Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)

B - Betlen Gyula - Bettick - Betumviel János

Betlen—Betumviel osztályában tanult festeni, de Greguss Imre műtermét is szorgalmasan látogatta. Tanul­mányai befejeztével csupán kedvtelésből fes­­tegetett és kiállításokon sem szerepelt. Képzőművészeti Szemle, 1881. 29. 1. — Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadé­mián. Művészet. 1912. 183­­1. Betlen Gyula, szobrász, szül. 1879 máj. 8-án Budapesten. Tanulmányait 1899-ig Buda­pesten végezte, ezután Párisba ment, hol 1904-ig a Julien akadémián Vém­et tanár ve­zetése alatt tanult. Hosszú külföldi tartózko­dása alatt bejárta Német- és Francziaország nagy részét, 1907-ben pedig Olaszországban is megfordult. 1904-ben visszatért Budapest­re s azóta állandóan itt tartózkodik. A buda­pesti Műcsarnok kiállításain 1901-ben lépett fel legelőbb, s ugyanez évben Párisban is ki­állított. A külföldi kiállítások közül 1902-ben Párisban, 1903-ban Turinban, 1904-ben St.­­Louisban, 1906-ban Milanóban szerepelt. 1901-ben a Julien akadémián első díjat, a st.­louisi kiállításon bronzérmet, a mi­lánói kiállításon pedig aranyérmet nyert. 1906-ban Budapesten a Tóth-síremlék pá­lyázaton Fritz Oszkár építészszel közösen készített terve második díjat kapott és a csa­lád őket bízta meg a kivitellel is (Budapest, Kerepesi­ úti temető). 1909-ben részt vett a kassai székesegyházba szánt Rákóczi-sírem­­lék pályázatán, amely alkalommal pályamű­vét megvétellel tüntették ki. 1911-ben a nyír­egyházai Kossuth-szobor pályázaton 34 pá­lyázó közül az ő művét fogadta el a szobor­­bizottság (felállították és leleplezték 1912 őszén). 1913 márcziusában műveiből a Köny­ves Kálmán szalonjában kiállítást rendezett. Az éremszobrászattal is próbálkozott s e té­ren említésre méltó műve a magyar izraelita kézmű- és földművelési egyesület érme (1904). Dekorativ művei közül kiválik a Gutenberg otthon díszítése (Budapest, 1907). A Képzőművészeti Társulat tárlatain a kö­vetkező szoborműveit állította ki: 1901. tavaszi kiáll.: Az örvény. 1901—2. téli kiáll.: »Hajnalban, hajnal előtt...« (Női alak). — Feiks Jenő festő mellszobra. 1902. tavaszi nemzetközi kiáll.: Muzsikusok. 1904. tavaszi kiáll.: Extase, szobormű­­zés­­ből. 1905. tavaszi kiáll.: Guttman G. képmása. — Tanulmányfej. — Öreg paraszt. 1905— 6. téli kiáll.: Fiatal leány. 1906. tavaszi kiáll.: A nyár, bronz. — B. M.-né úrhölgy arczképe, gipsz. — Szávozd Bandi képmása, bronzrelief. — Hajléktala­nok, műbronz. 1906— 7. téli kiáll.: Pihenő leány, gipsz. 1908— 9. téli nemzetközi kiáll.: Akttanul­mány. — Szoborvázlat, eredeti terracotta. 1909— 10. téli kiáll.: Tanulmány, fayence. — Ikarus. 1910. tavaszi kiáll.: Egy aviatikus képmása. 1910—11. téli kiáll.: A biblia. — Bronz­érem. — Kút tervhez szolgáló tanulmány. 1911. tavaszi kiáll.: Balga szűz. 1913. tavaszi kiáll.: Férfiakt íjjal, bronz. 1913—14. téli kiáll.: Piktura. — Fájdalom. 1914. tavaszi kiáll.: Ludwig Gyuláné úr­hölgy képmása, ruskiczai márványból. — Szikszay Ferencz képmása, bronz-szobormű. A Könyves Kálmán szalonjában 1913 már­cziusában rendezett külön kiállításán követ­kező műveit mutatta be: A nyíregyházai Kossuth-szobor vázlata, gipsz; Tanulmány egy Kossuth-szoborhoz, bronz; Tanulmány egy Kossuth-szoborhoz, gipsz; Szabadságharczos, bronz; Szabadság­­harczos, gipsz; Férfi akt íjjal, bronz; Férfi akt íjjal, gipsz; Léda, aranyozott gipsz; Lé­da, bronz; A biblia, bronz; A biblia, gipsz; Portrait tanulmány, eredeti terracotta; Tán­­czosnő, eredeti terracotta; A nyár, fayence; Toilette, fayence; Női akt kancsóval, f­ronz; Női akt kancsóval, gipsz; Álló női akt lepel­lel, bronz; Álló női akt lepellel, gipsz; Ta­nulmányfej, bronz; Tanulmányfej, gipsz; Ülő női akt, bronz; Ülői női akt, gipsz; Fürdőző nő, eredeti terracotta; Vontató alak, bronz; Vontató alak, gipsz; Fekvő női akt, bronz; Fekvő női akt, gipsz; Férfi fej, bronz; Férfi fej, gipsz; ölelkezők, eredeti terracotta; Tér­delő női akt, bronz; Térdelő női akt, gipsz; Női akttanulmány, bronz; Női akttanulmány, gipsz; Ikarus; Éremtanulmány, bronz; Haj­léktalanok, műbronz; Czigányok, műbronz; Kisbíró, műbronz; Siesta, bronz; Csók, bronz; Csók, gipsz. Czakó Elemér: A torinói kiállítás. Magyar Ipar­művészet. 1902. — Építő Ipar. 1907. 449. 1. (A Tóth­­család síremléke, képekkel.) — Kiáll. tárgymutatók. —• Magister: Pogány Margit és Betlen Gyula. Mű­vészeti Krónika. 1913 márcz. 1. — Magyar Iparmű­vészet. 1902. 73. 1.­­—• 1907. 49. 1.­­—■ Magyar Nem­zet. 1913 márcz. 9. (Pogány Margit és Betlen Gyula kiállítása.) — Művészet. 1903. 426. 1. — 1904. 406. 1. — 1905. 271. 1. — 1906. 280, 421. 1. — 1907. 70. 1. — 1909. 398. 1. — 1911. 192. 1. — 1913. 206. 1. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 152. 1. — Ország Világ. 1906. 517. 1. — Pesti Hírlap. 1913 máj. 28. (Az Erzsébet-emlékmű.) —Siklóssy László dr.: A modern magyar éremművészet és művelői. 1817—■ 1910. Numizmatikai Közlöny. 1910. 63, 67. 1. — Vas. Ujs. 1912. 797. 1. (képekkel) és a művész közlése nyomán. Betumi­el János, ötvöslegény. 1775-ben Gráczban született. 19 éves korában hazánk­ba került s bevándorolta csaknem egész Ma­gyarországot. 1794-ben Pesten egy félévig dolgozott, majd a következő évben Baján, Varasdon és Gyöngyösön szolgált. Lehet, hogy később valamelyik magyar városban te­lepedett le, de az sincs kizárva, hogy vándor­évei után visszatért hazájába. Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 310. 1. Bettick, 1. Betek. Képzőművészek Lexikona. I.

Next