Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

G - Gárdonyi Alfréd dr. - Gárdonyi Emil - Gárdonyi Jenő - Gárdos Aladár - Gárdos Andor

mányegyetemen az oklevéltan magántanára lett és a közelmúltban megkapta az egyetemi rendkívüli tanári címet. A Magyar Törté­nelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társulat igazgatóválasztmányi tagja, a Műemlékek Országos Bizottságának rendes tagja. Gárdonyi Alfréd dr., főorvos. Besztercebá­nyán született, 1892-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1915-ben orvosdoktori diplomát szerzett. A világháború kitörésekor bevonult és a háború egész tartama alatt katonai szolgálatot telje­sített és olasz hadifogságba esett. A fogság­ból való megszabadulása után hazatérve, a m. kir. Tüdőbeteggondozó Intézet kötelékébe lépett és rövidesen az intézet főorvosa lett. Több orvosi és tudományos egyesületnek tagja. Gárdonyi Emil, szföv. polgári iskolai igaz­gató. Született Alsómecenzéfen, Abaúj-Torna­­megyében, 1873-ban, ahol atyja tanító volt. Korán árvaságra jutott, 12 éves korától a saját erejéből tartotta fenn­­magát. Tanulmá­nyait Budapesten végezte. A budai állami tanító­képző elvégzése után pol­gári iskolai tanári képe­sítést szerzett a magyar nyelv, a német nyelv, tör­ténelem és földrajziból. Tanáréveit a II. ker. Medve­ utcai polgári fiú­iskolában töltötte el. 1916-ban ideiglenes, 1918-ban pedig rendes igazgatónak választot­ták meg. Tankönyvei: Magyar nyelvtan külö­nös tekintettel a helyesírás és fogalmazás tanítására a polgári fiú- és leányiskolák szá­mára. Rendszeres Magyar Nyelvtan a pol­gári iskolák III. osztálya számára. (Lampel­­cég kiadványa.) Az első könyv rövid idő alatt 5 kiadást ért el. Ezen kivül pedagógiai tanulmányokat is irt külföldi tapasztalatai­ról. Tagja a III. ker. iskolaszéknek, taná­csosa az egyházközségnek és tagja több tár­sadalmi egyesületnek is. Gárdonyi Jenő, kir. műszaki tanácsos. Szü­letett Szegeden, 1880-ban. Középiskoláit a sze­gedi kegyesrendi főgimnáziumban végezte és utána a budapesti háromszögelő mérnöki szaktanfolyam hallgatója lett. Állami szolgá­latát 1902-ben Pozsonyban kezdte meg. Ké­sőbb Budapestre került és a Háromszögelő Hivatal szintező osztályának vezetésével bíz­ták meg. Értékes tudományos működést fejt ki, számos szakcikket irt és több felolvasást tartott. Szakcikkei a Mérnökegyesület hiva­talos közlönyében jelennek meg. Több tudo­mányos és társadalmi egyesület tagja. Gárdos Aladár, szobrászművész. Született Budapesten 1878-ban. Középiskoláinak el­végzése után az Iparművészeti Főiskolára ke­rült, ahol első mestere Mátray Lajos volt, majd Münchenbe, később Akadémián fejezte be ta­nulmányait. Párisi útjá­ról visszatérve, részt vett Első gyűjteményes ki­állítása az Ernst Mú­zeumban volt 1929-ben. Részt vett a Pá­risban, Barcelonában, Rómában, Stockholm­ban és Varsóban rendezett nemzetközi kiállí­tásokon is. 1914-ben hadba vonult s mint hadnagy a szerb harctéren teljesített szol­gálatot. Vitézségéért megkapta a Signum Laudist a kardokkal, a vitézségi érem sza­lagján, a Károly csapatkeresztet. Az általá­nos leszerelésnél mint főhadnagy szerelt le. Mint szobrász nevezetesebb művei: Lukács Béla szobra, Zalatna. Kossuth Lajos szobra. S.­A.-Ujhely. Deák Ferenc szobra, Miskolc. A budapesti Széchenyi fürdő kútja. Budapest Székesfőváros Múzeumában „Hajléktalanok“ és „Hajfonó leány“ című szobrai és még szá­mos síremléke és a bel- és külföldi műgyűj­tők birtokában levő népéletből vett szobrai és portréi. Díjai: 1910-ben báró Rodies г dij, Lipótvárosi Kaszinó dija, a Liget Klub dija, a Műcsarnokban rendezett aktkiállí­­táson az „Akt“ dij és a barcelonai világkiál­lításon aranyérem, amelyet az „Elűzött“ című szobrával nyert meg. Tagja a Képző­művészek Egyesületének és a Társulatnak, a Céhbelieknek és a Benczúr Társaságnak. Ő készítette az 1930-ban felállított Kiss Jó­zsef síremlékét és a Zukor Adolf által Zemplénricsének ajándékozott forráskutat is. Gárdos Andor, okleveles gépészmérnök, hi­tes szabadalmi ügyvivő. Született 1887-ben Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. ker. Markó-utcai főreálban vé­gezte. A kir. József Mű­egyetemen 1909-ben nyer­te el a gépészmérnöki oklevelét. Műegyetemi ta­nulmányai közben, mint egyszerű munkás, a Ganz­­féle Villamossági r.-t. Lö­­vösház­ utcai gyárában gya­rapította gyakorlati is­mereteit. Önkéntesi évét a 2. honvédgyalogezred kötelékében szolgálta le és a honvéd-kerület tiszti iskoláját mint rangelső végezte. 1910— 12. években mint konzulens mérnök gépészeti és elektromos szakmában, tervezési, ellenőr­zési és becslési munkákat végzett. Ezt köve­­­ tőleg a világháború kitöréséig a főváros egyik legnagyobb szabadalmi ügyvivő Irodáját ve­zette. A világháborút végigküzdötte, több ki­tüntetésben részesült és mint főhadnagy sze­­ r is­ . 39*

Next