Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

S - Sipőcz Jenő dr. - Sófalvy Ferenc dr. - Solymossy Árpád báró (lózsi és egervári) - Somló Sári

legújabb közgazdasági elmélet művelésével, a konjunktúrakutatással foglalkozik s an­nak Magyarországon való meghonosítását szorgalmazza. Az Országos Gazdaságstatisz­tikai és Konjunktúrakutató Bizottság meg­alakulásakor annak előadó-titkára, később pedig, a Bizottság tagja lett. Jelenleg a Bi­zottság irodájában folyó gazdaságkutató mun­kákat vezeti és a bizottság hivatalos közle­ményeit szerkeszti. Jelentékeny irodalmi te­vékenységet fejt ki. A konjunktúrakutatás­sal és a gazdaságstatisztikával kapcsolatban számos tanulmánya jelent meg a hazai szak­lapokban. A gazdaságkutatás terén kifejtett munkássága révén nevét a külföldi szakkö­rök is igen jól ismerik, mivel egyes tanulmá­nyai francia és angol nyelven is megjelen­tek. Tagja a budapesti Mérnöki Kamarának. Az Országos Statisztikai Tanács szakértője és a Tanács gazdasági szakbizottságának ál­landó szakelőadója, a Központi Statisztikai Hivatal gazdaságkutató osztályának vezetője. Sipőcz Jenő dr. Budapest szfőv. polgármes­tere. Budapesten született, 1878-ban. Közép­iskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és a tudományegyetem fakultásán jogi és államtudományi doktori diplomát nyert. Később megszerezte az ügyvédi oklevelet is. Eleinte mint gyakorló­­ügyvéd működött, majd a székesfőváros szolgálatá­ba lépett és rövidesen tiszti ügyésznek választot­ták meg. 1920-ban a szé­kesfőváros kormánybizto­sa volt és az újjáalakított törvényhatósági bizottság Budapest polgármesterévé válasz­totta meg. Ebben az időben volt a főváros pénzügyi helyzete a legsiralmasabb. Már első évi polgármesteri működése alatt a székes­­főváros hiány nélkül zárta le költségvetését. Sikerült a külföldi hitelezőkkel is egyességet kötnie és ezzel a főváros megszabadult egyik legnagyobb gondjától. Megváltotta a villa­mos vasutakat és ezzel létrejött a BESZKÁRT. A megrongált közüzemeket újból jövedelme­zővé tette. Pártatlan, politikamentes műkö­dése által elért nagy eredményeiért 1926- ban a törvényhatósági bizottság újból hat évre polgármesterré választotta. R­észt vesz a főváros majdnem valamennyi jótékonysági, hazafias és kulturális mozgalmaiban mint vezető. Díszelnöke, védnöke és elnöke számos társadalmi egyesületnek. A Magyar Váro­sok Kongresszusának elnöke. Tulajdonosa a pápai Nagy Szent Gergely-rend csillagos kö­zépkeresztjének, a bolgár pour l‘Encourage­­ment au Bien érdemkeresztnek és még szá­mos kitüntetésnek. Sófalvy Ferenc dr., ügyvéd. Székelykeresz­­turon született, 1883-ban. Középiskoláit Nagy­­enyeden, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte és 1909-ben Marosvásárhelyen ügy­védi diplomát szerzett. 1909—1921-ig Három­­szék megyében volt ügyvéd és ezalatt a vár­megyei függetlenségi mozgalmak egyik vezér­alakja volt. Alelnöke volt a vármegyei Füg­getlenségi Pártnak, tagja a vármegye törvény­­hatóságának és kolozsvári napilapokban szá­mos poétikai vonatkozású cikke jelent meg. Három­székvármegye tb. tisztifőügyésze. 1925 óta a budapesti Ügyvédi Kamara tagja és a fővárosban folytat általános ügyvédi gyakor­latot. Speciálisan magánjogi ügyekkel foglal­kozik. Tagja számos erdélyi társadalmi egye­sületnek. Solymossy Árpád báró (lózsi és egervári). Született Apateleken, 1896-ban. Középiskolai tanulmányait a bécsi Teréziánumban és a budapesti Ferenc József Intézetben végezte. A 2. honvéd huszárezred kötelékében, Debrecenben teljesített szolgálatot és elérte a hadapródjelölt­­őrmesteri rangot. Birto­kainak gazdálkodását irá­nyítja és erdeiben történik az egyik, jelenlegi legna­gyobb csonkamagyaror­szági erdőkitermelés. A társadalmi életben élénken részt vesz, a Felsőmagyarországi Agarász Egyesületnek, a Tiszántúli Lótenyésztő Egyesületnek és a KMAC tagja. Somló Sári, szobrászművésznő. Aradon szü­letett. Iskoláit Budapesten végezte. Édesatyja, Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója volt. A szobrászat iránti hajlama már gyer­mekkorában igen érdekes körülmények között nyil­vánult meg. Ugyanis, ami­dőn Lu­pola Ilje szobrász, atyjának szobrát mintáz­ta, ő elcsent anyagból megpróbálta a művészt utánozni, ami kitűnően si­került. Később egy vadá­szaton elejtett baglyot mintázott meg, amelyet rá­beszélésre Párisba küldött és amely a Louvrebeu második díjat nyert. Az Ipar­­művészeti Főiskolán Holló Barnabás, majd Maróti R. Géza privát tanítványa volt. Szá­mos kiválóságunk, többek között a Kisfaludy Társaság megbízásából Vajda János, Bartók Lajos síremlékét ő mintázta. Bartók Lajos­nak az erdődi emlékművet is ő készítette. Megalkotta Madách mellszobrát, mely a Nem­zeti Szalon tulajdonában van. A szegedi Fo­gadalmi templom pantheonja számára Apáth­y István egy­ tan. geológus szobrát mintázta. Számos díjat nyert Monzában, Párisban, Amsterdamban és Wientben. Avatott tollú művelője a szépirodalomnak is, 1908-ban é­s 1909-ben önálló verskötetei, 1914-ben és 1916- ban párisi munkái jelentek meg.

Next