Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Aradi Lipper József - Arangyas Mihály - Aranyas Vincze - Aranyasi Gellértfi János - Aranymíves Simon - Aranymíves Tóbiás - Aranyossy Ákos
Aradi—Aranyossy felsorolt szoborműveken kívül csak néhány portraitja ismeretes. Ezek: gróf Brunswick Teréz szobra (1877), mely az Országos Kisdedóvó Egyesület tulajdona, Petőfi mellszobra (1877, Erdélyi Múzeum, Kolozsvár), Bibics mellszobra az aradi főgymnasiumban, Szerdahelyi Kálmán mellszobra (1883) az aradi színház előcsarnokában, Jókainé életnagyságú mellszobra (1884), Kossuth Lajos fénykép után készült képmása (1892, Szépművészeti Múzeum, Budapest) és Petőfi reliefje (1895), mely utóbbi az általános gyakorlattól eltérően nem Barabás rajza, hanem a költő 1847-ben felvett daguerreotypja alapján készült. A művész a 80-as években Velenczében telepedett le, s jelenleg is ott él. Alföld. 1868, 1870. és 1873. évf. — Az Ország Tükre. 1865. 400. 1. —• E. Illés László: A szabadságharcz emlékei Aradon. Ország Világ. 1884. 517. 1. (képpel). — Fővárosi Lapok. 1873 febr. — 1875. 637. 1. — Hazánk és a Külföld. 1868. 14. szám.— Hock János: Aradi Petőfije. Nemzeti Újság. 1896. 104. sz. — Koszorú. 1883. 372. 1. — Lajstroma, A pesti műegyl. 1866. évi 142. kiáll. ■— Magyarország és a Nagyvilág. 1873. 105. 1. (Az aradi honvédemlék.) — Márki Sándor dr.: Arad vármegye és Arad szab. kir. város története. Arad, 1895. II. r. II. k. 827. 1. — Műcsarnok. 1868. 24. 1. — 1899. 373. 1. — Ország Világ. 1884. 22. 1. (Jókainé mellszobra.) — 1890. 655. 1. (képpel). — Pallas Lexikon. I. k. 804. 1. — Pasteiner Gyula: Az emlékszobrokra gyűjtött öszszegek. Athenaeum. 1873. IV. 2809. 1. — U. az: A magyar szobrászat. Budapesti Szemle, 1883. 207. 1. — Peregriny János dr.: A M. N. Múzeum képtárának leíró katalógusa. Budapest, 1900. 511. 1. — —I.: Az aradi honvédemlék. Vas. Ujs. 1870. 260. 1. (képpel). — Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Budapest, 1901. 228. 1. — Útmutató az Erdélyi Orsz. Múzeum érem és régiségtárában. Kolozsvár, 1903. 48. 1. — Vasárnapi Újság. 1868. 456. 1. — 1869. 375. 1. — 1870. 421. 1. — 1873. 86. 1. (Az aradi honvéd szoborról.) — 1874. 125. 1. (Chorin Áron mellszobra.) — 1874. 316. 1. — 1877. 82. 1. (Gr. Brunszvik Teréz szobra.) — 1877. 108. 1. (Petőfi mellszobra). — 1894. 45. 1. Aradi Lippert József, építész, 1. Lippert József. Arangyas Mihály, ötvös, 1. Alchimista M. Aranyas Vincze, aranyozó és festő. Szegeden élt a XVI. század elején. Mint a neve is bizonyítja aranyozó s valószínűleg festő is volt, akinek emlékét egy 1522-ik évi egyházi tizedlajstrom tartotta fenn. Reizner János: Szeged története. Szeged, 1900. III. k. 464. 1. és IV. k. 105. 1. Aranyosi Gellértfi János, betűfestő és könyvmásoló. 1462-ben csütörtökhelyi iskolamester, 1469-ben újmisés pap, 1473-ban pedig az ispotályos rend tagja volt. Az 1470-es években Lőcsén tartózkodott. Egyetlen ismert műve egy theologiai kézikönyv, mely a budapesti egyetemi könyvtár tulajdona. E latin codex 389 góth cursiv írással teleírt levélből áll s 32 egyházi, szerzetesi és világi tárgyú czikket foglal magában. A kezétől azonban csak a 11, 12, 13, 15, 16, 25, 29, 31 és 32-ik számú czikkek származnak. A codex rubrumokban, vörös színű iitialékban és lapszéli díszítésekben igen gazdag. Ábel Jenő: Műtörténeti adatok a XV. és XVI. századból. Tört. Tár. 1884. 526. 1.— Csontosi János: Adalék a magyarországi XIV—XV. századi könyvmásolók és betűfestők történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1879. 52. 1. — U. az: Aranyosi Gellértfi János codexe 1462—1473. Magyar Könyvszemle, 1879. 69—83. 1. — Hradszky József: Szepes vármegye a mohácsi vész előtt. A Szepesm. Tört. Társ. évkönyve. Szepesváralja, 1888. 87—88. 1. — Kalauz az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 15—16. 1. — Mihalik József: Magyarország vidéki műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. 29. 1. Aranymíves Simon, 1. Simon ötvös. Aranymíves Tóbiás, ötvös. Kassán 1638 június 9-én vették fel az ötvös ezékbe. Az a körülmény, hogy a remek elkészítését 75 frt lefizetésével megváltotta, arra mutat, hogy már más szédes helyen is működött. Mihalik József: Kassa v. özv. tört. Budapest, 1900. 270. 1. Aranyossy Ákos, forbászi, festő, szül. 1870 máj. 6-án Kassán, megh. u. o. 1898 szept. 30-án. A. László kassai ügyvéd fia. A kassai főgymnasium elvégzése után Münchenbe ment s Hollósy iskolájába lépett, később pedig ugyancsak Münchenben a képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait, hol Hakl, Löfftz és Höcker voltak tanárai. Nagy hajlamot érezvén a rézkarcz iránt, Raab iskoláját is szorgalmasan látogatta. Majd Olaszországba utazott, s miután bejárta a műemlékeikről nevezetesebb városokat, Rómába ment, ahol egy évig tartózkodott. A túlfeszített munkásság, s főleg a szemrontó rézkarczolás miatt keletkezett szembaja ekkor pihenésre kényszerítette, s A. elhagyván Rómát, szüleihez Kassára tért vissza, hol egy évig időzött. Innen küldötte 1895-ben első képeit és rézkarczait a Képzőművészeti Társulat kiállítására, hol azokkal sikerült feltűnést keltenie. A millenniumi kiállításon elért sikerei után a budapesti festészeti mesteriskola tagja lett, s mint ilyen 1897-ben a Pavel Mihály-féle festészeti ösztöndíjat is elnyerte. 1898 szeptember végén igen fiatalon, hirtelen halt el. Olajfestményei közül nevezetesebbek: Bubics Zsigmond püspök képmása, Oberschall Adolf kúriai tanácselnök arczképe, Répássy Miklósné Aranyossy Adrien arczképe, Női fej, Hollandi kis leány, Emlék Hollandiából (1896), Műterem, Apácza, Malomárok (1897), Malomban, Tórészlet (1898), s a Kis látogató, melyet az 1898. évi téli tárlaton az állam vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum számára. Rézkarczai közül kiemeljük a következőket: Bubics Zsigmond arczképe (1893), Mosogató asszony (1895), Mosó leány.