeme az igazságügyi szervezet módosításáról és a polgári eljárásról, továbbá a magánalkalmazottak nyugdíjának átértékeléséről és a felsőházról szóló javaslatok megalkotása is, amelyeknek szélesebb hullámokat vert vitájában nagy erővel és hatással képviselte és fogadtatta el álláspontját. Alatta készítették el :a magánjogi törvénykönyv új szövegének kodifikációs munkálatait, ő indította meg a részvénytársasági jog reformjának előmunkálatait s arról előadói tervezetet is készíttetett. Az 1927-ben megindult törvényhozási tárgyalások során törvényerőre emeltette a jelzálogról, az ingó jelzálogról, az okirati kényszerről, a biztosítási szerződésről, az örökösödési eljárás egyszerűsítéséről s az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló javaslatok ugyancsak az ő nevéhez fűződik a büntetőjog és büntető eljárás egyes szakaszai módosítására vonatkozó törvény. Ugyancsak ő kodi