Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium (Budapest, 1883)
P - Perjámos - Perje - Perje - Perjurium - Perk, pörk, var - Perkál - Perkász - Perkáta - Perkáta - Perkinismus - Perkoszova - Perkovczi - Perkunas
Perjámos 519 vábbá köldöksérvnél használt sérvkötő, mely a testet körülveszi, végre a rekeszizom (diaphragma), mely a mellüreget a ha kürtől elválasztja. Perjámos, mezőváros Torontál megye perjámosi jár., az Arankának a Marosba ömlésénél s a valkány-perjámosi vasút végén, a csanád-billéti róm. kath. esperesség székhelyével s Miasszonyunkról nevezett női zárdával. Van itt szolgabirói székhely, könyvkereskedés, dalárda, ipar-, perjámos-haulikfalvai tűzoltó-egylet, vörös kereszt-egylet fiókja és olvasókör. Takarékpénztárai az első perjámosi és perjámos - hautikfalvi takarékpénztárak. Lakosainak száma 5496. Van vasútállomása, posta- és táviró-hivatala, gazdag határa, fakereskedése, kitűnő lótenyésztése, halászata s jövedelmes malomüzlete. Perje, falu Szilágy megye krasznai jár., 912 lak., u. p. Csizér. Perje (poa), a polyvás füvekhez, a pázsitfélék családjába tartozó növénynem. Csészéje kétpolyvájú, sokvirágú, füzérkéje tojásdad, lapított, ondói aszottas v. színes szélüek, hegyesek, kalásztalanok. Virágzása bugás. Nevezetesebb fajai: a fodorsás p. (poa aquatica), bugája buglyos, arasznyi, füzérkéi szálasok, 5— 10 virágúak, szára egy ölnyire is megnő; a sovány p. (poa trivialis), bugája tágas-bogas, buglyos, füzérkéi 3-virágúak, tövön szörösödők, levélnyelvecskéje igen hosszú, szára felálló, hengeres; a kékellő p. (p. scepusiensis), bugája kinyitó, füzérkéi 3-virágúak, egy csoportban 2—3, kocsányosak és kocsánytalanok, ondói tövön gyapjasok, szára felálló hengeres, az egész növény kékellő; a mezei p. (p. pratensis), bugája buglyos, füzérkéi 5-virágúak, kopaszok, szára felálló, hengeres; a nyári p. (poa annua), bugája terebély, a szártól 90° szög alatt ágazik el, de többnyire csak féloldalra, füzérkéi tompák, 3—7-virágúak, szára megdűlő, lapitott. Perjurium (lat.), az eskü tudatos megsértése, hamis eskü (f. ott), perjur io s us, esküszegő, hitszegő. Perk, pörk vagy var (crusta), a külbörön, a genyedő vagy nedvező sértett felületen, genyes vagy genyszerű folyadékkal telt hólyagocskák, fakadékokon, az azokból kiürülő genyes v. lymphaticus, néha véres folyadéknak a levegőn megalvadása és beszáradása által képződött kemény boríték. Színe leginkább sárga, azonban barnavörös v. sötétbarna is lehet s vastagsága is különböző. Kezdetben erősen tapad képződési helyéhez, később lazul és ha alatta a sebfelület meggyógyul, leesik. Előállhat a p. külső sérülés és bőrbetegség folytán. Bőrbetegségeknél eltávolítása olajjal való felpuhítás után eszközlendő, s alatta a netán nedvező felületet összehúzó szerrel kell borogatni. Perkál (fr. pgreale), eredetileg keletindiai, sima, finom, tömött fehér gyolcsszerű gyapotszövet, melyet azonban most már Európában is hasonló minőségben készítenek, s erősebb fajtái, melyek a nyomásra is alkalmasak a calicot szövettel tökéletesen megegyeznek; a legfinomabb tömött fajok musselin vagy battistmusselin név alatt ismeretesek. Perkász, falu Hunyadm. szászvárosi jár., 655 oláh lak., u. p. Szászváros. Perkáta, falu, 1. Nagy-Perkáta alatt. — P. (Kis-), falu Fejérmegye adonyi jár., 754 magyar lak., u. p. N.Perkáta. Perkáta, növénynem a convolvulaceák családjából, tudományos néven spommaea (1. ott). Perkinismus, a Perkin Elias amerikai orvos által a 18. szd. második felében feltalált, most már azonban elavult gyógymód, mely abban állott, hogy a csúzos vagy köszvényes tagot két, különböző fémből készült egy tompa és egy hegyes tű végével addig vonogatták, húzogatták, mig a beteg tagon vörösség és fájdalmas érzés következett be. Perkoszova, falu Temesmegye dettai jár., 804 német, tót és rácz lak.; u. p. Temes-Buttyin. Perkovczi, két falu Horvát-Szlavonországban, 1) a bródi kér. garcsini jár., 891 lak.; u. p. Garcsin. 2) a bródi kér. vinkovczi jár., 613 lak.; u. p. Czerna. Perkunas, a régi pogány litvánoknál a menydörgés istene, s a görögök Zeuséhez hasonlóan az istenek főnöke, ki (mint élesztő, életadó tűz) a mellérendelt istenekkel, név. Potrimpossal (a termékenyítő vízzel) és Pikullossal (a rombolóval) szent háromságot képezett, mely az Perkunas