Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Antal József - Antal Sándor - Anthoni - Anthonius - Anton Károly - Antonio da Sebenico - Antropp József - Anyajegyes Máté - Anzenhofer Ignácz - Apáthy Mór - Apáti Mór
Antal—Apáti 29 és 9/10 dénárba került. Maga A. mester a 10 ágyú öntéséért 1974 írt 75 dénárt kapott. Szendrei János dr.: A sárospataki és gyulafehérvári ágyúöntőházak a XVII. században I. Rákóczi György idejében. Hadtört. Közi. 1891. 117—127. 1. — U. az: Hadtörténelmi emlékek. Budapest, 1896. 874. 1. —■ Thallóczy Lajos: Magyar ágyú a XVI-ik századból. Arch. Ért. 1880. 139. 1. Antal József, festő, szül. 1887 jan. 29- én Devecseren (Veszprém megye). Tanulmányait Budapesten az iparművészeti és a mintarajziskolában s Nagybányán végezte. Ezután Olaszországba ment, s 1907-ben Flórenczben dolgozott. Főleg tájképeket fest. Önéletrajzi adatok: Antal Sándor, szobrász és író, szül. 1882 nov. 28-án Nagyváradon. A középiskola, egy évi jog és a budapesti egyetem bölcsészeti fakultásának elvégzése után öt évet töltött Svédországban, Dániában, Norvégiában és Németországban. A szobrászattal 1903 óta foglalkozik. Budapesten Teles Ede műtermét látogatta, Stockholmban pedig Christian Ericssonnál tanult. Kiállításokon nem vett részt, de itthon és Svédországban több mint száz domborműve van magántulajdonban. Jelentékenyebb művei: Olaf Erik Unger portraitja, C. V. Unger birtokában Stockholmban; Görli, Andrew Alfvén dr. birtokában Stockholmban; Maja, S. S. Ruben birtokában Stockholmban; Greta Wawrinsky, Edw. Wawrinsky birtokában Stockholmban; Nietzsche-plakett, Kiss József birtokában Budapesten, Bábi, Dutka Ákos birtokában Nagyváradon. Újabban főleg az irodalommal foglalkozik. A Hét. 1913 decz. 25. sz. 835. 1. (arczképpel). — Siklóssy László dr.: A modern magyar éremművészet és művelői. Numizmatikai Közlöny, 1910. 64. 1. — önéletr. adatok. Anthoni, 1. Antal. Anthonius, 1. Antal. Anton Károly, porczellánfestő. Az 1880-as években a herendi porczellán-gyárban dolgozott. Az 1891-iki budapesti agyagipari kiállításon jelent meg először önállóan, s a kritika ez alkalommal elismerőleg emlékezett meg műveiről. Telkes Simon: Agyagipari tárlatunk. Budapesti Szemle. 1891. 129. 1. Antonio da Sebenico, dalmát építész. 1447 körül Sebenicoban élt. Thieme—Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1908. II. 10. 1. Antropp József, rézmetsző. A XVIII. század végén Bécsben élt, egy ideig azonban alighanem hazánkban is működött. Magyar vonatkozású metszetei: 1. Batthyány Tivadar gróf új találmányú hajóraja. Rézmetszet. Felirata: Vorstellung des freudenreichen Einzugs in Pressburg Seiner Exc. Grafen Theodor v. Battyány, auf seiner Flotille von ganz neuer Erfindung in aller Höhster Gegenwart Seiner Majestaet des Kaisers der Kaiserin mit vielen Grossen des Reichs; und eines unzehlbaren bewunderenden Volks. Jelzése: J. Antropp sculp. Méretei: 99:57'5 cm. 2. Ugyanez kisebb alakban. 3. XVI. Lajosnak a maga famíliájától elbutsuzása. (Berta György: XVI. Lajos szerencsétlen Franczia király Életének leírása. [Magyarra fordította... Kassán, 1794.] cz. könyv czímlapja.) Rézmetszet. Jelzése: Jós. Antroppie. Römer Flóris: Műlapok egy váradi pap múzeumából. Képzőművészeti Szemle. 1880. 6. szám. — Szilágyi István: Adalék a magyarországi képzőművészek névsorához. Tört. Tár. 1880. 158. 1. Anyajegyes Máté, festő. A XV. század első felében Pozsonyban élt s főleg falfestéssel foglalkozott. Azonban kisebb megrendeléseket is elfogadott s 1439-ben ő volt az, aki a város megbízásából a főtéren levő kutat megfestette. Az ez évi számadásoknak reá vonatkozó tétele a következő: »Item habn wir gebn dem Mathes mit der Mütter, Im, und sam gesellen, das si den Prun gefähbt haben, vor dem ulrich Kromer auf im Platz, davon 3 Sch 10 den.« Henszlmann Imre: Magyarország csúcsíves stylű műemlékei. Budapest, 1880. 192. 1. — Ortvay Tivadar: Pozsony v. tört. Pozsony, 1895. II. k. I. r. 343, 354. 1. — Rakovszky: Pressb. Zeitung, 1877. 16. sz. Anzenhofer Ignácz, szobrász, szül. 1761- ben Egerben, megh. 1821 febr. 22. u. o. Hess Mihálynak, a bécsi cs. és k. mérnökakadémia tanárának mostoha testvére volt. A bécsi képzőművészeti akadémián képezte ki magát a szobrászatban, s azután egy ideig Bécsben jeles szobrászunkkal, Messerschmidttel együtt dolgozott. Jövőjét az osztrák fővárosban akarta megteremteni, de betegeskedő anyja miatt haza utazott Egerbe, s végleg ott telepedett le. Minthogy jómódú ember volt, inkább kedvtelésből dolgozgatott. A kisvárosi élet egyhangúsága igen bénítólag hatott művészetére, s jelentékenyebb művet alig alkotott. Tehetségét — melyet kortársai egyként magasztalnak —a falusi templomok számára készített apróbb munkákban forgácsolta el. Művei közül mindezideig csupán az a feszülete ismeretes, amely a M. N. Múzeumban van. Bayer József: Anzenhofer Ignácz szobrász. Művészet, 1907. 350. 1.— Gemeinnützige Blätter. 1821 ápr. 15. XXX. szám.— Honművész. 1833. 238. 1. — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 27. 1. — Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Budapest, 1901. 12. I. — Tudományos Gyűjtemény. 1819. V. 116. 1. (Berekesztése a honnyi Mívészekről és az ő Míveikről való tavali Tudósításoknak.) Apáthy Mór, festő, 1. Than Mór. Apáti Mór, festő, 1. Than Mór.