Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Barre, Jean Jacques - Barsonville (Bersonville) - Barsy Adolf Ágost
Barret Barsy ron, Debreczenben, Zilahon és Kolozsváron végezte tanulmányait, azután hat évet töltött Bielz Mihály (1. o.) nagyszebeni könyvnyomtató műhelyében. A legelső magyar kőrajzolók egyike volt. A kolozsvári ref. főtanács méltányolva képességeit, ösztöndíjban részesítette s másféléves tanulmányútra Német-, Franczia- és Angolországba küldte. Visszatérve 1831-ben a kolozsvári ev. ref. könyvnyomda mellett felállított kőnyomda igazgatójává nevezték ki. Barabás Miklós emlékiratai. Budapest, 1902. 27, 101, 141. 1.— Honderű, 1844. I. 290. 1. — Jakab Elek: Az erdélyi nyomdák történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1881. 26. 1. — U. az: Kolozsvár tört Budapest, 1888. III. 824. 967. 1. ■— Révai Nagy Lexikona. II. 641. 1. — Arczképe Barabás Miklóstól a Történelmi Képcsarnok grafikai gyűjteményében. Barre, Jean Jacques, franczia éremvéső, szül. 1793 aug 3-án Párisban, megh. 1855 jún. 10-én. Magyar vonatkozású művei: 1. A budapesti magy. tud. egyetem emlékérme. Előlap: Római vitéz, fején tarajos sisakkal, balkezében pálmaágat és labarum alakú, megkoszorúzott zászlót tart, amelyen a gall kakas képe látható. Jobbjával egy mellette balra a földön, krokodilra támaszkodva szunyadozó, balkezével sistrumot tartó, ó-egyptomi ruházatú és fejdíszű nőt borító leplet emel föl. A háttérben ó-egyptomi templomhomlokzat, datolya-pálma és három piramis. Lenn a szelvényben: GALLIA • VICTRICE •AEGYPTVS REDIVIVA / MDCCXCVIII. BARRE FECIT 1826. / Kettős sima szegély. Hátlap: Közepén lótuszvirág (?) koszorúban: S • M • / LOUIS XVIII / ORDONNE / QUE LES EDITIONS / DE LA DESCRIPTE • DE L’ÉGYPTE / SOIENT / MULTIPLIÉES • / — / (a következő három sor bevésett és niellóval kitöltött betűkkel: REG. SC. UNIVERSITAS / HUNGARICA / PESTIENSIS / ez alatt az ívvonalban: PUBLIÉ PAR C. L. F. PANCKOUCKE.) Körül a koszorún kívül, fenn scarabeus, lenn az élet jelvénye, ezek közt pedig mindegyik oldalon 8—8 egyptomi istenség, egyptomi feliratokkal. — Pereme síma. — Mindkét lapon kettős síma szegély. Ezüst. Átm.: 68 mm. A Panckoucke-féle kiadványok (1825 —1836) közzététele alkalmából készült érem. 2. Herczeg Grassalkovich emlékérme. Olyan, mint az előbbi, a reá vésett felirat azonban a következő: S • A ■ LE PRINCE/ A • GRASSALKOVICH / DE GYARAK / CHAMBELLAN ETC / • A perem lapjába e szó van bevésve: Dóré. Aranyozott bronz. Átm.: 68 mm. Gohl Ödön: Magyar iskolák érmei. Numizmatikai Közlöny. 1909. 79. 1. — Mihálovics Béla dr.: Magyar jogászok és államférfiak emlékérmei. Numizmatikai Közlöny, 1910. 122. 1. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1908. II. 258. 1. — Tergina Gyula dr.: Kitűnő férfiak emlékérmekben. Pulszky Album. Budapest, 1884. 159. 1. Barsonville (Bersonville), franczia származású várépítő, hadimérnök, később tüzérezredes Is Rákóczi Ferencz fejedelem szolgálatában. 1706 márcz. 16-án Riviére János hadimérnök (1. o.) helyettesítésére őt küldte ki a fejedelem Érsekújvár megerősítési munkálatainak vezetésére. A fejedelemnek 1706 ápr. 9-én Egerben kelt levele szerint Szolnok várát is ő erősítette meg. Többször bízták meg ellenséges erődök kikémlelésével, majd a tüzérség egy részének vezetését vette át. Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc levéltára. Pest, I. k. 1873. 491 és 624. 1. — II. k. 72, 283, 284, 288, 308, 355, 409, 412, 426, 428. 1. — V. k. 403, 448, 659, 666, 667. 1. — VI. k. 56, 57, 74, 98, ni, 121, 142, 708. 1. — Szendrei János dr.: Hadtörténelmi okmánytár. Hadtört. Közt. 1888. 668. 1. — U. az: Magyarország középkori várai. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1908. 196. 1. Barsy Adolf Ágost, festő, szül. 1872 márcz. 17-én Budapesten, megh. 1913 decz. 25-én u. o. 1888—1891 és 1894—1897-ig az orsz. m. kir. mintarajziskolában végezte tanulmányait, ezután Münchenbe ment, honnan azonban csakhamar távozott s Bécsben a képzőművészeti akadémián vétette fel magát. Budapesten Greguss János, Münchenben Hollósy Simon, Bécsben L’Allemand Zsigmond és Griepenkerl Kristian voltak mesterei. A bécsi akadémián 840 koronás királyi ösztöndíjban részesült. Visszatérve Budapestre Feszty Árpád nagy körképének festésében segédkezett, majd a Lotz-féle mesteriskola tagja lett, s ez iskola keretében 1906-ig működött. 1891—1901-ig ismételten volt tanulmányúton s több alkalommal Berlinben és Drezdában, 1900-ban pedig Párisban tartózkodott hosszasabban, hol a magyar történeti pavilion belső díszítésében is jelentékeny része volt. A párisi kiállítás huszárterme számára azt a jelenetet festette meg, midőn a franczia huszárok 1797-ben Texelnél a befagyott Zuider tavon elfoglalják az egész hollandi tengeri flottát. Eleinte inkább arczképfestéssel, utóbb azonban főleg falfestéssel foglalkozott. Jelentékenyebb művei: az orsz. mintarajziskola lépcsőházában lévő dekoratív falkép, Pannonhalmán az ezredéves emlék freskói, a kiskundorozsmai templom freskói, a felnémeti (Heves megye) rk. templom főoltárképe (Palermói szent Rozália), a kótaji (Szabolcs megye) rk. templom főoltárképe (szent Péter és szent Pál apostol) és a csongrád-csányi templom díszítései. Ezeken kívül számos dekoratív munkát végzett a vidéken, több épület főhomlokzatát látta el freskó- és sgraffitó-díszítéssel. Női képmás ez. képét (a művész nejének arczképe) az állam vette meg a Szépművészeti Múzeum számára. Keresztes vitézek szent Lászlót fővezérükül választják el, festménye a budapesti Ernst Múzeumban van. 1911-ben s.