Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Gerle Lajos - Gerliczky György - Germarz Ignácz - Germány Elemér - Germitzer Orbán - Gern Károly - Gern Lajos Ferdinánd - Gerritsen Vilmos - Gersöny Samu - Gerstenberg
Gerle—Gerstenberg pest újabb emlékérmei. Budapest, 1905. — U. az: Magyar iskolák érmei. Numizmatikai Közlöny. 1909. 94- 1. —• U. az: Magyar egyházi emlékérmek. Numizmatikai Közlöny. 1911. 92, 97. 1. — Kiáll. tárgymutatók. — Mihálovics Béla dr.: Magyar jogászok és államférfiak emlékérmei. Numizmatikai Közlöny. 1910. 2, 13, 18. 1. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 127. 1. —• Numizmatikai Közlöny. 1905. 17, 18, 19, 102. 1. — 1908. 30, 133. 1. — Ország Világ. 1884. 473. 1. (Szondi emlékérmek.) —■ Ráth György: Az iparművészet könyve. Budapest, 1902. I. 219, 302. 1. — Siklóssy László dr.: A modern magyar éremművészet és művelői. (1817—1910.) Numizmatikai Közlöny. 1910. 50, 53, 54. 1. ■—• Supka Géza: A Gerl Károly emlék-kiállítás. Numizmatikai Közlöny. 1908. 13—14. 1. Gerle Lajos, építész, szül. 1863 aug. 14-én Szegeden, megh. 1910 nov. 28-án Budapesten. Tanulmányait a bécsi képzőművészeti akadémián Hansen Theofil vezetése alatt végezte. 1883-ban Olasz-, 1884-ben Németországban folytatott tanulmányokat. 1904—1906-ban a német és olasz temetők tanulmányozása czéljából ismételten megfordult Német- és Olaszországban. G. sokáig dolgozott Budapest székesfőváros műszaki hivatalában, ahol főleg, a temetők rendezésével és építményeivel foglalkozott. Tervei alapján épült a makói főgymnasium (1895), az aszódi javító intézet (1905), a mária nosztrai letartóztatási intézet (1907), a budapesti kerepesi úti temetőben több árkádos sírbolt (1908), a rákoskeresztúri temető bejárati kapuzata (1904) és számos magánépület. Mint vállalkozó teljesítette a komádii kendergyár, a hódmezővásárhelyi főgymnasium, a szegedi főreáliskola, az óbecsei Ferencz-csatornai kamara zsilip építését stb. Tervpályázatokon több alkalommal nyert díjakat. Építő Ipar, 1910. 490. 1. — önéletr. adatok. Gerliczky György, kőfaragó. 1711-ben az ungvári várban dolgozott. Márki Sándor dr.: II. Rákóczi Ferencz. Budapest, 1909. II. 318. 1. •— Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferencz levéltára. Budapest, 1882. VIII. 433. 1. Germatz Ignácz, építész. A XIX. század első felében a Schönborn grófok szolgálatában állott s a munkácsi uradalom építésze volt. E minőségben az 1840—50-es években ő készítette az uradalom körül szükségessé vált összes építkezések terveit s restaurált néhány az uradalom kegyurasága alatt álló templomot, köztük a munkácsit is. Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája. Ungvár, 1881. III. 470. 1. Germany Elemér, festő, szül. 1890 decz. 31-én Budapesten. Középiskoláit Budapesten végezte, s már gymnasiumi tanulmányai alatt Pap Henriktől nyert oktatást a rajzban és festésben. Ezután beiratkozott a képzőművészeti főiskolára, ahol Révész Imre és Réti István voltak tanárai. Elnyervén az egyik szolnoki ösztöndíjat, Szolnokra ment és az ottani művésztelepen Fényes Adolfnál tanult. A Műcsarnok tárlatain következő műveivel vett részt: 1912. márcz. kiáll.: Lámpafénynél, hidegtűkarcz. — Merengés, hidegtűkarcz. — Erzsiké, hidegtakarcz. 1912. tavaszi kiáll.: Egyedül, olajf. 1912— 13. téli kiáll.: Nővérek, olajf. 1913. tavaszi kiáll.: Leány virágokkal, olajf. — Csendélet, olajf. — Úrileány arczképe, olajf. — Selyemblouse-os úrileány, olajf. — Piros szoknyás leány, olajf. 1913— 14. téli kiáll.: Juliette, olajf. — Női képmás, olajf. 1914. tavaszi kiáll.: Vörös kimonós portré, olajf. — V. M. Orleány arczképe, olajf. — Két arczkép interieurben, olajf. — R. B.-né úrhölgy arczképe, olajf. Kiáll. tárgymutatók és a művész közlése nyomán. Germitzer Orbán (Urban), ötvöslegény, 1746-ban szegődött Stefan Gáspár (1. o.) pozsonyi mesterhez, aki 1753-ban szabadította fel. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 129. 1. Gern Károly, ötvöslegény; 1805 körül Kassán született. Az ötvösséget 1819—22-ig Hanff János (1. o.) kassai mesternél tanulta. 1825-ben Brassóban Fleischer Gottliebnél (1. o.) dolgozott. Gyárfás Tihamér: A brassói ötv. tört. Brassó, 1912. 62. 1. — Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 328. 1. Gern Lajos Ferdinánd, ötvöslegény, szül. 1838 körül Varsóban. 1851—57-ig Kassán Fröhlich Károlynál (1. o.) tanult. 1857 jan. 18-án szabadult fel. Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 329. l. Gerritsen Vilmos, festő, szül. 1875 júl. 9-én Budapesten. A budapesti II. ker. reáliskolában végezte tanulmányait, s ugyanitt Innocent Ferencztől tanult festeni. 1909-ben a Nemzeti Szalonban állított ki először. G. úgyszólván kizárólag miniatűr csendéletfestéssel foglalkozik. A Képzőművészeti Társulat tárlatain következő műveivel vett részt: 1911. tavaszi kiáll.: Csendélet, olajf. 1912— 13. téli kiáll.: Csendélet, olajf. 1913. tavaszi kiáll.: Csendélet, olajf. — Csendélet, olajf. 1913— 14. téli kiáll.: Csendélet, olajf. — Csendélet, olajf. — Csendélet, olajf. 1914. tavaszi kiáll.: Csendélet, olajf. — Csendélet, olajf. — Csendélet, olajf. Kiáll. tárgymutatók. ■—• Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 168. 1. és a művész közlése nyomán. Gerseny Samu, harangöntő. Egy 1636- ban Gyenács Jánossal közösen öntött harangja a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. Budapest, 1902. 123. 1. Gerstenberg, festő. Németországból került hazánkba s 1848—49-ben mint honvéd vett 563 36*