Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Benedicty József - Benedikt János Frigyes - Benedikt - Benes Imre - Benes Pál
Benedicty—Benes Környéke s Kiterjedése, / mint azt belől láthatni. / Topographia Antri Baradla. / Situationsplan der Höhle Baradla. / Studio et opera Christ. Raisz / Comitatus Gömör Jur. Geometrae. 1802. / Rézmetszet. Jelz.: Hieron. Benedicti sculp. 22. A Baradla-barlang. Felirata: Baradla Barlangjának / mind Fekvése, mind Belső Formája. / Ichnographia et Facies interna Antic Baradla. / Grundriss und Durchschnitt der Höhle Baradla / per Chr. Raisz Comitatus Gömör. jur. Geometram. Rézmetszet. Jelz.: Hieron. Benedicti sculp. (A 21. és 22. számú rézmetszetek a következő műben jelentek meg: Bredetzky, Sámuel: Neue Beytraege zur Topographie und Statisztik des Königreichs Ungarn. Wien u. Triest, 1807. 23. Olaszország térképe. Kiadta Görög és Kerekes 1799-ben Bécsben. Megjelent a »Magyar Hírmondó« mellékleteként. Ecsedi István dr.: Karacs Ferencz térképmetsző élete és művei. Debreczen, 1912. 80. 1.—• Szilágyi István: Adalék a magyarországi képzőművészek névsorához. Tört. Tár. 1880. 159. 1. —■ Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Benedicty József, építész. 1872—1879-ig Stuttgartban végezte a főreáliskolát, 1879— 1882-ig ugyanott a polytechnikumot, melynek befejeztével 1883-ban építészmérnöki oklevelet szerzett. 1882—1883-ig Levis műegyetemi tanár irodájában templomok és iskolák tervezésével foglalkozott. Az utóbbi évben Budapestre jött s 1883—1885-ig Schulde Frigyes mellett a budavári Mátyás templomnál dolgozott. Nyilvános tervpályázaton Békés város bérházának építését elnyervén, azt 1886—7-ben felépítette s ugyancsak ez alkalommal építette a békési református egyház iskoláját. 1888-ban Budapest főváros szolgálatába lépett s 1891-ig a mérnöki hivatalban elsőosztályú segédmérnöki minőségben működött. Ez idő alatt a fővárosi kórházak építési és fenntartási munkáit vezette, tervezte a főváros oltónyirktermelő intézetének épületét s vezette a ferenczvárosi gabonaraktárak építési munkáit. Magánépítkezései közül felemlítendők gróf Tisza Lajos nagykovácsi kastélyának átalakítási terve, Czékus püspök síremlékének terve a tiszai ev. egyházkerület megbízásából stb. 1891-ben elsőosztályú kir. mérnökké nevezték ki és állami szolgálatba lépett. 1895-ben királyi főmérnök lett s ez idő óta állami magas építkezésekkel foglalkozik. 1895—96-ban vezette a zimonyi m. kir. posta- és távirda-hivatal építési munkálatát, s ezzel egyidejűleg a budapesti első honvéd huszárezred laktanya építését. 1897-ben a budapesti első gyalogezred laktanyáját tervezte, 1898-ban a budapesti első honvédkerületi parancsnokság épületének építésfelügyeletével volt megbízva. Újabb keletű műve a budapesti új csendőrségi laktanya (1901). Építő Ipar. 1888. 305, 497, 509. 1. — Vas. Ujs. 1898. 804. 1. (arczképpel). — 1901. 730. 1. (A budapesti csendőrségi új laktanya; arczképpel.) Benedikt János Frigyes, (Hans Friedrich B.), ötvös. A XVII. században Nagyszebenben működött. A szebeni ötvös ezéh 1632-ben avatta mesterré. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 415. 1. (Mesterjegye közölve a 411. lapon.) — W.Köszeghy Elemér: A magyar ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ért. 1912. 138. 1. —■ Kövér Béla: Régi ötvösművek jelző bélyegeinek megfejtése. Arch. Ért. 1890. 19. 1. — Mihalik: Régi hazai ötvösművek az ezredéves orsz. kiállításon. Arch. Ért. 1896. 330. 1. — Rosenberg: Der Goldschmiede Merkzeichen. Frankfurt a. M., 1890. 470—474. 1. Benedikt, 1. Benedict. Benes Imre, építész, szül. 1875 júl. 30-án Budapesten. A műegyetemet 1898-ban Budapesten végezte. Tanárai voltak Steindl Imre, Hauszmann Alajos és Pecz Samu. 1898-ban Münchenbe ment s a következő év végéig Martin Dülfernél dolgozott, majd Párisban Didelot építésznél vállalt alkalmazást. Párisi tartózkodása alatt 1900-ban az Ecole des Beaux-Arts-ot is látogatta. 1901-ben Budapesten telepedett le s azóta állandóan itt működik. Ez idő alatt számos villa, bérház, interieur, síremlék stb. tervét készítette. Magyar Pályázatok. 1904—5.6. sz. — Önéletr. adatok. Benes Pál, festő, szül. 1867 nov. 18-án Győrött. A képzőművészeti akadémiát 1887— 1892-ig Bécsben Eisenmenger és L’Allemand tanárok vezetése alatt végezte. 1895—96-ban Münchenben Hollósynál tanult, majd két évi otthonlét után Olaszországba ment, hol a renaissance nagy mestereit tanulmányozta. Egy év múlva visszatért Győrbe, s festőiskolát nyitott, mellyel azonban két évvel később felhagyott. Ez idő alatt készültek a Szegény veréb (1893); Papucshős (1897); Dobon (1897), Radnay Béla tulajdona, Budapest; Egy kényes kérdés (1897), Fürst Mór gyáros tulajdona, Győr; A kis nagyzó (1898), Ő Felsége a király tulajdona; Osztozkodás (1898); Tempi passati (1899); Czigány leány, Víg özvegyek s több más, többnyire genreképei. 1899—1904-ig a nagybányai festőtelepen töltötte az év legnagyobb részét, s itt festette: Szénavásár a nagybányai szénatéren (1899), Radnay Béla tulajdona, Budapest; őszi szántás (1899); Hetivásár a nagybányai nagy piaczon (1899); Fürdő gyermekek (1900); Kavicshordás a Zazarban (1900); Jankovics Bésán tulajdona; Lovak (1900); Zazarparti részlet (1900); Ökrök a patakban, Surányi József tulajdona, Budapest; Tehenek a hegyen, Győr város tulajdona; A fernezelyi völgy, Bálint Mihály tulajdona, Győr; Tehéncsorda az erdő mélyén (1901), Bálint Mihály tulajdona, Győr és Tehenek (1901) cz. képeit.