Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Frantz(en) Jakab - Frantz(en) Jakab - Frantz(en) Kerestzély - Frantz(en) Mihály - Franz János - Frecska János - Frecskay Endre
Frantz(en)—Frecskay Az első magy. festészeti akadémiát gyámolító társulat évkönyve 1857—58-ról. Pest, 1859. Frantz(en) Jakab, az idősebb, ötvös. Klosch Tamás (1. o.) és Klettner János (1. o.) brassai mestereknél tanulta az ötvösséget. 1683-ban szabadult fel. A brassai ötvös czéh 1686-ban avatta mesterré. Meghalt 1698 decz. 9-én. Gyárfás Tihamér: Régi brassói ötvösök. Erdélyi Múzeum, 1908. 383. 1. — U. az: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 52, 53, 123, 320. 1. — Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt. 1884. 22. 1. Frantz(en) Jakab, az ifjabb, ötvös. 1706 —1709-ig Göbbel Miklósnál tanult. 1715 szept. 30-án lett a brassai ötvös czéh tagja. Nehány évig »Hüttenherr«, 1736—1737-ben czéhmester és egy ideig a városi tanácsának is tagja volt. Meghalt 1757 nov. 22-én. Gyárfás Tihamér: Régi brassai ötvösök. Erdélyi Múzeum, 1908. 383. 1. — U. az: Brassai ötvösművek. Arch. Ért. 1911. 119. 1— U az: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 54, 128, 320. 1. — Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt. 1884. 22. 1. Frantz(en) Keresztély (Cristianus), ötvöslegény. 1676—1680-ig Görgess András (1. o.) és Heneck János (1. o.) brassói mestereknél tanulta az ötvösséget. Gyárfás Tihamér: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 52. 1. Frantz(en) Mihály, ötvös, az ifjabb F. Jakab fia. Atyjánál és Plecker János (1. o.) brassai mesternél tanult. Az utóbbi szabadította fel 1743-ban. A brassai ötvös czéh 1748- ban avatta mesterré. 1796 aug. 24-én halt meg. Gyárfás Tihamér: Régi brassai ötvösök. Erdélyi Múzeum, 1908. 384. 1. — U. az: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 55, 135 k . Resch, Adolf: Die Kronstädter Gold- und Silberarbeiter. Korrespondenzblatt, 1884. 22. 1. Franz János, ötvös. Resch szerint a XVI. században Brassóban élt s az ottani ötvös czéhben először 1556-ban, 1559-ben pedig utoljára viselte a czéhmesteri tisztet. Ugyancsak Resch azt irja, hogy alighanem az ő műve a brassói ötvös czéhnek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban levő bemondó táblája. Gyárfás kimutatja, hogy az öszszehívó táblán látható, két ügyetlenül beütött betű nem mesterjegy, s hogy azt már azért sem készíthette F., mert ilyen nevű mester a brassai ötvösök között nem volt. Resch nyilván Lecz Ferencz (Franz Lez) ötvös (czéhmester volt 1548—50, 1555—57 és 1559- ben) nevét olvasta F.-nak. Gyárfás Tihamér: A brassai ötv. tört. Brassó, 1912. 109. 1.— Resch, Adolf: Korrespondenzblatt. 1884. 20■ k — V. az: A brassai ötvös czéh bemondó táblája 1556-ból. Arch. Ért. 1887. 289—293. 1. (képekkel). Frecska János, építész Budapesten. 1909- ben a szamosújvári szálloda és vágóhíd tervpályázatán II. díjat, 1911-ben a Szombathelyen emelendő közkórház terveire hirdetett pályázaton Vojtka építészszel közösen készített terve III. díjat, s ugyancsak ez évben a zentai szent István templom tervpályázatán Vojtka építészszel közösen készített terve III. díjat nyert. Magyar Építőművészet. 1911. 3. sz. 23. 1.— Művészet. 1909. 398. 1. — 1911. 353. 390. 1. Frecskay Endre, festő, szül. 1875 júl. 15-én Máramarosszigeten, 1891—1893-ig a budapesti iparrajziskolában, 1895-ben pedig az iparművészeti iskolában végezte tanulmányait. Tanárai Horti Pál, Györgyi Kálmán, Vasadi és Feichtinger voltak. 1900-ban a kereskedelmi minisztérium 400 koronás ösztöndíjával Bécsbe ment, majd 1901-ben Münchenben az iparművészeti iskolát és Arbe esti aktiskoláját látogatta. Néhány aquarellel 1901-ben a müncheni Kunstverein kiállításán lépett először a nyilvánosság elé. 1902-ben ugyancsak a kereskedelmi minisztérium 600 koronás ösztöndíját nyerte meg, s a késmárki állami szövőipari szakiskolánál szövőipari tervezéssel foglalkozott. 1903 telén ismét Münchenbe ment s Arbe iskolájába járt. 1904—1906-ig 800 koronás állami ösztöndíjjal a szolnoki művésztelepen dolgozott. 1905- ben Erdő széle ősszel ez, képét az állam vette meg. 1906 telét Tunisban, 1907 elejét Párisban töltötte. 1907 telén 1000 koronás állami ösztöndíjjal ismét Párisba utazott, 1908 januárjától márcziusig pedig Raguzában tartózkodott. 1908 júliusában újabb 800 koronás állami ösztöndíjat nyert, s ugyanez év őszén Nagy Vilmossal, Halász Lajossal és Kisfaludy Strobl Zsigmonddal kollektív kiállítást rendezett Budapesten az Uránia műkereskedésben. A következő évben Franczia- és Angolországban járt, honnan visszatérve Gödöllőn telepedett le. 1911-ben lkai tengerpart cz. képével elnyerte az Andrássy Dénes-féle ösztöndíjat. 1913-ban Zádor Istvánnal közösen Nagyváradon rendezett gyűjteményes kiállítást. A Képzőművészeti Társulat tárlatain következő műveivel vett részt: 1904. tavaszi kiáll.: Szolnoki füzes, pasted, Császár Imre színművész tulajdona, Budapest. — Pityó parton (szolnoki táj), pasted. Kerekes Géza dr. ügyvéd tulajdona, Szolnok. — őszi táj, pasted. 1904— 5. téli kiáll.: Fűzfák, pasted. —Mély út, pasted. — Sajómenti táj, pasted. — Tájkép a Sajó mellett, pasted. — Hegyi táj, pasted. 1905. tavaszi nemzetk. kiáll.: A füzes őszszel, olajf. — Kora tavasz, olajf. — Erdő széle ősszel, pasted. — Délutáni napsütés, pasted. — Fűzfasor, pasted. — őszi reggel, pasted. — Téli táj, pasted. — Tavaszi borulás, pasted. — Falu széle, pasted. 1905— 6. téli kiáll.: Czigányházak, pasted. — Tájrészlet Tápió Györgyön, pasted.