Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
Sz - Szabó Márton - Szabó Mihály dr. - Szabó Zoltán dr. - Szabó-Patay József dr. - Szabolcs Ferenc
Budapesten az első úttörő művészi bolt volt. Az állandó kiállítás jellegével bíró műterem-boltban az iparművészek alkotásaikat vagy maguk árusították, miáltal közvetlen érintkezésbe jutottak közönségükkel, vagy pedig bizományba adták a Műteremnek. A művészek és a közönség körében kedveltté lett Műterem-bolt, nővérének házassága miatt megszűnt Azóta grafikai munkákkal foglalkozik, különböző könyvkiadóknak, nyomdáknak és hatóságoknak dolgozik. Könyvfedeleket, könyvillusztrációkat, exlibriseket, okleveleket és tervezéseket készített. Budapesti kiállításokon ritkán szerepel munkáival, mert munkáit nagyobbrészt Londonba viszik eladásra. Évenként több hónapot Párisban tölt, ahol az új művészeti irányokat tanulmányozza. Szabó Márton, építészmérnök, ny. mérnökkari alezredes. Nyíregyházán született, 1875- ben. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a wieni katonai mérnöki akadémián 1905-ben nyert diplomát. 1899—1924-ig katonai szolgálatot teljesített és mint mérnökkari alezredes vonult nyugdíjba. Katonai szolgálata alatt számos laktanyát épített, köztük a marosvásárhelyi tüzér- és huszárlaktanyát és a Csíkszeredai gyalogsági laktanyát. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Nyugalomba vonulása után mérnöki irodát nyitott. Nagyobb építkezései: az újpesti szegény gyermekkórház. Kultúrpalota Vecsésen, a Köztisztviselő Szövetkezet Áruháza, Almássy főispán bérpalotája és még számos köz- és magán épület. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. Szabó Mihály dr. Született 1867-ben, Ujszászon. Középiskoláit Rimaszombaton, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1893-ban orvosdoktori diplomát nyert. Képesített tiszti orvos, valamint képesített iskolaorvos és egészségtan tanár. Tanulmányainak befejezése után a Vöröskereszt-kórház sebészeti osztályán mint segédorvos működött, majd a Stefánia Gyermekkórház rendelésein folytatta tanulmányait, később a Fehérkereszt-kórház alorvosa, végül az Állami Gyermekmenhely főorvosa lett, mely minőségben, huszonnyolcévi gyermekvédelmi szolgálat után 1921-ben saját kérelmére nyugdíjba ment. Azonkívül az O. T. I. gyermekorvosi rendelőjének vezetője Több külföldi tanulmányutat tett: Wienben, Drezdában, Berlinben, stb. mindenütt a gyermekgyógyászati és gyermekvédelmi intézményeket tanulmányozva. A gyermekgyógyászatot és gyermekvédelmet gyakorlati irányú előadásokban és munkálkodásával művelte. Orvosi és tudományos egyesületek tagja. Szabó Zoltán dr., egyetemi tanársegéd. Hódmezővásárhelyen született, 1889-ben. Középiskoláit Székelyudvarhelyen, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen végezte. 1914-ben bevonult, előbb mint segédorvos, majd mint csapatorvos teljesített szolgálatot az orosz fronton, 1916-ban orosz fogságba esett. Hadifogságából 1919-ben szabadult meg és visszatérése után megszerezte orvosi oklevelét és az I. sz. anatómiai intézethez került mint tanársegéd. Szaklapok hasábjain több cikke és értekezése jelent meg. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. Szabó-Patay József dr., múzeumi igazgatóőr, a Méhészeti Kutatóállomás vezetője. Született Rimaszombatban 1887-ben. Tanulmányainak elvégzése után tudományos búvárkodással foglalkozott, majd 1910-ben a Nemzeti Múzeum szolgálatába lépett és az állattárban kezdte meg működését, ahol fokozatos előrehaladás után igazgató-őrré nevezték ki. A háború alatt a székesfőváros Zita kórházban mint parazitológus a kiütéses tífusz elleni védekezést irányította és bakteriológiai munkát is végzett. Itt folytatott értékes szolgálatának elismeréséül a Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényével és a III. oszt. polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki. A hadikiállításon dr. Wenhardt János tanárral együtt rendezte meg „A rovarok, mint a fertőző betegségek terjesztői, külön kiállítási részt. Többször járt külföldön, a bécsi, zürichi, genfi, milánói, római és a nápolyi zoológiai intézmények tanulmányozása céljából. A révfülöpi biológiai állomás létesítése körüli érdemeiért elismerésben részesült. Négy év óta titkára a m. kir. Természettudományi Társulatnak. 1929-ben állította fel felsőbb megbízásból a Méhészeti Kutatóállomást, amelynek vezetésével bízták meg. Számos külföldön is feltűnést keltő tudományos értekezése jelent meg. A Természettudományi Közlöny szerkesztője. Szabolcs Ferenc, műépítész. Tiszalökön született, 1874-ben. Filreáliskolai tanulmányainak elvégzése után a müncheni egyetemen szerzett oklevelet, ezt követőleg pedig Párisban, az École National des Beaux Arts-ban, Pascal mesternek volt hoszszabb ideig tanítványa. A külföldi egyetemekről hazajövet, az Ezredéves Emlékmű és a Szépművészeti Múzeum építkezéseinél és tervezéseinél tevékenykedett, Schickedanz tanár mellett, de csakhamar önállósította magát és társával — a már régeben elhunyt Papp Gyulával — a tervpályázatok egész sorozatában vitte el a pálmát és a legtöbb esetben kivitelre is juttatta eme tervpályázatok sikeres eredmé-