Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
B - Brelft (Braelfft, Brelfft) Pál - Brenner Ádám - Brenner István - Brenner János - Brenner János - Brenner Márton - Breselius Ferencz - Bressanini - Bressler Emil - Brestyánszky Béla
Brelft - Brestyánszky na, hogy az a két I. B. jelzéssel ellátott, az 1820-as évekből való építészeti terv, mely a Székesfővárosi Múzeumban van, B. műve. Ez építészeti tervek közül egyik a lipótvárosi templom homlokzatának színezett tusrajza »Vordere Fagade«, a másik ennek alaprajza »Grund-Plan« fölirattal. A Hás. IV. 6—7. sz. (képekkel). —• Budapest Székesfővárosi Múzeum katalógusa. Budapest, 1907. 130. l. — Országit Sándor dr.: Budapest középítkezései 1868—1882. Budapest, 1884. 206. 1. — Wegweiser durch Pest, 1827. 381. 1. (M. N. Múzeum könyvt. Hung. h. 1809 a. sz. a.) Brelft (Braelfft, Brelfft) Pál, ötvös. A nagyszebeni ötvös czéh 1669-ben avatta mesterré. Meghalt 1713-ban. Gyárfás Tihamér: A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Arch. Ért. 1910. 416. 1. (Mesterjegye közölve a 411. lapon.) — Herbert, Heinrich: Der innere und äussere Rath Ilermannstadts zur Zeit Karls VI. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XVII. 1883. 446. 1. Brenner Ádám, osztrák festő, szül. 1800 decz. 21-én Bécsben, megh. 1891 ápr. 22-én. II. Rákóczi Ferenczet és Rákóczi József herczeget ábrázoló eredeti festményei a Történelmi Képcsarnok birtokában vannak. B.festette a beszterczei templom Nepomuki szent Jánost ábrázoló oltárképét is. Tört. Képcsarnok grafikai kiállításának leíró lajstroma. Budapest, 1907. 64. 1. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1910. IV. 581. 1. Brenner István, építész, szül. 1854-ben. 1878-ban Veszprémben halt meg. Vas, Ujs. 1878. 461. 1. Brenner János, az idősebb, építőmester. A múlt század második felében Szombathelyen élt. Vas, Zala és Győr vármegyékben igen sokat épített. 1871—72-ben Kirchmayer Károly építész tervei alapján építette a szombathelyi püspöki elemi iskolát, 1878-ban pedig Gräber Ferencz bécsi építész tervei szerint Vas vármegye árvaházát. Bodányi Ödön: Szombathely város középületei és magánépítkezései. Építő Ipar, 1911. ,229. 1. Brenner János, az ifjabb, építész. Az előbbinek fia, Szombathelyen ő tervezte és építette a Szombathelyi Takarékpénztár házát a Horvát Boldizsár-téren, Batthyány Iván gróf bérpalotáját a Márczius 15. téren, Eredits Ferencz házát a Király utczában, a polgári fiúiskolát, az emberbaráti kórházat, Ungár Zsigmond malmát a Szent Márton-utczában és sok Szombathely környéki kastélyt. Az evangélikusok és reformátusok közös templomát a Körmendi-utczában Schöne Lajos bécsi építész tervei alapján 1896-ban, a Frigyes főherczeg gyalogsági kaszárnyát a Kálvária-utczában Rieger Ervin bécsi építész tervei szerint Wälder Alajossal együtt szintén 1896-ban, Szombathely város három emeletes bérpalotáját Fischer Ferencz budapesti építész tervei szerint 1898-ban építette. B. élénk részt vett Szombathely közéletében, s mint a város egyik legtekintélyesebb polgára nagy befolyást gyakorolt annak ügyeire. 1908-ban halt meg és vallási, valamint jótékonyczélú intézményekre összesen 82.000 koronát hagyományozott. Bodányi Ödön: Szombathely város középületei és magánépítkezései. Építő Ipar, 1911. 229—230. 1. Brenner Márton, ötvös. 1657-ben Nagyszebenben lakott. Albrich, Karl: Die Bewohner Hermannstadts im Jahre 1657. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XVII. 1883. 284. 1. Breselius Ferencz, festő. Neve Nagyszeben lakosainak 1657-ik évi összeírásában fordul elő. Albrich, Karl: Die Bewohner Hermannstadts im Jahre 1657. Archiv des Vereines für sieb. Landeskunde. XVII. 1883. 290. 1. Bressanini, Cadet, rézmetsző. Ismeretes tőle Bártfa fürdő és környékének 1820 táján készült folio alakú térképe német magyarázattal. Az eredeti rézlap a Sárosvármegyei Múzeum tulajdona. Bubics Zsigmond: Magyarországi várak és városoknak a M. N. Múzeum könyvtárában létező fa- és rézmetszetei. Budapest, 1880. 1. 1. — Mihalik József: Vezető a Sárosmegyei Múzeum gyűjteményeiben Bártfán. Kassa, 1906. 21, 30. 1. — Tóth Sándor: Sáros vármegye monographiája. Budapest, 1912. III. 721. 1. Bressler Emil, osztrák építész, szül. 1847 decz. 3-án Bécsben. Kiválóbb művei közé tartozik a Rumpelmayer F.-el közösen tervezett és épített pozsony-virágvölgyi plébánia templom és a Pozsonyi Takarékpénztár székháza. Thieme—Becker: Alig. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1910. IV. 587. 1. Brestyánszky Béla, brestinai, szobrász, szül. 1832-ben (mások szerint 1834-ben) Budafokon (Promontor, Pest megye), megh. 1895-ben Budapesten. Atyja József nádor birtokain uradalmi tiszttartó volt. Szülei a katonai pályára szánták s a székesfehérvári katonai intézetben neveltették. Korán árvaságra jutván, nem folytathatta tanulmányait, s ekkor, minthogy a rajzoláshoz és mintázáshoz nagy hajlamot érzett, Esztergomba ment s Casagrande Márk (1. o.) szobrászhoz állott be inasnak. Később mesterét Olaszországba is követte s kilencz évi ott tartózkodása alatt Casagrande számos vállalatában részt vett. 1859-ben Velenczébe ment, hol két évig Borro tanár mellett működött. Innen Triestbe utazott s 1861-ben befejezte Capolino olasz szobrász utolsó művét, egy hatalmas angyalt carrarai márványból, melyet a triesti temetőben állítottak fel. E műve általános elismerésben részesülvén, a triesti városi hatóság a városház s a székesegyház homlokzatának szobrászati díszítésével bízta meg B.-t, ki műve befejezése után a város polgármesterétől elismerő ok