Magyar Lexikon 7. Encziklopedisták-Franczia művészet (Budapest, 1880)
F - Feydeau, Ernest - Feyerabend - Feyjoo y Montenegro, Fray Benito Jeronimo - Fez - Fez - Fezzan
Feydeau véhez, melyen át a 3021 méter magas Fexszoros Veltlinbe vezet. Feydeau (ejtsd: Fejdó), Ernest Aimé, franczia író, szül. 1821. márcz. 16-án Párisban. 1844-ben egy költeménygyűjteménynyel („Les Nationales“) lépett az irodalmi térre s 1856 óta külömböző napilapokban czikkeket közölt. Hírnevét 1858-ban „Fanny“ czimü regényével alapította meg, mely oly nagy sikert aratott s oly nagy keletű volt, hogy 10 hónap alatt 16 kiadás fogyott el belőle. Ezt követték a „Daniel“ (1859), „Catherine Overmeire“ (1860) s „Un début á l’Opéra„ (1863) czimü regények, mely utóbbinak előszavában F. határozottan tiltakozik azon ráfogás ellen, hogy ultrarealisztikai s erkölcstelen tendencziákat védelmez. Későbbi regényei közül csak a „La Comtesse de Chalis ou les moeurs du jour“ (1868) czímű keltett némi feltűnést. A drámairodalom terén is tett kisérletet, de kevés sikerrel. 1869-ben megalapította a „Revue internationale des arts et de la curiosité“-t. Megh. 1873. okt. 29-én. Említendő még „Histoire générale des usages funébres et des sépultures des peuples anciens“ (3 köt., 1858) cz. műve is. Feyerabend, frankfurti könyvkereskedő és fametsző család; legismertebb F. Zsigmond, szül. 1527-ben Frankfurtban, meghalt 1590-ben, ki az ókori klasszikusok műveit fametszetekkel illusztrálva adta ki. Feyjoo y Montenegro, Fray Benito Jerónimo, kitűnő spanyol tudós smfibiráló, szül. 1676. okt. 8-án Cardamiroban Spanyolországban; 1690-ben benedekrendi szerzetes, később Oviedoban a theológia tanára s a I. Vincente kolostor apátja lett, majd a rend generálisa s VI. Ferdinánd király tiszteletbeli tanácsosa; megh. 1764. szept. 26-án Oviedóban. Művei: „Teatro critico universal“ (9 köt., 1726—38, melyet később „Cartas eruditas“, 5 köt. Madrid 1746— 60. czím alatt folytatott). F. korában szokatlan szabadelvűséggel ostorozta az akkori emberiség ferdeségeit, balgaságait s rosz szokásait, minek következtében sok ellenséget szerzett, akik azonban legkevésbé sem árthattak neki; mi több, a működése ellen intézett iratok felköltötték műve iránt a külföld figyelmét, amely franczia, angol s egyéb nyelvekre is lefordíttatott. Művének, mely magában Spanyolországban 15 kiadást ért, legjobb kiadása az 1780—81- ben Madridban megjelent (17 köt.). Fez (helyesebben Fés vagy Fás), szultánság, mely Marokkó (l. ott) császárság hét tartományból álló főrészét képezi, az Atlasz éjszaknyugoti oldalán; területe k.b. 232,590 n. kilom., mintegy 3.200,000 lakossal, a kik berberek (itt s Marokkóban amazirghek s sillachok), mórok, arabok vagy beduinok, négerek, zsidók s csekély számmal európaiak. Fez, a hasonnevű szultánság fővárosa, s a szultán második székhelye, a 8. század vége felé II. Edrisz alapította s a középkorban a mohammedán világ egyik legpompásabb s legnagyobb városának tartatott. Mintegy 90,000 házzal, 785 mecsettel birt s hires volt dísz épületei, iskolái s tudományos Intézeteiről. A 16. század óta folytonosan sülyedt, olyannyira, hogy jelenleg csak árnyéka, régi nagyságának, habár még mindig a császárság legjelentékenyebb városa. F. egy magas hegyektől körülvett, termékeny s egészséges völgyben fekszik, nyájas virágos- s gyümölcsöskertek, czitrom- s gránátfaligetek közt, s a Sebu vagy Sbu (ott Fez) egyik mellékfolyója, az Ued-el-Jubor vagy Gyöngy folyó O a Uj-F.-re osztja a várost. Mindkét rész 10—13 mét. magas, kiszögelő tornyokkal ellátott fallal van körülvéve. F- most 150,000 (többnyire mór, arab, berber s zsidó) lakost számlál. Számos mecsete közt leghíresebb a Mulei Edriszé, ennek sírjával. A számos alacsonyabb fokú iskolán kívül még 7 magasabb, nagyon látogatott nyilvános tanintézete van. F. egyébként a többi mohammedán városokhoz hasonlít, s csak számos vendéglője s üzlete kölcsönöznek neki inkább európai színezetet. Jelentékeny karavánkereskedést űz a vele határos déli s keleti tartományokkal s székhelye a marokkói iparnak. Híresek az itt gyártott gyapjú beduinköpenyek, övek, selyemkendők, bőr stb. F. több patakból jó ivóvizet nyer. Fezzan (ejtsd: Feszán) a régi Phasa- 498 Fezzan