Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915)
D - Desiderius - Desković Branislav - Detoma Antal - Detre, ötvös - Dettár György - Deutecum - Deutsch Ignácz - Deutsch Kálmán - Deutsch Mór - Deutsch Zsófia - Deutscher - Deutscher Vincze - Deutschmann János
Desiderius — Deutschmann pest, 1876. 73. 1. — Csontosi János: Adalék a magyarországi XIV—XV. századi könyvmásolók és betűfestők történetéhez. Magyar Könyvszemle, 1879. 51. 1. — Kalauz az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum részéről rendezett könyvkiállításhoz. Budapest, 1882. 14. 1. — Mihalik József: Magyarország vidéki műkincsei. Magyar Műkincsek. Budapest, 1901. III. k. 28. 1. Desiderius, 1. Dezső: Deskovic B ra n isa v. dalmát szobrász, szül. 1883-ban a Brac melletti Puciscében (Dalmáczia). A zágrábi reálgymnasiumot látogatta és már itt feltűnést keltett egy mellszobrával. Ezután teljesen a szobrászatra adta magát s tanulmányait a velenczei akadémián Dal Zotto A. tanár vezetése alatt végezte. Később Párisba költözött és a Salonban is kiállított. Jelenleg Spalatoban él. Strossmayer koledar za god. 1909. 1961. Detoma Antal, olasz műmárványozó, szül. 1821-ben Varalloban, Novara mellett, megh. 1895 okt. 25-én u. o. Negyven évig mint udvari műmárványozó Bécsben élt, ahol egyebek közt ő készítette az új opera, a parlament, az egyetem és az új tőzsde stucco munkáit. 1886-ban Lippert József tervei szerint D. készítette az esztergomi bazilika belső díszítését is. Győrffy Lajos: Az esztergomi bazilika története és leírása. Esztergom, 1886. 26, 32. 1. — Osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Magyarország IV. kötete. Budapest, 1896. 516. 1. — Thieme—Becker: Allg. Lexikon der bildenden Künstler. Leipzig, 1913. IX. 163. 1. Detre, ötvös (Dietresch Goldsmid). A XIV. században Selmeczbányán élt. A város régi számadáskönyveiben neve 1365-ben fordul elő. Fejérpataky László dr.: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest, 1883. 4. 1. s e mű bírálatában Ballagi A.: Arch. Ért. 1886. 172. 1. Dettár György, festő, szül. 1892 ápr. 8-án Mezőhegyesen (Csanád megye). Tanulmányait Budapesten (1910), Münchenben (1911) és Milanóban (1911—12) végezte. 1912-ben Velenczében és Rómában volt tanulmányúton s ezután Tripoliszban, Alexandriában és Cairóban is járt. A budapesti Műcsarnokban 1912 tavaszán állított ki először. Említésre méltó képei: Ecce homo (1910), Útőn (1912), Én (1912), Gondolkodó (1913) és Istenek alkonya (1913). Jelenleg Gödöllőn él. A művész közlése nyomán. Deutecum, 1. Doetechum. Deutsch Ignácz, festő, szül. 1846-ban Vág-Vecsén, ahol atyja tanító volt. 1868-ban Münchenbe ment s a képzőművészeti akadémia növendéke lett. A Képzőművészeti Társulat 1872. évi kiállításán Tanulmányában megzavart tudós cz. olajfestményét állította ki. 1872—73-ban a magyar kormány ösztöndíjával tovább is Münchenben folytatta tanulmányait. A budapesti Műcsarnok 1897. évi téli kiállításán Elszenderülve cz olajfestményével szerepelt. Még az 1890-es években is a bajor fővárosban élt. Figyelő, 1872. 312. 1. — Kiáll. tárgymutató. 1897— 98. — Somogyi Miklós: Magyarok a müncheni képzőművészeti akadémián. Művészet. 1912. 181. 1. — Vasárnapi Újság. 1872. 433. 1. — 1873. 433. 1. Deutsch Kálmán, festő, 1. Déri K. Deutsch L., kőrajzoló Pesten az 1860-as években. Ismeretes tőle Reinitz Adolf ex librise 1861-ből. Czakó Elemér: Az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeum ex libris kiállításának katalógusa. Budapest, 1903. Sz. 1. Deutsch Mór, festő, szül. 1815 körül alighanem Budán, 1866-ban még élt. A magyar fővárosban és Rómában végezte tanulmányait. Olaszországból visszatérve egy ideig Pesten dolgozott, de csakhamar Bécsben telepedett le s úgy látszik ott is halt meg. Az első pesti műkiállításon 1834-ben több képpel szerepelt, 1843-ban a pesti műegylet kiállításán pedig Pannónia, a szépművek pártfogója cz. olajfestményét állította ki. A műegylet 1846. évi kiállításán Ruth és Bős és Olasz haramia család; 1858. évi máj.—jún. kiállításán Az erdész (200 frt.) és Pipereasztal (150 frt.); 1859. évi máj.—jún. kiállításán A megvizezett leves (200 frt.) cz. olajfestményei voltak kiállítva. Évkönyve, Az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat —. 1865—66. Pest, 1867. 241. 1. — Honművész. 1834. 429. 1.—■ Kiáll. lajstromok. ■— Művészet. 1903. .330. 1. Deutsch Zsófia, szegedi születésű festőnő. Münchenben és Técsőn Hollósy Simonnál végezte tanulmányait, s kiállított a Nemzeti Szalonban. Nemzeti Szalon Almanach, Budapest, 1912. 161. 1. Deutscher, arczképfestő. A XVIII. század második felében Holicson született. Művei közül Bethlen Gergely gróf kamarás és guberniumi tanácsos arczképe ismeretes, melyet 1814-ben Nagy Sámuel (1. o.) metszett rézre. Erdélyi Múzeum. 1814. 1. 1. — Nagy Iván: Magyarországi képzőművészek. Századok. 1874. 36. 1.— Pallas Lexikon. V. 254. 1.— Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Budapest, 1901. 8. 1. Deutscher Vincze, szobrász. Az 1820-as években Apatinban élt s a környékbeli templomok részére számos fa- és kőszobrot, oltárt stb. készített. Kunits, M.: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn. Erster Band. Pesth, 1824. 26 2. 1. Deutschmann János, ötvös. A mult század derekán Beszterczén működött. Meghalt 1878-ban. Képzőművészek Lexikona, I. 369