Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Biedermann margit - Bielz Mihály - Bienstock János Keresztély - Bienstock - Bier Mihály - Bierbauer István - Biermann Ede - Biesz - Biévre, Étienne le - Bignio Emma - Bihari Dániel - Bihari István - Bihari István - Bihari Jenő - Bihari Nagy János - Bihari Sándor
Biedermann—Bihari ban megjelent díszmunkában vannak. Bemetszette Pázmány Péter Kalauza 1623. évi kiadásának czímlapját, melyen a díszes architektonikus keretben legfelül Mária, Magyarország védasszonya, oldalt pedig magyar szentek alakjai láthatók. (Patrona Hungáriáé, S. Adalbertus, S. Martinus, S. Stephanus, S. Ladislaus, S. Emericus, S. Elisabetha.) Jelzése: Tóbiás Bio.sculp. Nagler, G. K.: Neues alig. Künstler-Lexicon. I. 493. 1. — Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1902. I. 494. 1. — Szilágyi István: Adalék a magyarországi képzőművészek névsorához. Tört. Tár. 1880. 159. l. Biedermann Margit, festőnő Mozsgón (Somogy megye). A Műcsarnok 1913—14. évi téli kiállításán egy csendéletképével szerepelt. Kiáll. tárgymutató. Bielz Mihály, kőrajzoló és kőnyomdász; szül. 1787 máj. 10-én Berethalomban (Nagy- Küküllő megye), megh. 1866 okt. 27-én. A papi pályára lépett s 1811-ben a berethalmi ág. ev. hitközség tanítója lett. 1814-ben újfalusi lelkészszé választották, de a festés és rajzolás iránt való hajlamának engedve, 1822- ben leköszönt ez állásáról s Nagyszebenbe ment, hol az első erdélyi kőnyomdát alapította. Állandóan több legénynyel dolgoztatott, s maga is ügyes kőrajzoló volt. Főleg térképeket készített, de azért alkalmi műlapokat is adott ki. Ezek közül említésre méltó I. Ferencz király elhalálozása alkalmából a nagyszebeni plébániatemplomban emelt katafalkot ábrázoló folió alakú grafikai lap, német szöveggel, s a kép alatt kilencz szakaszos verssel. Jelzése: Lithographie des M. Bielz in Hermanstadt (1835). 1848-ban B. alapította az erdélyi természettudósok társaságát. 1849-ben elvesztvén szemevilágát, teljesen visszavonult s csak a tudománynak élt. Arch. Közl. 1877. XI. k. 1. 1. 6. 1. — Barabás Miklós emlékiratai. Budapest, 1902. 26. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. — Wirzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1856.1.391. 1.— Szinnyei József: Magyar írók. I. 1054. h. — Wiener Zeitung. 1866. 269. sz. — Trausch: Schriftsteller Lexikon. III. 557. l. Bienstock János Keresztély, harangöntő. A XVII. század végén Beszterczebányán élt. 1698-ban Farberg Sámuellel közösen öntötte a hajniki (Zólyom megye) rk. templom kisebbik harangját. Gerecze Péter dr.: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Budapest, 1906. 1071—2. h. — Kubinyi Ferencz, ifj.: Zólyommegye műemlékei. Arch. Közl. 1864. IV. 43. 1. Bienstock, 1. Binstock. Bier Mihály, építész Erzsébetfalván. 1911-ben a gyulai városháza tervpályázatán harmadik, 1912-ben pedig a késmárki állami elemi iskola tervpályázatán második és harmadik díjat nyert. Művészet. 1911. 273. 1. — 1912. 118. 1. Bierbauer István, építész Budapesten. 1909-ben az ő tervei szerint épült a szatmárnémeti posta- és távirda-épület. Építő Ipar. 1888. 371, 417. 1. — 1910. 36, 45. 1. (A kispesti munkáslakások; képekkel.), 307. 1. (A szatmárnémetii postaház; képekkel.) — Magyar Építőművészet. 1909. 31. 1. — Művészet. 1908. 420. 1. Biermann Ede, német festő; szül. 1803 júl. 26-án Berlinben, megh. 1892 jún. 16-án u. o. A pesti műegylet 1862. júl.—aug. kiállításán Vajda-Hunyad vár cz. olajfestményével szerepelt. Kiáll. lajstrom. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1910. IV. 12. 1. Biesz, 1. Boss. Biévre, Étienn ee, dit le Hongre, festő és műhímző. 1. Magyar István. Bignio Emma, műkedvelő festőnő. 1880- ban Debreczenben lakott. Az 1881. évi budapesti nőipari kiállításon néhány Rubens utánkészült másolattal szerepelt. Képzőművészeti Szemle, 1881. 139. 1. Bihari Dániel, építőmester. A XVIII. század második felében Kolozsvárt élt. 1780 —-ben Szombati Mártonnal együtt ő tervezte és építette a kolozsvári unitárius főtanodát. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. III. 357- 1. Bihari István, ötvös. A XVII. század közepén Sárospatakon élt. Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Budapest, 1884. 45. 1. — Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 322. 1. Bihari István, ötvöslegény. Az előbbinek fia. Az ötvösséget 1666—1670-ig Eötvös Sámuelnél Kassán tanulta. Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 322. 1. Bihari Jenő, építész Budapesten. A kiskunhalasi járásbíróság és adóhivatal épületének tervpályázatán 1906-ban első díjat nyert. Magyar Pályázatok. IV. 11. sz. — Művészet. 1906. 130. 1. Bihari Nagy János, ötvös, szül. 1604-ben, megh. 1644-ben. 1628 júl. 10-én állt a kassai ötvös ezéhbe. 1629—1640-ig inasszegődtetésekkel kapcsolatban szerepel a czéhregestrumban. Feleségét, Zachar Juditot 1643-ban házasságtörésből származott gyermekének megfojtása miatt halálra ítélték és ápr. 23-án kivégezték. Úgy látszik, hogy a szégyen B.-t is sírba vitte, mert 1644-ben már csak árváit említik a feljegyzések. Kemény Lajos: Műtörténeti adatok Kassa város titkos levéltárából. Arch. Ért. 1913. 55. 1. — Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 260. 1. Bihari Sándor, festő, szül. 1856-ban Rézbányán (mások szerint 1855 máj. 19-én Nagyváradon), megh. 1906 márcz. 28-án. Gyermekéveit Nagyváradon töltötte, hol atyja