Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
C - Csányi Károly - Császár Bertalan - Császár Ferencz - Császár György - Császár Zsigmond - Csebray Imre
Csányi—Csebray 1896. ezredéves orsz. kiáll.: Arczkép, pasted. — Arczkép, tempera. 1897. tavaszi nemzetk. kiáll.: Női arczkép, pasted, báró Sennyey Gézáné tulajdona. — Női arczkép, pasted, Horchler kapitány tulajdona. Képzőművészeti Szemle. 1880. 175. 1. — Kiáll. tárgymutatók. — Magyar Szalon, 1892. XVI. 6. 1. (arczképpel). — Mihalik József: A Kassai Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Kassa, 1903. 418. 1. — Művészet. 1908. 133. 1. — Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Budapest, 1901. 304. 1. — Tört. Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Budapest, 1907. 140. 1. és a művésznő közlése nyomán. Csányi Károly, építész, szül. 1873 szept. 7-én Győrben. Középiskoláinak végeztével a budapesti m. kir. József-műegyetemet látogatta, s 1896-ban építészi oklevelet szerzett. Tanárai Steindl Imre, Czigler Győző és Hauszmann Alajos voltak. Építészeti tanulmányai befejeztével a Műemlékek Orsz. Bizottsága a gyulafehérvári székesegyház felmérésével bízta meg és Steindl Imre felügyelete alatt restaurálási terveket is készített. 1896-ban Németországban volt tanulmányúton, 1898-ban pedig a műegyetem középkori építéstörténeti és tervezési tanszékéhez Steindl Imre műegyetemi tanár aszszisztensévé, majd 1900-ban adjunktussá nevezték ki. Ugyanez évben beutazta Romániát, Törökországot, Bulgáriát, Szerbiát s megfordult Svájczban és Németországban (Rajnavölgye). 1901-ben ismét Németországban és Felső-Olaszországban járt. 1902-ben az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum helyettes őrévé hívták meg, 1904-ben pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter az intézet őrévé nevezte ki. Ismeretei tökéletesbítése czéljából úgyszólván évenként nagyobb külföldi utazásokat tett . 1904-ben Olaszországot, 1905-ben Németországot és Belgiumot, 1906-ban Olaszországot, Svájczot és Németországot, 1908-ban Németországot, Dániát és Svédországot kereste fel. Jelentékenyebb művei: a győri ref. templom (1903); a győri szabadságemlék (1902); a mogyorósi (Bereg m.) ref. templom (1907); az ignéczi (Ung m.) gör. kath. templom (1907); a kis-zombori rk. templom helyreállítási terve (1907); a szentbenedeki Korniss kastély helyreállítási terve (1908) stb. Iparművészeti művei közül említésre méltók: az orsz. függetlenségi párt Kossuth-serlege (1902); a Deák-serleg (1903); az ifjúsági Kossuth-serleg (1903), mely az egyetemi ifjúság tulajdona; az Erzsébet-emlékkehely (1907), mely ő Felsége ajándékából az egri érseki egyházmegye tulajdona, továbbá a budafoki pinczemesteri tanintézet borkóstoló helyiségének teljes berendezése székely motívumok alapján (1906). C. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázatán (1901) ezüstérmet, a milánói nemzetközi kiállításon (1906) díszoklevelet és ezüstérmet nyert. 1905 óta a Műemlékek Orsz. Bizottságának tagja s 1908 óta az Iparművészeti Múzeum igazgató őre. Irodalmi munkái: A gyulafehérvári székesegyház, építésztörténelmi tanulmány (1900). — Az új országház. (1902). — A Beöthy-féle művészettörténetben az ó-keresztény és a román építészettörténeti rész (1907), azonkívül több szakczikk a Magyar Iparművészetben, Építő Iparban, Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében és a Művészetben. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, Budapest, é. n. 88, 89, 164. 1. — Budapest Székesfővárosi Múzeum katalógusa. Budapest, 1907. in. 1. — Czakó Elemér: Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalógusa. Budapest, 1903. 66—68. 1. — Művészet, 1911. 399. 1. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 228. 1. és a művész közlése nyomán. Császár Bertalan, festő és polgári iskolai rajztanár, szül. 1881-ben Paptamásiban (Bihar megye). A nagybányai festőiskolában kezdte művészeti tanulmányait, azután a budapesti mintarajziskola és rajztanárképző növendéke lett, hol 1908-ban rajztanári oklevelet szerzett. Néhány művét a Nemzeti Szalon tárlatain állította ki. Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 159. l. Császár Ferencz, kölgyári, építész, szül. 1879-ben Budapesten. A budapesti m. kir. József-műegyetemen végezte tanulmányait, s azután Párisban képezte magát. 1904-ben a gyulafehérvári törvénykezési épület és fogház tervpályázatán az 1400 koronás második díjat nyerte, 1907-ben pedig a beregszászi törvényszéki épület építési tervére hirdetett pályázaton pályatervét megvétellel tüntették ki. Magyar Építőművészet. 1908. 4. sz. 14. 1. — 1909. 10. sz. 1—3. 1. — Magyar Pályázatok. 1904—5. 4. sz. 19—21. 1. — 12. sz. 8—10. 1. — 1907. 2. sz. 13—14. 1. — Művészet. 1904. 405. 1. — 1907. 134 1. — Révai Nagy Lexikona. IV. 770. 1. Császár György, ötvös. A XVII. század végén Kolozsvárt élt. 1698-ban a kolozsvári ötvös czéh második czéhmestere volt. Lehet, hogy azonos az ezidőtájban szintén Kolozsvárt működő Csiszár Györgygyel (1. o.). Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. III. k. 35. 1. Császár Zsigmond, műkedvelő rajzoló. Az 1820-as években az irodalom tanára volt Nagyenyeden. Barabás Miklós emlékiratai. Budapest, 1902. 12. 1. Csebray Imre, festő, szül. Sátoraljaújhelyen. 1878—79-ben a budapesti mintarajziskola és rajztanárképző növendéke volt, majd a közoktatásügyi miniszter ösztöndíjával Bécsbe ment, hol a képzőművészeti akadémián tanult s ugyanitt 1881-ben kitüntetésben részesült. Kiállításokon nem szerepelt. 323 21