Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Aginelli Miklós - Aiglon (Sassy Attila) - Aigner Irma - Aigner Mihály - Aigner Sándor
Aigner om építésénél nyert alkalmazást, hol Schulek Frigyes vezetése alatt 1889-ig tevékenykedett. Közben azonban több pályázaton vett részt s néhány pályadíjon kívül 1885-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagy aranyérmét is elnyerte. 1890-ben részt vett a budapesti erzsébetvárosi templom pályázatán, mely alkalommal pályaművét első díjra érdemesítették, kivitelre azonban Steindl Imre tervét fogadták el. Ez utóbbi terveket az 1896. évi millenniumi kiállításon állította ki a szintén általa készített erdészeti pavilion terveivel együtt s ezekért az ezredévi kiállítás nagy bronzérmével tüntették ki. Ugyanez évben részt vett a törökszentmiklósi templom tervpályázatán, melyen művének az első díjat ítélték oda s a kivitellel is A.-t bízták meg. 1898-ban a zágrábi erdőigazgatósági székház, 1899-ben pedig a beszterczei erdőigazgatósági székház pályázatán nyerte el az első díjat s ezzel együtt a kivitellel való megbízást. 1898-ban tagja lett a Műemlékek Országos Bizottságának, s mint ilyen ezen bizottság meghagyásából restaurálta a beszterczebányai Mátyás házat és elkészítette a selmeczbányai Óvár helyreállítási terveit, melyeknek foganatosításával szintén őt bízták meg. Restaurálásai közül felemlítjük még a veszprémi székesegyházat, a szabadkai szent Ferencz templomot és a győri székesegyházat. Az öt czikluson át az Országos Középítészeti Tanácsban is helyet foglalt. A. 1900-ban Francziaországban volt tanulmányúton, miutánNémetország építőművészetét még 1892-ben tanulmányozta behatóbban. Bár később egyre halmozódó munkája miatt kevés szabadideje volt, mégis keresett rá alkalmat, hogy tapasztalatok szerzése czéljából ismételten beutazza a külföldet s különösen Hollandiában, Belgiumban, Angliában és Németországban tartózkodott hosszasabban. 1903- ban az Erzsébet királyné emlékének megörökítésére emelendő budapesti örökimádás templom pályázatára beérkezett számos terv közül A. műve nyerte el az első díjat. Ezen tervek alapján a templom építését 1904-ben kezdték meg (alapkövét letette a király 1904 máj. 18-án), 1908-ban fejezték be és ugyanez év szept. 8-án fényes ünnepség keretében, melyen a király is részt vett, adták át rendeltetésének. Az Örökimádás templom építése körül szerzett érdemei elismeréséül A.-t 1908-ban a III-ik osztályú vaskorona-renddel tüntette ki a király. 1904- ben a szegedi fogadalmi templom tervpályázatán vett részt s ez alkalommal Rainer Károlylyal (1. o.) közösen készített terve szintén megnyerte az első díjat, ez a terv azonban kivitelre nem került. A már említetteken kívül A. tervei alapján épültek a szeged-rókusi plébániatemplom (Rainer Károlylyal együtt készített terv, 1905), a nagybecskereki törvényszéki palota (1905), a budapesti szent Imre collegium palotája (1906), a győri szeminárium, a kislángi templom (1908) stb. 1900-ban a Nagyszebenben építendő gör. kel. székesegyház tervpályázatán 2-ik díjat, 1910-ben a pestvidéki törvénykezési épület és fogház tervpályázatán első díjat, 1911-ben pedig a tordai törvénykezési épület tervpályázatán harmadik díjat nyert. Alkotmány. 1908 szept. 9. — 1910. 232, 233. sz. (A veszprémi székesegyház restaurálása.) ■—■ Az Építési Ipar. 1883. 298. 1. (Az aradi színház pályatervei.) — Birálati jelentés a szegedi fogadalmi templom tervpályázatáról. Kiadta Szeged város közönsége. Szeged, 1904. — Dolenecz J. dr.: A veszprémi székesegyház. Vas. Ujs. 1910. 41. sz. — Éber László dr.: A veszprémi székesegyház. Budapesti Hírlap, 1910. 236. sz. — Egyházi Műipar. 1908. 131, 148. 1. (Erzsébet örökimádás templom.) —■ 1910. 165. 1. — Építő Ipar. 1891. 72. 1. (A budapest-erzsébetvárosi templom pályatervei.) — 1894. 56. 1. (A budapest-erzsébetvárosi templom.) — 1894. 243. 1. (Millenniumi kiállítás. A mezőgazdasági csoportok épületei.) — 1894. 381. 1. (A millenniumi erdészeti csarnok.) — 1896. 359. 1. (Az országos ezredéves kiállítás erdészeti pavillonja; szövegábrákkal.) — 1900. 55. 1. (A zágrábi kir. erdőigazgatósági palota; hat ábrával.) — 1900. no. 115. 1. (A Nagyszebenben építendő gör. kel. . székesegyház tervpályázati jegyzőkönyve; képpel.) — 1904. 59. 67. 1. (Erzsébet Örökimádás templom; képekkel.) —■ 1904. 239. 1. (A szegedi fogadalmi templom pályaterveinek bírálata.) — 1907. 99. 1. (A szeged-rókusi újonnan épülő róm. kath. templom; képekkel.) — 1907. 501. 1. (Az Örökimádás templom; képpel.) —1908. 491. 1. (A budapesti szent Imre-collegium képekkel.) — 1910. 21. 1. — Ezredéves orsz. kiállítás. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója. Budapest, 1896. 42. 1. — Hlatky Schlichter Gyula: A győri székesegyház történetéből. Magyar Építőművészet, 1908. 5. sz. — Incze H.: Magyar művészeti almanach. Budapest, 1913. 137. 1. — Jászai Géza: A szegedi szent Rókushoz czímzett r. kath. plébánia 100 éves tört. 1805—1905. Szeged, 1905. 176 és köv. 1. — Kovács Dénes dr.: A Mátyás templom ünnepe. Vas. Ujs. 1894. 677. 1. — Magyar Mérnök- és Építész- Egylet Közlönye. XIX. k. 1885. 239—240. 1. (A budapesti Sugár-út (Andrássy-út) városligeti torkolatának építőművészeti rendezése. XV—XX. tábla.) — Magyar Pályázatok. 1903. 9. sz. (Az Erzsébet királyné emlékére emelendő Örökimádás templom tervpályázata.) — 1904—5. 12. sz. — 1905—6. 9. sz. (A nagybecskereki törvényszéki palota pályatervei.) —■ 1907. 5. sz. — Matlekovits S.: Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. IX. k. Budapest, 1898. 295. 1. — Múzeumi és Könyvt. Ért. 1909. 231. 1. — Művészet. 1903. 426. 1. — 1904. 269. 1. — 1905. 126. 1. — 1906. 421. 1. — 1910. 84. 1. —• 1911. 390. 1. — 1912. 70. 1. (arczképpel). —■ Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 147. 1. — Ország Világ. 1908. 742—744. 1. (arczképpel). — Vas. Ujs. 1883. 540. 1. (Az aradi színház.) — 1884. 741. 1. (A budai Mátyás templom és a kassai székesegyház.) — 1887. 840. 1. — 1889. 706. 1. — 1908. 761. 1. (Az örökimádás temploma; képekkel.) — 1910. 781. 1. (Három új kulturális intézmény Győrött; képekkel.) és önéletrajzi adatok.