Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Bergmann Erazmus - Bergmann Ferencz Antal - Bergmann Ignácz - Beri Mihály - Beringer János - Beringer János Gáspár - Beringer János Gottlieb - Beringer Jeromos
Bergmann—Beringer fordult s 1774-ben ő festette a nyitramegyei Szent-János-Elefánton a pálos szerzetesek templomának falképeit. Bár a templomot újabban Edelsheim Gyulay Lipót báró kastélylyá alakíttatta át, a freskókat jókarban megőrizték s jelenleg az előcsarnok menynyezetét díszítik. Tőle valók a máriacsaládi (Bars megye) egykori pálos kolostorban fennmaradt falfestmények is. Befestette a budapesti egyetemi, akkor pálos templom falképeit, melyeket 1776-ban fejezett be. Némethy e freskókat a következőkben írja le: A templom tornácza tetején Mózes az égő csipkebokor előtt térdel. A hajó boltozatának egyes négyszögeiben a szűz Mária szeplőtlen fogantatása, mennybemenetele és bemutatása látható. A szentély boltozatán a trónoló szűz Máriát számos csoportozattól környezve ábrázolta a művész. Ez utóbbi pendentivjein a négy evangélista van festve. A hajó boltíveinek alján a nyugati négy nagy templomatya, a kar tetőzetén sarlós Boldogasszony. A mellékkápolnák boltozatai szinte kifestvék. A jobboldaliakon, az elsőn: Népszent János jelvénye, az öt csillag által környezeti nyelv, felhők között repdeső angyalokkal, a másodikon szent Egyed, a harmadikon Remete szent Pál, a negyediken szent Endre. Baloldalt az elsőben a szent kereszt, a másodikban szent György, a harmadikban a fájdalmas anya, a negyedikben szent Anna. Az olajfestményekkel bíró oltárok között a fal díszes angyalcsoportokkal van ellátva. Arch Ért. 1904. 368. 1. — 1913. 190. 1. (Adatok a XVIII. századbeli magyar festészethez.) — Ernst Lajos: A magyar történeti festészet. Budapest, 1910. 26. 1. — Éber László dr.: XVIII. századbeli falfestmények Magyarországon. Arch. Ért. 1910. 203. 1. — Hevesi: Budapest és környéke. 113. 1. — Honművész. 1833. 208. 1. (Magyar szorgalom és mesterségek történeti rajzolatja.) — Jahrbuch der k. k. Centralko mission für Erforschung und Erhaltung der Kunstund Historischen Denkmale. Wien, 1903. — Magyar Műkincsek. I. 50. 1. — Meyer: Künstlerlexikon. III. 613. 1. — Némethy Lajos: Adatok a festés történetéhez Budapesten a XVII. és XVIII. században. Arch. Ért. 1883. 100. I. — Osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Magyarország III-ik kötete. Budapest, 1893. 98. 1. — Palugyay Imre, ifj.: Buda-Pest szabad királyi városok leírása. Pest, 1852. 354. 1.—Pasteiner Gyula: XVIII. századbeli falfestmények Magyarországon. Akad. Ért. 1896. 199. 1. — Petrik Albert: A régi Buda-Pest épitőművészete. Budapest, 1909. 24. 1. — U. az: A régi Budapest építőművészete. Budapest, 1913. 17. 1. —• Schanis, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. Freystadt Pest in Ungarn. Pest, 1821. — Zombory Gusztáv: Az egyetemi egyház Pesten. Vas. Ujs. 1859. 125. 1. Bergmann Erazmus, ötvös. A XVII. század első felében Beszterczebányán élt. Meghalt 1647-ben. Művei közül egy aranyozott czápás pohár a királyfalvi Roth-család czímerével özv. gróf Teleki Sándorné, egy aranyból való fedeles kupa, zománczczal és ékkövekkel díszítve Esterházy Miklós herczeg tulajdona. W.Kőszeghy Elemér: A magyar ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ért. 1912. 146. 1. (Mesterjegye közölve.) — U. az: Magyarországi ötvösjegyek. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1914. 35. 1. (Mesterjegye közölve. B. műveire vonatkozó bővebb irodalommal.) Bergmann Ferencz Antal, arczképfestő. A XVIII. század második felében Nagyszebenben működött. Egyetlen ismert műve II. József császár arczképe, melyet 1773-ban abból az alkalomból festett, hogy a császár erdélyi körútjában Nagyszebent is felkereste. 1790-ben még élt. W. S.: Heimische Künstler. Korrespondenzblatt. 1884. VH. 52. 1. — Hermannstädter Handels-, Gewerbe- und Reise Kalander v. J. 1790. Bergmann Ignácz, német festő és kőrajzoló, szül. 1797-ben, megh. 1865-ben Münchenben. Magyar tárgyú műve: Pest látóképe. Aláírása: Ansicht von Pesth. Kőrajz. Jelzése: Nach der Natur géz. v. F. M. v. Paur 1837. Gedr. v. J. Lacroix. Auf Stein géz. v. J. Bergmann. Verlag v. J. Bergmann in München. — Seiner Kaiserlichen Hoheit dem durchlauchtigsten Herrn Erzherzog Joseph Palatínus vom Königreiche Ungarn in tiefster Ehrfurcht gewidmet v. J. Bergmann. Méretei 540 : 354 mm. Lanfrancont Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Budapest, 1887. 27. 1. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1909. III. 410. 1. Béri Mihály, ötvös. 1627-ben a debreczeni ötvös czéh seniora volt. Mihalik József: Adalékok hazai ötvösségünk történetéhez. Arch. Ért. 1893. 433. l. Beringer János, (Johannes Berynger), ötvös, szül. a XVII. század közepe táján Nürnbergben, megh. 1702-ben Pozsonyban. A pozsonyi ötvös czéh 1691 szept. 1-én vette fel mesterül. A mester jogért 83 forintot és egy fél márka finom ezüstöt fizettetett vele a czéh. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 93, 121. 1. Beringer János Gáspár, (Johannes Casper Beringer, Büringer), ötvös. B. János (1. o.) pozsonyi ötvös fia. A pozsonyi ötvös czéh 1715-ben avatta mesterré. A czéh iratai 1717-ben említik utoljára. U. o. 89, 121, 124. 1. Beringer János Gottlieb, ötvöslegény. Az ötvösséget Stefan Gáspár (1. o.) pozsonyi mesternél tanulta, kinél 1746 ápr. 12-én szabadult fel. U. o. 129. 1. Beringer Jeromos (Hieronymus), ötvöslegény. B. János (1. o.) pozsonyi ötvös