Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Firnbach Márton - Fischbach Frigyes - Fischbach - Fischer - Fischer - Fischer Dezső - Fischer Edvin - Fischer Emil - Fischer Ferencz
Firnbach—Fischer Nagyváradi tartózkodása alkalmával 1514 —1515-ben Désházy István esztergomi várnagy, a későbbi váradi prépost a művészt Menyőre (Szilágy megye) hívta, hogy az ottani csúcsíves stílű templom számára egyetmást készíttessen vele. E korai renaissance emlékek közül máig fennmaradt a templom kapuja, egy oltár töredéke, egy ostyatartó fülke s a keresztelő kút. Valamennyi vörös márványból készült és János mester műve, aki a keresztelő kúton a következőképen örökítette meg nevét: IOANNES • FIORENTINUS • ME FECIT. A keresztelő kút jelenleg a nagyváradi Ipolyi-múzeumban van. Désházy István halála után, 1515-ben János mester visszatért Esztergomba, ahol Bakócz Tamás érsek számára dolgozott. Ez időtájt készülhetett Forgách Gergely emléktáblája, amelyet eredetileg a pálosok elefánti (Nyitra megye) templomának sírboltjában helyeztek el és amely utóbb a gombai (Somogy megye) Forgách-kastélyba került. F. az esztergomi érseki udvarban ismerkedett meg Laski János gneseni érsekkel, akinek hívására Lengyelországba ment. Az érsek hat márványemléket rendelt meg nála, amelyek közül három csaknem egészen épen napjainkig fennmaradt. Ezek Laski János, Boryszewski Róza és Grusczynski János gneseni érsekek síremlékei, amelyek közül az elsőn a művész nevét is feljegyezte. A síremlékek nem alakosak, hanem levél- és gyümölcskoszorúkkal, szalagokkal, czímerekkel és feliratos táblákkal ékesített vörösmárvány lapok. Drzewicki Mátyás gneseni érsek síremléke 1535-ből, melyet szintén F.-nek tulajdonítanak, bár tagadhatatlanul az ő hatása alatt készült, valószínűleg más művész kezének munkája. Arch. Ért. 1887. 91. 1. (Joannes Fiorentinus.) — 1911. 279. 1. — Beöthy Zsolt: A művészetek története. Újkor. Budapest, 1912. III. 418. 1. — Bunyitay Vinczé: A menyei keresztkút és a renaissance Szilágymegyében. Századok. 1886. 886—895. 1. (képpel). — U. az: Szilágymegye középkori műemlékei. Budapest, 1887. 27—34. 1. s e mű bírálatában: Arch. Ért. 1888. 268. 1. — U. az: A váradi püspökség tört. III. k. — U. az: A gyulafehérvári székesegyház későbbi részei s egy magyar humanista. Budapest, 1893. 24. 1. — Czobor Béla dr.: Egyházi emlékek a történelmi kiállításon. (Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, 1898. V. k. 615. 1. —Divald Kornél: A sárospataki vár. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1902. 294. 1. — U. az: Budapest művészete a török hódoltság előtt. (Művészeti Könyvtár.) Budapest, é. n. 155. 1. — Divéky Adorján dr. Magyarország szerepe a lengyel renaissanceban. Arch. Ért. 1910. 4. 1. — Ehrenberg H. és Hpl. (Hampel József): F. J. magyar és lengyelországi művei. Arch. Ért. 1893. 250— 257. 1. (képekkel). — Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora. 1440—1526. (Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Budapest, 1896. IV. k.) 629. 1. — Gerecze Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 227, 849. k. —Gohl Ödön: A nagyváradi püspökség egyházi emlékeinek statisztikája. Arch. Ért. 1897. 374. 1. — Komáromy András: Hová lettek szent László váradi székesegyházának műkincsei? Századok. 1902. 408, 411. 1. — Márki Sándor dr.: Dósa György. Budapest, 1913. 369. 1. — Művészet. 1902. 399. 1. — Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. 1905. — Szabó László: A Hunt-Poznan nemzetségbeli Forgách-család története. Budapest, 1910.— Szendrei János dr.: Erdély műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. 64. 1. Finnbach Márton, festő és rajztanító. A XIX. század 20-as éveiben Pesten a Terézvárosban lakott. Wegweiser durch Pest. 1827. 368. 1. (M. N. Múzeum könyvt. Hung. h. 1809. a. sz. a.) Fischbach Frigyes, rajzoló. Színes iparművészeti mintalapokat készített Pulszky Károly dr. A magyar háziipar díszítményei cz. műve (kiadta a Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1878) és a »Nemzeti Nőnevelés« cz. folyóirat részére. Fischbach, 1. Wittinghoff Károly báró. Fischer, építész Kecskeméten a XVIII. század végén. 1790—97-ben fiával együtt tervezte és építette a hódmezővásárhelyi Újtemplomot. Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. (Hódmezővásárhely, 1911.) IV. 348. 1. Fischer, fametsző. Az 1850-es években Pesten élt, s a »Vasárnapi Újság« részére is dolgozott. Metszetei közül említésre méltók: Szepes vára, Nagy-Kövesd vára stb. Kemény Lajos: A Vasárnapi Újság illusztrácziói. 1854—1858. Vas. Ujs. 1909. 150. 1. — Vasárnapi Újság. 1858. 46. sz. — 1859. 22°- 1-Fischer Dezső, porczellángyáros, 1. Farkasházi-Fischer D. Fischer Edvin, festő, szül. 1887-ben. A budapesti iparművészeti iskolában, a képzőművészeti főiskolában és a müncheni képzőművészeti akadémián végezte tanulmányait, majd Belgiumban tett tanulmányutat. A Nemzeti Szalon kiállítója. Művészet, 1910. 348. 1. (képpel).—■ Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 166. 1. Fischer Emil, tóvárosi, majolikagyáros, 1. Fischer Ignácz életrajzában. Fischer Ferencz, építész Budapesten. Pályadíjnyertes terve alapján épült egyebekközt Szombathely város háromemeletes bérháza. A Képzőművészeti Társulat 1900— 1901. évi téli kiállításán következő műveivel vett részt: Magyar nyaraló Budapesten, távlati kép, vízf. — Budapest Petőfi-utcza 9. sz. bérház távlati képe, vízf. — Szombathely r. t. város III. em. berpalotája, távlati kép, vízf. — A nagyszebeni görög keleti dóm távlati képe, építészeti tervrajz. Bodányi Ödön: Szombathely város fejlődésének tört. Építő Ipar, 1910. 398, 409. 1. (képpel). — Kiáll. tárgymutató. Képzőművészek Lexikona, I. 513