Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Fischer L. - Fischer Lénárt - Fischer Lipót - Fischer Lipót - Fischer Márton - Fischer Mór - Fischer Vincze - Fischer Vitalius - Fischer von Erlach, Johann Bernhard
Fischer—Fischer von Erlach cs vendéglő pályázata.) — 1904—5. 1. sz. 7—9. 1. — 1905—6. 5. sz. 24. 1. —■ Művészet. 1903. 206, 239 (képpel), 278. 1. — 1904. 55, 339. 1. — Ország-Világ. 1900. 398. 1. — Révai Nagy Lexikona. VII. 543. 1. — Seress Gyula: A bécsi vadászati kiállítás. Vas. Ujs. 1910. 441. 1. (képekkel). — Sz. G.: Iparművészetünk a wieni vadászati kiállításon. Magyar Iparművészet. 1910. 222. 1. (képekkel) és a művész közlése nyomán. Fischer L., rajzoló. Nehány illusztrácziója közölve a »Művészvilág« 1900. évi folyamában. Fischer Lénárt, ötvös. A XVI. században Brassóban élt s az ottani ötvös czéhben 1551—54-ig czéhmesteri tisztet viselt. Gyárfás Tihamér: A brassai ötvös czéhmesterek könyve. Századok. 1909. 234. 1. — U. az: Brassai ötvösök mesterjegyei. Egyházi Műipar. 1910. 177. 1. (Mesterjegye közölve.) — U. az: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 91, 315. 1. (Mesterjegye közölve.) —Resell, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt, 1884. 20. 1. Fischer Lipót, ötvös. A XVIII. század végén s a XIX. elején Pesten működött, s 1804-ben a pesti ötvös ezéd első ezédmestere volt. Mihalik József: A pesti ötvösök czéhpecsétje. Arch. Ért. 1898. 15. 1. Fischer Lipót, rajzoló az 1850—60-as években. Lónyay Jánost ábrázoló rajzát Mahlknecht aczélmetszetében kiadta Heckenast Gusztáv Pesten. Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Fischer Márton, építész, orsz. építészeti igazgató. A XVIII. század végén s a XIX. elején Kolozsvárt élt. Jakab Elek: Kolozsvár története. Budapest, 1888. III. 615. 1. Fischer Mór, porczellángyáros, 1. Farkasházi-Fischer M. Fischer Vincze, osztrák festő, szül. 1729- ben Fürstenzellben (Bajorország), megh. 1810-ben Bécsben. Tanulmányait Olaszországban végezte és azután Bécsben telepedett le. Többször dolgozott hazánkban s az országban szétszórtan számos oltárképe van. 1769-ben Mária Terézia királynő megrendelésére a budavári szent Zsigmond templom részére megfestette a szent István királyt ábrázoló oltárképet, s ugyanezt nagyobb alakban a székesfehérvári püspöki templom számára szintén elkészítette. A budai Zsigmond templomban tőle való volt még a főoltárkép is, mely Krisztust a kereszten ábrázolta. Mikor a budai királyi palotát utóbb az egyetem czéljaira engedte át Mária Terézia, a díszterem mennyezetére a négy fakultás jelvényeit F. festette. 1779-ben a nagyváradi székesegyháznak Salamon József kanonok megbízásából a következő oltárképeket készítette: Szűz Mária mennybevitele (főoltár), Szent Család (a kereszthajó oltárai közül a jobboldali) és Szent László (a kereszthajó oltárai közül a baloldali). Pozsonyban a királyi várkert pavillonja számára Apollót a Helikonon Múzsákkal környezve festette, de ez a műve utóbb elpusztult. Krisztus és a szamariai nő a kútnál cz. olajfestménye a Kassai Múzeumban van. Bunyitay Vincze: A nagyváradi 1. sz. székesegyház. Nagyvárad, 1880. 32. 1. — Magyar Műkincsek. Budapest, 1896. I. 50. 1. — Mihalik József: A Kassai Múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma. Kassa, i9°3- 399- 1. — Nagler, G. K.: Neues allg. Künstler- Lexicon. München, 1837. IV. 354. 1. — Némethy Lajos: Adatok a festés történetéhez Budapesten a XVII. és XVIII. században. Arch. Ért. 1883. 104. 1. — Ormós Zsigmond: Adatok a művészet történetéhez. Pest, 1859. 138—139. 1. — Pauer: Hist. Dioec. Alba. ■Regalensis. 199. 1. — Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königl. freyen Hauptstadt Ofen in Ungarn. Ofen, 1822. 161. 1. — Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1858. IV. 247—248. 1. Fischer Vitalius, ötvös. 1505-ben nyert polgárjogot Kassán. Neve az egykorú feljegyzésekben 1522-ben fordul elő utoljára. Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 131—132. 1. Fischer von Erlach, Johann Bernhard, osztrák építész, szül. 1656 júl. 20-án Gráczban, megh. 1723 ápr. 5-én Bécsben. Az építészetet Rómában, a barokk építészet mestereinek hatása alatt tanulta. Hazatérve hamar hírnévre tett szert, s József főherczeg, a későbbi I. József császár pártfogása révén, aki udvari építészszé neveztette ki, számos nagyszabású mű alkotására nyílott alkalma. F. építette a híres schönbrunni császári kastélyt 1696-ban, tőle való Borszent Károly bécsi temploma, amely a barokk építészet egyik legkiválóbb alkotása, a bécsi szent Péter templom, Savoyai Jenő herczeg palotája (ma pénzügyminisztérium), az udvari könyvtár stb. Ő volt az, aki a budai várpalota legelső vázlatát készítette s magyar vonatkozású művei közé sorolhatók a magyar testőrség palotája és a Batthyány (ma Schönborn) palota, mind a kettő Bécsben. F. többször megfordult Magyarországon s a hagyomány szerint az ő tervei alapján épült a pesti józsefvárosi Kálvária, melyet 1893-ban lebontottak és a budapesti festészeti mesteriskola telkén újból felépítettek. Hauszmann Alajos: A kir. vár épitésének története. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1900. 254. 1. — Ilg, Albert: Leben und Werke Joh. Bernh. Fischer von Erlach, des Vaters. Wien, 1894. — K. D.: A józsefvárosi kálvária. Vas. Ujs. 1893. 509. 1. (képpel). — Lanfranconi Enea által Budapest fővárosnak ajándékozott budapesti történelmi képek jegyzéke. Budapest, 1887. 14. 1. — Mihalik József: Magyarország vidéki műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. 17.I.—Nagler, G. K.: Neues allg. Künstler-Lexicon. München, 1837. IV. 346—348. 1. — Petrik Albert: A régi Budapest építőművészete. (Építőmunkavezetők Könyvtára. 36. k.) Budapest, 1913. IV. r. 10, 11. 1. — Wurzbach: Biographisches Lexikon. Wien, 1858. IV. 249—250. 1. 515 33