Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Gárdonyi Alfréd dr. - Gárdonyi Emil - Gárdonyi Jenő - Gárdos Aladár - Gárdos Andor
mányegyetemen az oklevéltan magántanára lett és a közelmúltban megkapta az egyetemi rendkívüli tanári címet. A Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a Műemlékek Országos Bizottságának rendes tagja. Gárdonyi Alfréd dr., főorvos. Besztercebányán született, 1892-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1915-ben orvosdoktori diplomát szerzett. A világháború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített és olasz hadifogságba esett. A fogságból való megszabadulása után hazatérve, a m. kir. Tüdőbeteggondozó Intézet kötelékébe lépett és rövidesen az intézet főorvosa lett. Több orvosi és tudományos egyesületnek tagja. Gárdonyi Emil, szföv. polgári iskolai igazgató. Született Alsómecenzéfen, Abaúj-Tornamegyében, 1873-ban, ahol atyja tanító volt. Korán árvaságra jutott, 12 éves korától a saját erejéből tartotta fennmagát. Tanulmányait Budapesten végezte. A budai állami tanítóképző elvégzése után polgári iskolai tanári képesítést szerzett a magyar nyelv, a német nyelv, történelem és földrajziból. Tanáréveit a II. ker. Medve utcai polgári fiúiskolában töltötte el. 1916-ban ideiglenes, 1918-ban pedig rendes igazgatónak választották meg. Tankönyvei: Magyar nyelvtan különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás tanítására a polgári fiú- és leányiskolák számára. Rendszeres Magyar Nyelvtan a polgári iskolák III. osztálya számára. (Lampelcég kiadványa.) Az első könyv rövid idő alatt 5 kiadást ért el. Ezen kivül pedagógiai tanulmányokat is irt külföldi tapasztalatairól. Tagja a III. ker. iskolaszéknek, tanácsosa az egyházközségnek és tagja több társadalmi egyesületnek is. Gárdonyi Jenő, kir. műszaki tanácsos. Született Szegeden, 1880-ban. Középiskoláit a szegedi kegyesrendi főgimnáziumban végezte és utána a budapesti háromszögelő mérnöki szaktanfolyam hallgatója lett. Állami szolgálatát 1902-ben Pozsonyban kezdte meg. Később Budapestre került és a Háromszögelő Hivatal szintező osztályának vezetésével bízták meg. Értékes tudományos működést fejt ki, számos szakcikket irt és több felolvasást tartott. Szakcikkei a Mérnökegyesület hivatalos közlönyében jelennek meg. Több tudományos és társadalmi egyesület tagja. Gárdos Aladár, szobrászművész. Született Budapesten 1878-ban. Középiskoláinak elvégzése után az Iparművészeti Főiskolára került, ahol első mestere Mátray Lajos volt, majd Münchenbe, később Akadémián fejezte be tanulmányait. Párisi útjáról visszatérve, részt vett Első gyűjteményes kiállítása az Ernst Múzeumban volt 1929-ben. Részt vett a Párisban, Barcelonában, Rómában, Stockholmban és Varsóban rendezett nemzetközi kiállításokon is. 1914-ben hadba vonult s mint hadnagy a szerb harctéren teljesített szolgálatot. Vitézségéért megkapta a Signum Laudist a kardokkal, a vitézségi érem szalagján, a Károly csapatkeresztet. Az általános leszerelésnél mint főhadnagy szerelt le. Mint szobrász nevezetesebb művei: Lukács Béla szobra, Zalatna. Kossuth Lajos szobra. S.A.-Ujhely. Deák Ferenc szobra, Miskolc. A budapesti Széchenyi fürdő kútja. Budapest Székesfőváros Múzeumában „Hajléktalanok“ és „Hajfonó leány“ című szobrai és még számos síremléke és a bel- és külföldi műgyűjtők birtokában levő népéletből vett szobrai és portréi. Díjai: 1910-ben báró Rodies г dij, Lipótvárosi Kaszinó dija, a Liget Klub dija, a Műcsarnokban rendezett aktkiállításon az „Akt“ dij és a barcelonai világkiállításon aranyérem, amelyet az „Elűzött“ című szobrával nyert meg. Tagja a Képzőművészek Egyesületének és a Társulatnak, a Céhbelieknek és a Benczúr Társaságnak. Ő készítette az 1930-ban felállított Kiss József síremlékét és a Zukor Adolf által Zemplénricsének ajándékozott forráskutat is. Gárdos Andor, okleveles gépészmérnök, hites szabadalmi ügyvivő. Született 1887-ben Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. ker. Markó-utcai főreálban végezte. A kir. József Műegyetemen 1909-ben nyerte el a gépészmérnöki oklevelét. Műegyetemi tanulmányai közben, mint egyszerű munkás, a Ganzféle Villamossági r.-t. Lövösház utcai gyárában gyarapította gyakorlati ismereteit. Önkéntesi évét a 2. honvédgyalogezred kötelékében szolgálta le és a honvéd-kerület tiszti iskoláját mint rangelső végezte. 1910— 12. években mint konzulens mérnök gépészeti és elektromos szakmában, tervezési, ellenőrzési és becslési munkákat végzett. Ezt köve tőleg a világháború kitöréséig a főváros egyik legnagyobb szabadalmi ügyvivő Irodáját vezette. A világháborút végigküzdötte, több kitüntetésben részesült és mint főhadnagy sze r is . 39*