Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
G - Glosz (Klosz) András - Glöcklein Miklós - Glušac Márton - Glück Károly - Glück Mihály - Glückné Rottenberg Ilona - Gnädig Sándor - Gnibisch Sámuel - Gobil Bálint - Gobra Béla - Gockel András - Gode Lajos - Godlewsky M. - Goebel Károly - Goetz - Goez József Ferencz
Glosz—Goez tet másolt, mely igen díszesen van kiállítva. Különösen szépek nagy ügyességgel rajzolt initialéi. A gradualét az 1882-iki budapesti könyvkiállításon Andrássy Manó gróf állította ki. Kalauz az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 32—33. 1. Glosz (Klosz) András, építőmester Kassán 1725-ben. Kemény Lajos: Adatok Kassa műtörténetéhez. Arch. Ért. 1910. 432. 1. Glöcklein Miklós, ötvöslegény. 1575-ben Pozsonyban Schaffaritz László (1. o.) mester műhelyében dolgozott. Mihalik József: Háromszáz év a pozsonyi ötvösség történetéből. Múzeumi és Könyvt. Ért. 1911. 105, 106. 1. Glusac Márton, horvát kőfaragó és építész. A XIV. század végén és a XV. század elején élt Omisljében (Gastel Muschio), ahol 1405-ben a Nagyasszonyról nevezett szép templomot építette. Kukuljevié-Sakcinski, Ivan: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. Zagreb, 1858—1860. 104. 1. Glück Károly, festő és rajztanár, szül. 1874 aug. 15-én Budapesten. 1893—97-ig az orsz. mintarajziskolában Balló Ede és Székely Bertalan vezetése alatt tanult s azután ugyanott még egy évig a festészeti szakosztályon Balló Ede növendéke volt. 1898-ban egy ideig Münchenben Arbe-nél s utóbb Berlinben Picartnál képezte magát. 1897-ben Dalmácziában és Olaszországban, 1898-ban Németországban, 1900-ban Hollandiában volt tanulmányúton. A Képzőművészeti Társulat kiállításain 1899-ben egy arczképpel jelent meg először. Az 1902. évi téli kiállításon ugyanott egy Tanulmányfej-jel, az 1910. évi tavaszi kiállításon pedig Nővérem cz. arczképtanulmányával szerepelt. Kiáll, tárgymutatók és a művész közlése nyomán. Glück Mihály, szegedi ötvöslegény. 1828- ban Brassóban Fleischer Gottliebnél (1. o.) kapott munkát. Gyárfás Tihamér: A brassói ötv. tört. Brassó, 1912. 63. l. Glückné Rottenberg Iona, szobrásznő Kassán. A Képzőművészeti Társulat 1913. évi tavaszi kiállításán Tanulmányfejez. szoborművét, az 1913—14. évi téli tárlatán pedig Rottenberg Jenőné mellszobra cz. művét állította ki. Kiáll, tárgymutatók. Gnädig Sándor, szobrász Budapesten. A Műcsarnok 1914. évi tavaszi kiállításán L. Hubermann arczképével vett részt. Kiáll, tárgymutató. Gnibisch Sámuel, építő. 1667-ben Lőcsén lakott. Hain Gáspár lőcsei krónikája. A Szepesmegyei Tört. Társulat kiadványa. II. 1. 350. 1. Góbis Bálint, festő. A XV. század első felében Selmeczbányán élt s alighanem városi jegyző volt. A város 1432-ből való jegyzőkönyvének első lapjára ügyes kézzel egy feszületet festett. A jegyzőkönyv Selmeczbánya sz. kir. város levéltárában van. Kalauz az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 13. 1. — Magyar Könyvszemle, 1887. 154. 1. — Mihalik József: Magyarország vidéki műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. 28. 1. Gobra Béla, festő. 1881—87-ig a budapesti mintarajziskolában tanult. A Képzőművészeti Társulat 1894. évi tavaszi kiállításán Paraszt udvar cz. olajfestményével, 1912. évi tavaszi kiállításán pedig Erdő széle cz. képével vett részt. Legutóbb Kőszegen lakott. Kiáll, tárgymutatók. — Mintarajziskolai értesítők: Gockel András, ötvös. 1646 szept. 17-én állt be a kassai ötvös ezékbe. Eleinte zsellérségben lakott, s csak 1653-ban került olyan viszonyok közé, hogy nejével, Erzsébettel együtt egy kisebb házat vehetett. 1664-ben a város III. negyedében tizedesi tisztet viselt. Egy fiú és egy leánygyermeke volt, kik közül az utóbbi Csomaközi ötvös András felesége lett. Mihalik véleménye szerint G. készítette a főnyi (Abaúj-Torna megye) ev. ref. eklézsia 1630-ból való feliratos ezüst úrvacsora tányérját. Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Budapest, 1884. 41. 1. — Mihalik József: Kassa v. ötv. tört. Budapest, 1900. 278—279. 1. — U. az: Régi magyar ötvösművek. Arch. Ért. 1899. 311- t Gode Lajos, rajzoló Pozsonyban a XVIII század végén. Műve: Emléklap egy Esterházy herczeg halálára. Rézmetszet, folio. Jelzése: Lud. Gode del. Se. Zeller se. Posony. Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Godlewsky M., festő. Az 1860-as években Zomborban működött. 1862-ben a pesti műegyletben Jósnő cz. olajfestményét (200 frt.) állította ki. Kiáll. lajstrom 108. sz. Goebel Károly, osztrák festő. Az 1850— 60-as években gyakran megfordult Magyarországon s a magyar népéletről számos vázlatot készített, melyek közül néhányat olajfestményben is kidolgozott. A pesti műegyletnek mintegy tíz éven át a legszorgalmasabb kiállítója volt. A művész hagyatékában talált nagyszámú magyar vonatkozású rajzot és vázlatot annak idején a Történelmi Képcsarnok számára szerezték meg. Kőrajzai közül említésre méltók Batthyány Lajos gróf, Károlyi István gróf és Pejacsevich László gróf arczképei. Kiáll. lajstromok. — Tört. Képcsarnok grafikai gyűjteménye, Budapest. Goetz, 1. Goez. Goez József Ferencz báró, festő és rézmetsző; szül. 1754 febr. 28-án Nagysze