Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium (Budapest, 1883)
N - Nogat - Nogeika - Nogent-le-Roi - Nógrád - Nógrádi Mátyás - Nógrádmegye
Nógat, folyó (a Visztula folyónak keleti hajózható mellékága), mely 52 kiméter hosszú s a Friz-öbölbe ömlik. Nogeika, a kozákoknál divatos szijak■ ból font ostor, melyet a lovas a sarkan® tyú helyett használ. Magyarul kancsokónak nevezik (l. ezt). Nogent-le-Roi (fr. nozsán-lorva) város „ Haute-Marne franczia departementban 3655 lak. — N.-le-Boron, város Eure- Loire franczia departementban a Huisne folyó és a páris-lemansi vasút mellett 7638 lak. — N.-sur-Marne, falu Seine franczia departementben a Marne folyó mellett és a páris-troyesi vasútnál erős várral, melyet 1871 jan. 29. a németek elfoglaltak. — N.-sur-Seine (N.-szürszén) város Aube franczia departementban a Szajna folyó és a páris-troyesi vasút mellett. Nógrád, mezőváros kies vidéken Nógrád m. nógrádi jár. 1484 lak. Vára, melytől e megye nevét vette, romban hever. Határa, mely agyagos és leginkább rozsot terem, több pataktól van átszelve, s közel a városhoz fekszik a Zsumbrava, a melynek környékén termő állítólag mérges növények a szarvasmarhának ártalmasak. Postahivatala helyben van, járásbíróság pedig Rétságon. Nógrádi Mátyás, ref. superintendens és egyházi író, szül. 1611. Tanulmányait Debreczenben kezdte, azután Sárospatakon folytatta, hol az akadémikusok sorába lépett s seniorrá lett 1642. Még a. ez évben kiment Tályára tanítónak, 1643. pedig külföldre ment tanulni Belgiumba. Főtanuló helye Leyden volt, de átrándult Angliába is. Hazatérve Sárospatakon conrector lett 1647. Később (1649) innen eltávozva debreczeni pap lett s hihetőleg rendkívüli tanító is. 1650 a tasnádi zsinaton szenteltetett pappá s volt debreczeni lelkész az 1659-ik évig. Innen a nagy-bajomi egyházba vitetett, hol sok kellemetlenséget kellett szenvednie egész élete végéig a török és tatár hadak pusztításai miatt. 1661. a debreczeni egyházmegye választotta espereséül. 1664. tiszántúli superintendens lett s nagy buzgalmat fejtett ki kül. az elpusztult egyházak helyreállítása körül. Mint ilyen jutott török fogságba s rajta és társain sarczot, idegen adósságot vett meg Cselib basa, de a mit a margitai zsinaton (1681. jan. 12.) paptársai maguk közt felosztván, helyette kifizettek. Az ő idejében költözött át a nagyváradi collegium Debreczenbe Mártonfalvi György tanár vezetése alatt kit pártolás eszközlése végett követségbe küldött Apafi Mihályhoz. Superintendenssége alatt 17 zsinat tartatott s ekkor jöthasználatba a váradi bibliának Komárom, Csipkés György által való fordítása (l.Csipkés (komáromi) György alatt). Megh. 1681 szept. 1. Művei: „Epistolae ad romai nos explanatio“ (Debreczen 1651); „Lelki próbakő“ (Debreczen 1651); „Idvösség kapuja“ (Kolozsvár 1672). Nógrádmegye, Magyarország egyik vármegyéje, mely Pestmegyétől északra fekszik s területe 4366.82 n. kiméter (75 s/4 nmfd), lakosainak száma 198,270, kik főleg magyarok (67.0S°/o) és tótok (mintegy 30°/0). Ez utóbbiak főleg az északnyugoti részeket foglalják el. A megye felszine átalában véve hegyes. Legnagyobb lapályai főfolyója, az Ipoly mentén vannak. Főbb hegyei a Cserhát-, Naszál- és Jenőhegyek. Folyói: a Duna, de csak egy darabon, délen, továbbá az Ipoly, mely a megyét egészen végig szeli s a Zagyva, de csak felső folyásában. Kiváló termékei a rozs, kukoricza, burgonya, dohány és gyümölcs. Állattenyésztésének legfontosabb ága a juh- és sertéstenyésztés. Az ásványország itt főleg kőszenet, krétát és mészkövet szolgáltat. Ipara, élénk, s főleg fa- M. Lexikon X.ill.