Magyar Lexikon 5. Bunsen-Danhauser (Budapest, 1880)

C - Couture, Tamás - Couvin - Covenant - Coventgarden - Coventry - Covilhao - Covington - Covolo - Cowes - Cowley Ábrahám

Couture kas, régibb franczia szokásjog, mely a rendek előleges meghallgatása után a ki­rály által szentesittetett. Legfontosabb a C. de Paris, vagy C. de la prévêté et incomtée de Paris (1513). Couture (ejtsd: Kutür), Tamás, fran­czia történeti s­zenrefestő, szül. 1815. decz. 21-én Senlisben, Gros­s Delaroche alatt képezte magát s 1837-ben az aka­démia a második festészeti díjjal jutal­mazta. Az 1840—41-iki szalonokban fest­ményei, különösen Az arany szeretete, nagy feltűnést okoztak. A hanyatlási korszakbeli rómaiak, orgiát ünnepelve czímű festménye következtében a becsü­letrend keresztese lett. Egyéb művei: A sólymász (legjobb festménye); Önkénytes belépés a hadseregbe; A csapatok visz­­szatérése a Krímből s A császári herczeg megkeresztelése (a kormány megbízásá­ból, mindkettő befejezetlen), stb. C. mű­veiben a kitűnő rajzolás s színezés tű­nik ki; a művész gyengesége nagyobb festményeinek kompozícziójában rejlik, melyekben a jelentékeny s a jelentékte­len mint teljesen egyenjogú van egymás mellé állítva. Kitűnő technikája folytán számos tanítványt gyűjtött maga köré. Újabb időben C. mit sem állított ki. Couvin (ejtsd: Kuvén), város Namur belga tartomány dinanti arrondiss-­jában, az Eau noire mellett, a Grand Centra állomása; nagy vas-­s aczélművek, gép-, posztó­­s csipkegyártás, vaskőbányák, 2520 lakos. Covenant (ejtsd: kovnant), Skótor­szágban a 16. - 17. századokban a pro­testánsok s preszbiteriánok által kötött szövetség, vallásuk fentartása czéljából a pápaság s a főegyház ellen (1. Angol­ország, tört.); innen neveztettek a presz­biteriánok co­v­enan­­­ereknek is. Coventgarden (ejtsd: Kovntgárda), 1. London. Coventry (ejtsd: Kovntri), régi város Warwick angol grófságban, a Sherbourne folyó mellett, 39,470 lakossal, szűk utczák­­kal, 20 templommal. 1049-ben alapított Szt. Benedek - rendi apátság romjaival, 15. századbeli városházzal és számos ke­gyes alapítványnyal. Azelőtt a lakosság nagyban foglalkozott a posztógyártással, most majdnem egyedül a selyemszövet­gyártásra szorítkozik (7500 munkással). Az élénk kereskedelmet vasutak és a Coventry-csatorna mozdítják elő. C. már a rómaiak idejében város volt és a közép­korban nagy kőfalakkal és erődítvények­­kel birt. 1404-ben és 1459-ben parlamenti ülések tartottak itt, melyek közül az utóbbi parlamentum diabolicum név alatt ismeretes. Covilhao, város Beira hajdani portu­­gáll tartomány guardai kerületében, az Estrella mellett; erőd, 13 templom, jelen­tékeny posztó­­s gyapjúipar, 2 nagy vá­sár s 6000 lakos, közelében 2 meleg fürdő. Covington (ejtsd: Kovingin), az éj­szakamerikai Kentucky állam egyik vá­rosa, az Ohio mellett, Cincinnatival szem­ben. Gyorsan felvirágzott, hely, 8 tem­plommal, jelentékeny gyárakkal, 24,000 lakossal. Linden Grove közelében szép temető. Covolo, hegyszoros Belluno olasz ke­rületben, Tirol határán, melyen át a Brenta mentén a Tirolból Olaszországba vivő nagy utak egyike vonul. Hajdan igen erős határvára I. Miksa császár által 1509-ben elfoglaltatott. Cowes (ejtsd: Kausz), a Medina fo­lyam két partján épült város az angol Whight sziget éjszaki­­részén. Nyugat- C. 5730 lakossal, szűk utczákkal, biztos kikötővel, melynek bejáratánál egy ős­vár emelkedik, és látogatott tengeri für­dővel. Kelet-C. 2058 lakossal, az előb­binek külvárosa, melynek közelében fek­szik Orborne-Home a királyi család falusi tartózkodóhelye. A kikötőhöz 1871-ben tartozott 240 hajó 11,732 tonnával. A külföldi bevitel 4009 font szert. összegre rúgott. A parti kereskedelem még sok­kal jelentékenyebb. A lakosok nagyban űzik a halászatot is. Cowley (ejtsd: Kősé) Ábrahám, ne­vezetes angol költő, szül. 1618-ban Lon­donban, Cambridgeben tanult, az angol polgárháborúkban a királypárt hive volt, a királynéval Párisba menekült s innen közvetitette a király s a királyné levele­zését. Visszatérve Angliába (1656), elfo­gatott, de egy barátja közbenjárására szabadon bocsáttatott s mint növénytani tanár alkalmaztatott. C. meghalt 1667. jul.-ban Chertseyben Surreyben s a West­­minster-apátságban Chaucer s Spiencer 446 Cowley

Next