Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Ágotha János - Ámon Ferenczné Beyza Auguszta - Ámon József
Ágothai Ámon magyar történeti ötvösműkiállítási lajstrom. Az ötvösség remekei és a Pulszky Ferencznek 50 éves írói jubileumára kiadott díszmunkák számára készített tollrajzokat és aquarelleket, melyek a szakkörökben általános feltűnést keltettek. 1885- től még a következő művek számára készített szövegképeket: Hampel József dr.: A nagyszentmiklósi kincs. — Szilágyi Sándor: Magyar történeti életrajzok. — Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben (e rajzai a Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteményében). •— Asbóth János: Bosznia és Herczegovina. — Művészi Ipar. — Műbarátok Könyve. — Radisics Jenő és Szendrei János dr.: Magyar Műkincsek (I—III. kötet).— Ráth György: Az iparművészet könyve. — Szendrei János dr.: Magyar hadtörténelmi emlékek. — Forster Gyula báró: III. Béla király emlékezete. Járt Bécsben, Münchenben és Velenczében, ahol azonban nem annyira rendszeres tanulmányokat folytatott, mint inkább a képtárakat látogatta. 1886- ban a kassai áll. főreáliskolához, 1892-ben pedig a budapesti VI. ker. áll. főreáliskolához nevezték ki rendes tanárnak. 1894-ben Balló Ede távozásával az V. ker. áll. főreáliskolához helyezték át, hol jelenleg is működik. 1890 óta főleg a tájképfestészettel foglalkozik és különös előszeretettel Balaton vidéki képeket fest. Gyakran vesz részt a Nemzeti Szalon tárlatain. Jelentékenyebb képei: Búzakalászos rét, Dabasi tájrészlet, Velenczei halászbárka, Vihnyei tájrészlet, Szigliget, Balaton, Balatoni tájkép, Badacsony, Balatoni alkony, Alkony, Halászbárka, Balatoni táj és Nyírfák. A művész közlése nyomán. —• Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 148. 1.— Agotha Imre: Húsz régi magyar ékítményes tábla a mező-csáti ev. ref. templom karzatáról. 1746. Kassa, 1891. (Természet után rajzolva és festve.) Ágotha János, székelyudvarhelyi, festő és rajztanár, szül. 1808 febr. 29-én Tordán, megh. 1880 április 28-án Nagyszebenben. Az 1830-as évek elején Székelyudvarhelyen élt s már ekkor arczképfestéssel foglalkozott. Ez időből való V. Ferdinánd király természetes nagyságban, nagy szorgalommal festett mellképe, melyet 1836-ban a marosvásárhelyi nemzeti kaszinónak ajándékozott, s mely azt dísztermében függesztette fel. A. 1836-ban Pestre jött s Barabás Miklós műtermében gyakorolta magát egy ideig a víz- és olajfestésben, 1837-ben pedig Bécsbe ment, s a képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait. Mostoha anyagi viszonyai miatt azonban nem sokáig időzhetett Bécsben, s minthogy a nagyszebeni főgymnasiumnál rajztanári állással kínálták meg, 1838-ban elhagyta az osztrák fővárost s Nagyszebenbe sietett, hogy a tanári széket elfoglalja. A. az 1843. évi erdélyi országgyűléshez levelet intézett, amelyben az akkor tervezett Erdélyi Múzeum számára V. Ferdinánd király, Széchenyi István gróf és Vörösmarty Mihálynak általa festett mellképeit felajánlotta. Az országgyűlés az ajándékozónak köszönetét nyilvánította, az Erdélyi Múzeum terve azonban ekkor nem valósulhatott meg, s midőn 16 évvel később egyesületi úton létesült, 1860-ban Á.-nak már csak Széchenyi István grófot és Vörösmarty Mihályt ábrázoló képei kerültek a múzeumba. Negyvenegy esztendei tanári működés után A. 1879-ben vonult nyugalomba. E hosszú idő alatt a tanítás mellett a festészettel is foglalkozott, s műveinek egy részét a nagyszebeni állami főgymnasiumnak ajándékozta, hol azokat kegyelettel őrzik. A nyugalmat csak rövid ideig élvezhette, mert nyugdíjaztatása után félévre, 1880 április végén, 73 éves korában elhúnyt. A nagyszebeni áll. főgymn. értesítvénye az 1879— 80. tanévben. Nagyszeben, 1880. —• F. N. P.: Ágotha János legújabb műve. Honművész. 1836. 220. 1. — Kelemen Lajos: Művészet. 1911. 393. 1.—■ U. az: Művészeti adatok az Erdélyi Múzeum Egyesület irománytárában. Művészet. 1912. 218. 1. —• Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 26. 1. — Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Budapest, 1901. 38. 1. — Vasárnapi Újság. 1880. 309. 1. (Nekrolog.) és Szegedy-Maszák Hugó úr szíves közlése. Amon Ferenczné, szül. Beyza Auguszta, festőnő, szül. 1854 június 24-én Cincinnatiban. 1868-ban a badeni Freiburgban Müller festőnél s utóbb Olaszországban a két Szoldatics mellett dolgozott. 1896-ban a millenniumi kiállításon dicsérő oklevelet nyert. A Nemzeti Szalon 1910. évi újvidéki kiállításán Imádkozó leányok (olajf.) és Velenczei részlet (vízf.) cz. műveivel szerepelt. Újabb képei közül említésre méltó Várossy Gyula kalocsai érsek portraitja. Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 148. 1. —- önéletr. adatok. Ámon József, építész, szül. 1844-ben, megh. 1913 febr. 2-án Budapesten. Átépítette a budapesti Elevátort, a káposztásmegyeri vízműveket, a szent István-, szent László-, a zsidó- és a Bródy Adél-kórházat, számos székesfővárosi iskolát, köz- és magánépületet, önálló tervezéssel nem igen foglalkozott. Egyebek közt az ő tervei alapján épült Budapesten a József-körút 37—39. szám alatti négy emeletes bérpalota. A főváros, különösen a Józsefváros közéletében élénk részt vett s a fővárosi törvényhatósági bizottságnak évek hosszú során át tagja volt. Budapesti Hírlap, 1913 febr. 4. — Építő Ipar. 1899. 50. sz. (képpel). — 1901. 7. sz. (A budapesti Nemzeti Színház elhelyezése, Ámon József javaslata, képpel.)