Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Baumwart - Baur (Bauer) János Vilmos - Baurenfeind József - Baurnfeind - Bausnert Mihály - Baussnertt - Bay Alajos - Bay Ilona
Baumwart—Bay az 1888-ban felépült esztergomi zsidó templom volt. A következő években létesült nagyobbszabású épületei: a győri kir. tábla (1890), a salgótarjáni üveggyárak (1893), a nagybecskereki szr. templom (1895), az ezredéves kiállítás papír- és sokszorosítóipar pavillonja (1896) stb. 1893-ban és 1899-ben Olaszországot, 1904-ben pedig Közép-Európát járta be tanulmányozás czéljából. Számos pályázaton vett részt s a szombathelyi ev. ref. templom, több zsidó templom, a budapesti Lipótvárosi Casino, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár palotájának pályaterveivel első díjat, az Egyesült Óbecsei Takarékpénztár R.-T. székházának, a lugosi kórház, a Folyam- és Tengerhajózási R.-T. palotájának pályázatán második díjat, a szegedi zenepalota tervpályázatán pedig harmadik díjat nyert. Hazánkban eddig B. tervezte a legtöbb izraelita templomot, s a már felsoroltakon kívül ő tervezte és építette a szegedi, temesvári, szolnoki, fiumei, brassói, újvidéki, czeglédi, budapesti V-VI. kerületi, liptószentmiklósi és egri zsidó templomokat. Valamennyi közt legnagyobb és legszebb a szegedi (felavatták 1903 máj. 19-én), melynek felépítése hatszázezer koronába került. Ezenkívül B. tervei alapján épültek a Temes—Begavölgyi vízszabályozó társulat temesvári székpalotája, a temesvári áll. felsőbb leányiskola, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár palotája (1903), az Újvidéki Takarékpénztár épülete, a temesvári Lloyd palota (1910—1912), a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár bérháza (1912—1913). A szegedi új zsinagóga. Szeged, 1903. — Baumhorn Lipót: A temesvári Lloyd társulat palotája. Építő Ipar, 1911. 471. 1. (képekkel). — Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Temesvár. Budapest, é. n. 175.1. —• Egri Újság. 1913 szept. 14. (Az új zsidótemplom.) — 1913 szept. 23. (Az új izr. templom fölavatása.) — Ezredéves orsz. kiállítás. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója. Budapest, 1896. 47. 1. )— Építő Ipar. 1893. II. 1. (A szombathelyi ágostai ev. templom; képekkel.) — 1896. 118. 1. (A papiros- és sokszorosító-ipar pavillonja az ezredéves kiállításon, képekkel.) — 1899. 21. és 22. sz. (A szegedi zsidótemplom; képekkel.)— 1901. 13. sz. (A fiumei izr. templom; képekkel.) — 1903. 12. sz. (A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár intézeti háza Szegeden; képekkel.) — 1907. 421. 1. (Az Újhely sírbolt; képekkel.) ■— Magyar Építőművészet. 1908. 1. sz. — 1909. 8—9. sz. — 1910. 6. és 7. sz. — 1911. 1. sz. (Budapest, VII. Csala-utczai Iskola, képekkel.)— Műcsarnok. 1899. 231. 1. (Új zsidótemplom Szegeden.) — Művészet. 1903. 285. 1. — 1907. 268. 1. — 1908. 204. 1. — 1910. 137, 223. 1. — Temesvári Hírlap. 1912 nov. 14. — Vállalkozók Lapja. 1903 máj. 20. (A szegedi zsidótemplom.)—Vas. Ujs. 1903. 338. 1. (képpel) és a művész közlése nyomán. Baumwart, festő. 1850-ben Pesten a Marastoni-féle akadémiában tanult festeni. Művei közül eddig egy sem ismeretes. Ney Ferencz: Az első magy. festészeti akadémiát gyámolító társulat évk. Pest, 1852. 32. 1. Baur (Bauer) János Vilmos, miniaturefestő és rézmetsző. Strassburgban 1610- ben született, s 1640-ben Bécsben halt meg. Mestere Brentel Frigyes volt. Előbb Rómában és Nápolyban működött, azután III. Ferdinánd szolgálatába lépvén, Bécsbe költözött. Közel 500 metszete ismeretes, melyek között több magyar tárgyú csatakép van. Nagler, G. K.: Neues alig. Künstler-Lexicon. München, 1835. I. 328. 1. — Szendrei János dr.: A magyar viselet tört. fell. Budapest, 1905. 119. 1. Baurenfeind József, rézmetsző. A XVIII. században alighanem Erdélyben működött. Az erdélyi szászok viseletét ábrázoló több metszete ismeretes. Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Baumnfeind, 1. Baurenfeind. Bausnert Mihály, ötvös. 1604-ben lépett a nagyszebeni ötvös czéhbe. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XIV. 408. 1. —■ Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről. Arch. Ért. 1879. 65. l. — Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesteriegytáblája. Arch. Ért. 1910. 415. 1. (Mesterjegye közölve a 411. lapon.) Baussnertz, J. Bausnert, Bay Alajos, festő és szobrász. Művészeti tanulmányait 1890—92-ben a budapesti iparművészeti iskolában kezdte, majd Milanóba ment, ahol Lorenzoli és Caremini voltak mesterei. Visszatérve Budapestre a mintarajziskola előadásait látogatta és Aggházy Gyula vezetése alatt aktrajzolással foglalkozott. A Műcsarnok kiállításain 1900-ban Erdei vadonban cz. képével lépett fel, 1901-ben pedig Templom belseje (Milano S. Maria Maggiore) cz. olajfestményét állította ki. Ugyanez időtájt néhány képével a Nemzeti Szalon kiállításain is részt vett. Legjelentékenyebb művei a Ludovika Akadémia díszterme számára készített festményei. Ezeken kívül több templom számára is festett képeket. A Ludovika Akadémiának általa készített gipszmodellje a millenniumi kiállításon volt kiállítva. Kiáll. tárgymutatók. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 150. 1. Bay Ilona, ludányi, író- és műkedvelő festőnő; szül. 1837 szept. 24-én Csarodán (Bereg megye), megh. 1913 máj. 15-én u. o. Otthon tanult festegetni s ügyes csendélet- és virágképeket festett. Irodalmi pályadíjakra bőkezűen áldozott s egyebek közt az ő jutalomdíjából íratta meg a Történelmi Társulat II. Rákóczi Ferencz életrajzát dr. Márki Sándor egyetemi tanárral. Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája. Ungvár, 1881. II. 1531. —* Pesti Hírlap. 1913 máj. 23. — Szinnyei József: Magyar írók. I. 722. h. — Turul. 1889. 170. I. —• 1890. 81. 1. — Arczképe a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum-Társulat képtárában, Temesvárott.