Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
F - Fornleitner Keresztély - Forray Andrásné Brunswick Julia - Forray Iván - Forrer János Keresztély - Forster Frigyes - Forster Gusztáv - Fort Sándor - Forteza, Orazio - Földes Ede - Földes Imre
Fornleitner—Földes metszetei. Budapest, 1880. VII., 38, 39. 1. — Szendrei János dr.: A magyar viselet tört. felt. Budapest, 1905. 4. 1. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye. Budapest. Fornleitner Keresztély, építő. 1687-ben Győrött ő építette a jezsuita atyák gymnasiumát. Villányi Szaniszló: Győr vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. Győr, 1882. 70. 1. Forray Andrásné, szül. Brunswick Julia grófnő, műkedvelő festőnő, 1. Brunswick J. Forray Iván gróf, műkedvelő festő és rajzoló, szül. 1817 ápr. 17-én Soborsinban, megh. 1852 jún. 27-én Bécsben. Összes iskoláit magánúton végezte s 1834-ben a bölcseletből, 1835-ben pedig a jogi tudományokból vizsgázott a pesti egyetemen. Korán lépett a szereplés terére s 1839-ben már Szerém megye követe volt Horvát-Szlavon- és Dalmátországok közgyűlésén. Ugyanez évben nagykorúsíttatván, a főrendi táblának is tagja lett. 1840-ben beutazta Nyugat-Európát, két évvel utóbb pedig Alexandriába ment, honnan lehajózott a Níluson, kirándulásokat tett a líbiai sivatagba, bejárta Szíriát, s útközben nemcsak jegyzeteket készített, hanem a szebb tájakat s ethnographiai érdekességeket rajzban is megörökítette. Visszatérve Európába a Rajna vidékét utazta be és miután Párisban is megfordult, haza jött, s ekkor anyja a család birtokainak egy részét átengedte neki. 1847-ben bárói rangjáról családja minden tagjával együtt grófi méltóságra emeltetett. 1852-ben ismét Nyugat-Európába szándékozott, de Bécsben súlyosan megbetegedett, s néhány hónappal utóbb ugyanott meghalt. Olaszországi és keleti útjáról készült rajzait anyja, szül. Brunswick Julia grófnő Heicke Józseffel Bécsben kőre rajzoltatta, jegyzeteit pedig Császár Ferenczczel rendeztette sajtó alá, s fiának irodalmi és művészi hagyatékát 1859-ben Utazási Album (Olaszország, Málta, Egyptom) cz. alatt adta ki. Utazási Album. Pest, 1859. (arczképpel). — Hölgy futár. 1859. 7. — Pallas Lexikon. VII. 390. 1. — Szinnyei József: Magyar írók. III. 652—653. h. Forrer János Keresztély, bécsi születésű ötvöslegény. 1800—1804-ig Pozsonyban Tirtsch János Mihálynál (1. o.) tanulta az ötvösséget. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 136. 1. Forster Frigyes, festő, szül. 1835-ben Pesten. 1852-ben a müncheni képzőművészeti akadémián tanult. Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. Művészet. 1912. 180. 1. Forster Gusztáv, porosz származású festő. Az 1870-es években Bécsből került Váczra, hol leginkább bibiti Horváth Móricz bodonyi, majd Grony Frigyes gróf petényi földbirtokosok, a 80-as évek elején pedig Sipos István váczi kereskedő és Freysinger Lajos dr. kir. közjegyző foglalkoztatták. Jelentékenyebb művei a Solferinói ütközet Prónay báró tulajdonában, Rózsa Sándor a börtönben és több, főleg kutyákat ábrázoló állatkép. Néhány általa festett arczkép váczi családok birtokában van. Utóbb elvesztette egyik szemevilágát, majd betegeskedni kezdett s az 1880-as évek közepén Budapesten a Rókus-kórházban halt meg. Borovszky Samu dr.: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Budapest, é. n. II. 240. 1. — F. J.: Művészet. 1908. 340. 1. Fort Sándor, építész. Az 1890-es évek elején az ő tervei szerint épült a gróf Károlyi-féle bérház Budapesten. Építő Ipar. 1892. 40, 41. sz. (Kárpáti nyaralók.)— 1893. 40. sz. (A gróf Károlyi-féle bérház az Alkotmány-utcza és Váczi-körút sarkán.) Forteza, Orazio, dalmát arany- és rézműves. 1530 körül Sebenicoban született s 1555—1591 között ugyanott élt. Egy, római császárok arczképével, a római történetből vett jelenetekkel, mithologiai képekkel s a Gradenigo-család czímerével ékesített érczmedenczéje a velenczei Correr-múzeumban van. Kukuljevié-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 87. 1. Földes Ede, építész Budapesten, ahol Scheiber Miklós (1. o.) építészszel közösen működik. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő terveikkel vettek részt: 1912— 13. téli kiáll.: Siklódi áll. elemi iskola, rajz. — Bottyán áll. elemi iskola, rajz. — Tyukodi áll. elemi iskola, rajz. 1913. tavaszi kiáll.: Lévai áll. tanítóképző, temperafestm. — Szatmári Leszámítoló Bank, temperafestm. — Ipolysági posta- és adóhivatal, temperafestm. — Szatmári főgymnasium konviktusa, temperafestm. 1913— 14. téli kiáll.: Szatmár városi bérház, rajz. 1914. tavaszi kiáll.: Állami főgymnasium Ipolyságion, rajz. — Szász lakóháza a Rózsadombon (Budapest), rajz. Kiáll. tárgymutatók. — Magyar Építőművészet. 1907. i. sz. —• Művészet. 1908. 64. 1. Földes Imre, festő és grafikus Budapesten. Tanulmányait Budapesten, Münchenben, Berlinben és Párisban végezte. Leginkább dekoratív képeket és plakátokat készít. 1908- ban a Törley-pezsgőgyár plakátpályázatán második, 1910-ben pedig a papiros-, tanszer- és iskolaszerkiállítás plakátpályázatán szintén második díjat nyert. A Képzőművészeti Társulat kiállításain következő műveivel vett részt: 1905—6. téli kiáll.: Parasztgazda, olajf. — Tisza-részlet, olajf. — Budai utczarészlet, lithographia. — Női akt, monotypia. — Vihar.