Magyar Lexikon 10. Julianus-Könyvnyomtatás (Budapest, 1882)
K - Kép-rímek - Képtalány - Képtan - Képtár - Képviselés - Képviselő - Képviselőház
Kép-rímek szőrmintát, burkot, tehát nemleges mintát vesznek fel, azután ezt alkalmas eszközökkel megszilárdítják és az olvasztott eretet beleöntik. Kép-rímek (gör. technopaegnia), oly költemények, melyekben a költemény verssorai úgy vannak elaprózva, hogy írásban vagy nyomtatásban valamely tárgy képe kerül elő, ilyeneket (oltár, kehely, szobor, pyramis) legtöbbnyire a papok írtak, de az ókorban is van rá példa, t. i. Publius Optatianus Porfirius költeményei. Képtalány, találós föladvány (rebus), mely képekben, néha egyes betűkkel vagy szavakkal vegyítve, de a helyesírásra való tekintet nélkül elmésen fejez ki valamely szót, mondatot vagy verset; eredetét az olaszoknak köszönheti. Képtan, ama tan, mely a képzőművészet szabályait és törvényeit szabályozza, különösen pedig a képírás vagy festészet technikai törvényeivel foglalkozik. Képtár, a. m. képcsarnok (1. ott). Képviselés, cselekvés, midőn valaki a törvényhozásban, polgári életben, tanácskozásban, szavazásban stb. másnak személyében és mint annak megbízottja jár el. Képviselő, az, aki polgártársainak választatásánál fogva van a népképviselettel megbízva, ellentétben azzal, ki már születése alapján, képviselő, mint például Magyarországon a főrendiház tagjai. Képviselőház, a parlament az újkori népképviselet legjellemzőbb terméke és a népek önkormányzatának legtökéletesb eszköze; a régi országgyűlésekből fejlődvén különösen Franczia- és Angolországban érte fejlődésének és a parlamenti rendszernek legtökéletesebb diadalait. A 18. század vége előtt Francziaországban szó sem lehet igazi parlamentről, amenynyiben a királynak ott tüstént jogában állott a k.-at feloszlatni, mihelyt az a király által kívánt dolgokat meg nem szavazta. Az első nevezetes parlament az volt, melyet XVI. Lajos a végből hitt össze, hogy az ország rendeinek közös megegyezése folytán a képviselőház hatalmát és egyes tagjainak, valamint az egész testületnek hatáskörét szabályozza, de mely a forradalom tényleges megindítójává lett, mely forradalomnak első ténye 1790-ben a parlament feloszlatása volt. A franczia parlament feloszlatása előtt 7 kamarából állott. A grand chambre elé tartoztak a franczia pairek perei, a párisi egyetem ügyei, továbbá a korona ügyei, a regálék szabályozása és elintézése, a király különös kívánsága esetén fontos határozatok megerősítése, végül a pairek és pairi ranggal bíró hivatalnokok felesketése, a chambre de la tournelle mint legfelsőbb fórum ítélt oly bűntények felett, melyekre testi büntetés volt szabva; a három chambres des enquêtes pénzbírságok dolgában és illetékességi kérdésekben; végül a két chambres des requêtes feladata volt kiváltságok dolgában határozni, különösen amaz előjog felett, hogy valamely dolgot a parlament elé terjeszteni lehessen. Az akkori képviselőház személyzete egy elnökből, 9 alelnök, 16 kamarai elnök, 150 tanácsos, 3 főügyész és 400 ügyészből állott; látjuk tehát, hogy az egész k. tulajdonképen egy óriási törvényszéket képezett. Ettől, bár eleinte a francziának nyomdokain haladva lényegesen eltért az angol, mely a népképviselet elvéből kiindulva először vette át a Francziaországban elfogadott elnevezéseket: jobb és balpárt (v. ö. Angol alkotmány alatt I. k. 243 skk. lapjain). Az angol parlamentben lett továbbá először megteremtve az alsó és felsőház fogalma, mely a magyar képviselőházban is lényeges szerepet játszik. Magyarország régi közgyűlési rendszere termékeny alapot szolgáltatott az igazi képviselőház számára, mely csakugyan a középeurópai hatalmaknál páratlan gyorsasággal és szabadelvűséggel fejlődött ki; mindazonáltal a magyar képviselőházat csak 1848-tól keltezhetjük, miután addig a gyűlések rendi alapon tartattak. 1848 előtt a megyék és városok követei utasításokkal ellátva küldettek a k.-ba, az 1849-iki törvények alapján a követek utasítás nélkül küldetnek. Az 1848-iki törvények értelmében megalakított képviselőház három-három évre megválasztott képviselőkből áll; a királynak joga van az ülésszakot elnapolni, berekeszteni, sőt egészen feloszlatni, s ekkor újabb képviselőválasztást rendelni, azonban ez az utolsó évi számadások és a következő évi költségvetés előterjesztése és letárgyalása előtt nem történhetik. A képviselőház, 228 Képviselőház