Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Baumann Ede - Bauamer Mátyás - Baumert Márton - Baumerth Keresztély - Baumerth M. - Baumgarten Gizella - Baumgarten (Fakerti) Miksa - Baumgarten Sándor
Baumann—Baumgarten keretben lévő BAUMAN ponczczal. Fülezett éremalakú jelvény ezüstből. Átm. 335 mm. Gohl Ödön: Budapest újabb emlékérmei. Budapest, 1905. 321. sz. Baumann Ede, bronzműves Pozsonyban. Az 1843-iki pesti iparműkiállításon munkáiért dicsérő oklevelet kapott. Regélő. 1843. II. 1075. 1. Baumer Mátyás, építő. A XVIII-ik század elején Lőcsén élt. 1704-ben Ecsed várának megerősítésén dolgozott. Kemény Lajos: Újabb adatok Kassa műtörténetéhez. Arch. Ért. 1900. 74. 1. Baumert Márton, építő. Neve Lőcse város polgárainak 1667-iki összeírásában szerepel. Hain Gáspár lőcsei krónikája. A Szepesmegyei Tört. Társulat kiadványa. II. r. 1911. 355. 1. Baumerth Keresztély, festő és rézmetsző; szül. 1792 máj. 8-án Lőcsén, megh. 1824 júl. 18-án u. o. Mint festő és rézmetsző nagy reményekre adott okot, de a halál fiatalon, épen mikor magasabb művészi kiképzése végett Bécsbe szándékozott, szólította el az élők sorából. Egy 18 éves korából való és Máriássyné emlékének szentelt rézmetszete a Történelmi Képcsarnok tulajdona. E kis ívrét alakú metszet jelzése: se. Baumerth studiosus Gym. Leutschov. A. C. addictor. B. J.: Művészet, 1907. 209. 1. —• Melzer, J.: Biographieen berühmter Zipser. Kaschau und Leipzig, 1833. 335. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Baumerth M., építész. A XIX. század első felében Magyarországon élt. Közelebbi életrajzi adatai ismeretlenek. Takács Zoltán dr. ajándékából következő építészeti rajzai kerültek a Szépművészeti Múzeum tulajdonába: 1. Lakóház, empire stílben, színezve. 4.-r. 2. Emlékmű, czímer kilenctagú koronával, mögötte kard és zászlós kopja keresztbetéve. Tusrajz, kifestve. 4.-n 3. Váza és tájkép tanulmányok, sepiafestmény. 4.-r. 4. Kerti díszedény; színezve. 4.-n 5. Kerek sírkápolna; színezve 4.-r. 6. Díszépület görög stílben, alaprajzzal; színezve. 4.-n 7. Díszépület, hátsó nézet, görög stílben, sepiafestmény. 1.-r. 8. Ugyanaz, oldalnézet és alaprajz. 9. Szökőkút tervezete. Tollrajz. 8.-r. Jelzése: M. B. 1839. 10. Emlékmű. Tollrajz. Kis 4-r. Jelzése: M. B. 1839. 11. Egy díszedény terve; tollrajz kifestve. 8.-r. 12. Díszkút terve; tollrajz. 4.-r. Jelzése: M. B. 1839. 13. Szökőkút, oldalnézet és alaprajz; színezve: Folio. Baumgarten Gizella, szül. Gebauer, festőnő Budapesten. Tanulmányait 1891—1895-ig a budapesti mintarajziskolában végezte. A Műcsarnok kiállításain 1894 és 1895-ben következő műveivel szerepelt: Ribizli, vízf., (100 frt.); Gyümölcs, vízf., (50 frt.); Baraczk, vízf., (80 frt.); Csendélet, vízf., (120 frt.); Csendélet, vízf., (60 frt.). A Nemzeti Szalon több kiállításán szintén részt vett, s a Szalon alapító tagja. Kiáll. tárgymutatók. •— Mintarajziskolai értesítők. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 150. 1. Baumgarten (F a ke r ti) Miksa, festő. Az 1830-as években Téthen, Győr mellett született, hol atyja orvos volt. Tanulmányait 1854—1858-ig a Marastoni-féle akadémiában Pesten végezte, hol ez idő alatt u. n. társulati növendék volt. A 60-as évek elején Bécsen át Brüsszelbe ment, s az akadémián Portals tanítványa lett, aki elismeréssel nyilatkozott tehetségéről. Tanulmányai közben nagy nyomorban élt. 1864-ben az akadémia kiállításán Ludvigh és Perczel Mór arczképeit állította ki. Ugyanez évben Brüsszelben megismerkedett Jósika Miklóssal, aki elsőnek hívta fel rá a magyar közönség figyelmét. Nevét ezidőtájt Fakerti- re változtatta. 1865-ben hazajött, működéséről azonban nincsenek adatok. Az Ország Tükre. 1864. 286. 1. — Családi Kör. 1865. 1029. 1. — Fővárosi Lapok. 1864. 492. 1. (Egy fiatal festész érdekében.) — Névsora: Az első magy. festészeti akadémiát gyámolító társulat tagjainak —. Pest, 1854—5, 1857—8. — Vas. Ujs. 1865. 555. l. Baumgarten Sándor, építész, szül. 1864 jan. 24-én Dunaföldváron (Tolna megye). Középiskolai tanulmányait Budapesten a belvárosi főreáliskolában végezte, 1888-ban pedig a m. kir. József-műegyetemen építészi oklevelet szerzett. Ezután hat évig Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Weber Antal építőművészek mellett működött. Közben Német-, Franczia- és Olaszországban tanulmányúton is volt. A legtevékenyebb magyar építőművészek egyike. Több nagyobbszabású pályázaton vett részt, s a budapesti áru- és értéktőzsde palotájának tervpályázatán Il-ik díjat nyert. Az ő tervei alapján épültek a budapesti m. kir. tudományegyetem központi épületének Egyetem téri része, az Erzsébet nőiskola, a vakok országos intézete, a Niedermann-féle szanatórium stb. A budapesti postatakarékpénztár épületének tervét Lechner Ödön B.-vel közösen készítette. Ezenkívül mintegy háromszáz vidéki közép, polgári és elemi iskola épületét tervezte. Mint kir. közalapítványi igazgató Budapesten működik. A királyi magyar egyetemek épületei. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter. Budapest, 1908. — Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai Heves vármegye. Budapest, é. n. (1910) 339. 1. — Emlékkönyv a Budapest székesfővárosi IV. ker. főreálisk. félszázados fönállásának éve