Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
A - Ányos Viola - Árkai (Ehrengruber) Jakab - Árkay Aladár
Ányos—Árkay Ányos Viola, faj szí, festőnő, szül. 1872- ben Merczyfalván (Temes megye), ahol atyja főszolgabíró volt. Az első útbaigazításokat a festészetben Aradon Balla Frigyestől kapta, azután Budapesten Deák Ebner Lajosnál, majd Münchenben Hollósy Simonnál tanult. Csendélet- és virágképeivel a budapesti Nemzeti Szalon kiállításain lépett legelőször a nyilvánosság elé. A bukaresti Athenaeumban is többször kiállított s néhány román tanulmányfője és virágképe a román fővárosban talált vevőre. A. festette a király és Jenő főherczeg arczképeit reprodukcziók után az ennsi katonai reáliskola részére. Állandó lakhelye Lippa. A művésznő közlése. Árkai (Ehrengruber) Jakab, építész, szül. 1835-ben valószínűleg Aradon, megh. 1877 márcz. 7-én Budapesten. Középiskolai tanulmányait az aradi gymnasiumban végezte, s ugyanitt 1849-ben Lakatos Ottó részesítette a szabadkézi rajzból az első oktatásban. Középiskolái végeztével az építészetet tanulta s az 1860-as években Aradon telepedett le, ahol több épületet tervezett. Utóbb az első erdélyi vasút főmérnöke lett. Az Építési Ipar, 1877. 1076. h. — Lakatos Ottó: Arad története. II. 93. 1. — Nemzeti Hírlap. 1877 márcz. 9. Árkay Aladár, építész és festő; szül. 1868 febr. 1-én Temesvárott. Középiskoláit 1886-ban végezte, s miután úgy a festészet, mint az építészet iránt hajlamot érzett, a budapesti József-műegyetemre, s 1887-ben az orsz. mintarajziskola és rajztanárképzőbe is beiratkozott. Az utóbbi helyen Székely Bertalan és Lotz Károly voltak mesterei. 1888- ban elhagyván a mintarajziskolát Karlovszky Bertalan tanítványa lett. Első külföldi tanulmányútját 1886-ban Párisba tette, s a franczia fővárost tanulmányozás czéljából később ismételten felkereste (1892 és 1900). Bejárta ezenkívül Olasz- (1895) és Németországot (1897). A 90-es évek elején teljes kiképzése végett gyakorlaton volt Bécsben Fellner és Hellmer építészeknél és Budapesten Hauszmann Alajos tanár mellett a budai királyi várpalota építkezésénél. Mint építőművész első pályadíját 1889-ben a budapesti városi szökőkút pályázaton nyerte, mikor is pályatervét az első díjjal tüntették ki. Kallina Mór (1. o.) építészszel készített közös terve 1896-ban a budai vigadóra kiírt pályázaton nyert első díjat. Budapest székesfőváros az első díjjal kitüntetett terv kivitelével a tervező építészeket bízta meg, akik a vigadót 1897—8-ban fel is építették. Az ezenkívül még a következő pályadíjakat nyerte: 1899. Szépművészeti Múzeum pályázatán III. díj; 1900. a budapesti szent Gellért emléklépcső pályázatán I. díj; 1907. zombori városi vigadó pályázatán I. díj. Mint iparművészeti tervező szintén jelentékeny sikereket aratott s több díjat nyert. Építészeti művei közül a kiválóbbak közé tartozik Budapesten az Andrássy-út végén 1905-ben épült Babocsay-villa és az 1912— 13-ban épült fasori református templom, lelkészlak és tanonczotthon, melyek a magyar stílus számára határozott nyereséget jelentenek. Említésre méltók az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület budapesti kissvábhegyi telepének általa tervezett családi házai (1912), a bírói egyesület internátusa és egyesületi háza, a kispesti állami munkástelep egy részének terve stb. Mint festő 1894 óta szerepel. Ez évben állított ki ugyanis először egy férfi arczképtanulmányt a Képzőművészeti Társulat téli kiállításán. 1895-ben ugyanott Parisienne cz. pastellje, 1901-ben Nyugati pályaudvar a Ferdinánd-hídról, borús este (olajf.), Menekülés Egyptomba (olajf.), A Toldy Ferencz-utcza (nyári korai reggel; olajf.) önarczkép (pastel), Családi ház, (vízfestmény) és A gyújtogató (olajf.) cz. képei voltak láthatók. 1902-ben Holdas és a Balatonon, 1904-ben pedig Budai részlet őszi esőben cz. olajfestményeit állította ki. Festményei közül a Nyugati pályaudvar a Szépművészeti Múzeum (megvette az állam 1901-ben), a Nagykovácsi erdő (1901) pedig a Hontmegyei Múzeum tulajdona. A Képzőművészeti Társulat kiállításain kívül többször szerepelt a Nemzeti Szalonban s néhány vidéki kiállításon is. A külföldi tárlatok közül 1900-ban a párisi világkiállításon, 1908-ban pedig a bécsi nemzetközi építészeti kiállításon vett részt. Budapesti Hírlap. 1913 jún. 3. (Templomavatás.) — Budapest új épületei. Kiadja Schroll et Co. Wien. 1908. — Der Architekt. (Wien.) 1904. X. 6. füzet. — Építő Ipar. 1898. 5 sz. (A budai vigadó.) — 1900. 137. 1. (A Gellért-hegynek az eskütéri hídfő előtti kiképzése; képpel.) — 1904. 193. 1. (Családi ház; ábrákkal.) — 1910 45. 1. (A kispesti munkáslakások; képekkel.)— Ezredéves orsz. kiállítás. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója. Budapest, 1896. 45. 1. — Koch, Alex.: Academy Architecture. London, 1908. I. k.— Lázár Béla dr.: Az Andrássy-úti Babocsay-villa. Művészet. 1910. 114— 119. 1. — Magyar Géniusz. 1899. 13. sz. — Magyar Iparművészet. 1905. 1. és 2. sz. — 1907. 1. sz. és 3. sz. — 1913- 6. sz. — Magyar Építőművészet. 1909. 2. és 7. sz. — 1913. 2, 3 és 6. sz. (A fasori ref. templom.) — Magyar Pályázatok. IV. évf. 4. sz. — V. évf. 4. sz. — Mintalapok. Kiadja az Iparművészeti Társulat. 1904. 3. füzet. — Műcsarnok. 1899. 154. 1. — 1900. 85. 1. — Művészet. 1904. 417. 1. — Modern Művészet. 1905. 1. sz. (Bobula János czikke.) —■ Művészi Ipar. 1889. 5. sz. — Nemzeti Szalon Almanach. Budapest, 1912. 148. 1. — Palóczi Antal: A Gellért-hegynek az eskütéri hídfő előtti kiképzése. Építő Ipar. 1900. 23. sz. — Tárgymutatói az említett kiállításoknak. — Térey Gábor dr.: A Szépművészeti Múzeum pályatervei. Műcsarnok. 1899. 158. 1. — Ungarische Bauzeitung. 1900. 23. sz. — Vasárnapi Újság. 1899. 13. sz. — 1900. 5. sz. — Wasmuth berlini czég kiadásában megjelent művek közül: Die Architektur des XX. Jahrhunderts. 1906. 4. füz. —