Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bauer, festő és rajzoló - Bauer Antal - Bauer Emil - Bauer György - Bauer Henrik - Bauer I., festő
dadi kert, Yacht, Lóverseny-tribün, Manicure, Sardanapal (I), Revue, Felolvasás, Bois de Boulogne (I), Byzanc bukása, Tango, Mecset belseje, Az európai édes vizeknél, Bál a nagykövetnél, Amerikai asszonyok, Női fürdő, Páholy, Jótékony bazár, Estély, Picknick, Lóversenytér, Bois de Boulogne (II), Strike, Aurion, Café de Paris, Virágok, Nevető lányok, Galatai híd, Ferde oszlopú árucsarnok (Konstantinápoly), Interieur, Kék szalon, Hortenziák, Gróf Zichy Béláné arczképe, Miss T. arczképe, Longchamps, Tájképtanulmány, Gróf Esterházy Pálné arczképe, Ruby Reighton arczképe, Ebédlő, Lóverseny, Ebédnél, Kocsin, Sardanapal (II), Bridge, Séta Velazquez korában, Derby, Tájkép, Nyár, Garden party, Tájkép, A hárem kulcsa, A nagyúr hölgyei, Népvándorlás, Sulejka, Nostalgia, Nőrablás, Juvisy-i repülőtér, Bal des Ardents, Lampionos ünnepély, Estély, Tobzódás, Krinolinos hölgyek, Kerti ünnep, Restaurant, Gróf Andrássy Katalin arczképe, Csendélet, Szerelmesek kertje, Titania, Polo, Csiszolók, Rege, Menekülés a lóversenytérről, Primavera, Konstantinápoly, Manón, Páris Ítélete, Sába királynője, Fürdés a szabadban, Törökösen, Emigránsok, A vén lány, Piros köpenyeges nő, Kokottok, Astato Györgyné arczképe, Vadászok, Boulevard éjjel, Parkklub, őrgróf Pallavicini Györgyné arczképe, Vázlat, Olympia, Théatre des Capucines, Éjjeli kávéház (Páris), Néger a bárban, A Folies Bergéresben, Tormay Cécile arczképe, Alhambra, Versenytér, Reggel, Hamlet, Társaság zöldben. E képek legnagyobb részét az Andrássy-, Hadik- és Zichy-családok vették meg. A Czéhbeliek első kiállításán (1914) következő műveivel szerepelt: Soirée, olajf. — Cercle, rajz. — Bar,tusrajz. — Boulevard, színes rajz. — Csók, színes rajz. — Polo, olajf. — Női képmás, olajf. Páholyban, pastel!. — Buffet, gouache. — Konstantinápolyi utcza, szénrajz. — A herczegnő és a pásztorfiú, rajz. — Fogadás, szénrajz. — Illusztrácziók Tormay Cécile »A régi ház« cz. regényéhez. A Gyűjtő. 1914.—2. sz. (képekkel). — Alkotmány. 1914 febr. 8. (Batthyány Gyula és Beck ö. Fülöp.) — Budapesti Hírlap. 1914 febr. 8. (Ernst- Múzeum. Batthyány Gyula gróf és Beck ö. Fülöp gyűjteményes kiállítása.) — Eisler, Michael Josef: Ausstellung im Ernst-Museum. (Graf Julius Batthyány. — Philipp E. Beck.) Pester Lloyd, 1914 febr. 8. — Ernst Lajos és Lázár Béla dr.: Az Ernst-Múzeum kiállításai. XV. Gróf Batthyány Gyula festményeinek és Beck ö. Fülöp szobrainak gyűjteményes kiállítása. Budapest, 1914. (Lázár Béla dr.-nak B.-ról írt tanulmányával.) — Husvét: A Czéhbeliek első könyve. 1914. — Kézdi: Gróf Batthyány Gyula és Beck Fülöp kiállítása. Pesti Hírlap. 1914 febr. 8. — Lengyel Géza: Gróf Batthyány Gyula és Beck ö. Fülöp kiállítása. Pesti Napló. 1914 febr. 8. — Magyar Hírlap. 1914 febr. 10. (A Batthyány-kiállítás megnyitója.) —Magyar Elek: Batthyány Gyula gróf képei, Beck. ö. Fülöp szobrai. Magyarország. 1914 febr. 8. — Népszava. 1914 febr. 8. (Gróf Batthyány Gyula képei és Beck ö. Fülöp szobrai.) — T. Gy.: Batthyány Gyula gróf képei. Magyar Hírlap, 1914 febr. 8. Bauer, festő és rajzoló. A XIX. század elején működött. Ehrenreich Sándor Ádám rézmetsző (1. o.) több arczképet metszett az ő rajzai alapján. Így egyebek közt B. rajza után készültek a Mária Teréziát, gróf Illésházy Istvánt, Istvánfi Miklóst, gróf Nádasdy Ferenczet, Oláh Miklós esztergomi érseket és Pyrker Lászlót ábrázoló metszetei. Lásd még Ehrenreich Sándort és Román rézmetszőt. Bauer Antal, mérnök és térképrajzoló. Az 1820-as években Bács-Bodrog vármegye szolgálatában állott. Ichnographia Universorum terrenorum Comitatibus Bács-Bodrogh articulariter unitis ingremnatorum cz. térképét 1825-ben Kohlmann rézmetsző metszette rézre. Ecsedi István dr.: Karacs Ferencz térképmetsző élete és művei. Debreczen, 1912. 124. 1. Bauer Emil, építész Budapesten. A budapesti Műcsarnok kiállításain legelőbb 1906- ban jelent meg Turistaház cz. vízfestményével s egy tanulmánynyal. 1910-ben és 1913- ban ugyanott Guttmann Gyulával (1. o.) közösen készített tervekkel szerepelt. 1911-ben a vasúti és hajózási klub palotájának szűkebb körű pályázatán első díjat nyert s a jury határozata értelmében őt és Guttmann Gyulát bízták meg a kivitel terveinek elkészítésével és a művezetéssel. Kiáll. tárgymutatók.— Művészet. 1904. 187. 1. — 1908. 64. 1. — 1911. 273. 1. Bauer György, szobrász. A szobrászatot az 1840-es években Casagrande (1. o.) esztergomi műtermében tanulta. Működéséről nincsenek közelebbi adataink. Honderű. 1847. I. 215. 1. — Művészet. 1909. 137. 1. Bauer Henrik, építész, szül. 1855 febr. 15-én Szentesen (Csongrád megye). A gymnasiumot Szentesen és Hódmezővásárhelyen, a műegyetemet pedig Budapesten, Münchenben és Bécsben végezte. Az utóbbi helyen egy ideig a képzőművészeti akadémiát is látogatta. Több magán- és középületet emeltek B. tervei alapján Bukarestben és Budapesten s jelesebb művei közé tartoznak a budai Rudasfürdő úszócsarnoka és az óbudai szent Margit-kórház. Állandóan Budapesten él. önéletr. adatok. Bauer L. festő: Valószínűleg délmagyarországi szerb vagy horvát származású. A karlóczai szerb gyűlést (1848) ábrázoló olajfestménye a Történelmi Képcsarnok tulajdona. Peregriny János dr.: A Magyar Történeti Képcsarnok lajstroma. Budapest, 1894.127. 1.—Tört. Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Budapest, 1907. 132—133 1.