Magyar Lexikon 13. Nogat-Planetarium (Budapest, 1883)

P - Perjámos - Perje - Perje - Perjurium - Perk, pörk, var - Perkál - Perkász - Perkáta - Perkáta - Perkinismus - Perkoszova - Perkovczi - Perkunas

Perjámos 519 vábbá köldöksérvnél használt sérvkötő, mely a testet körülveszi, végre a rekeszi­zom (diaphragma), mely a mellüreget a ha kürtől elválasztja. Perjámos, mezőváros Torontál megye perjámosi jár., az Arankának a Marosba ömlésénél s a valkány-perjámosi vasút végén, a csanád-billéti róm. kath. espe­­resség székhelyével s Miasszonyunkról ne­vezett női zárdával. Van itt szolgabirói székhely, könyvkereskedés, dalárda, ipar-, perjámos-haulikfalvai tűzoltó-egylet, vö­rös kereszt-egylet fiókja és olvasókör. Takarékpénztárai az első perjámosi és perjámos - hautikfalvi takarékpénztárak. Lakosainak száma 5496. Van vasútállo­mása, posta- és táviró-hivatala, gazdag határa, fakereskedése, kitűnő lótenyész­tése, halászata s jövedelmes malomüzlete. Perje, falu Szilágy megye krasznai jár., 912 lak., u. p. Csizér. Perje (poa), a polyvás füvekhez, a pázsitfélék családjába tartozó növénynem. Csészéje kétpolyvájú, sokvirágú, füzér­kéje tojásdad, lapított, ondói aszottas v. színes szélüek, hegyesek, kalásztalanok. Virágzása bugás. Nevezetesebb fajai: a fodorsás p. (poa aquatica), bugája buglyos, arasznyi, füzérkéi szálasok, 5—­­ 10 virágúak, szára egy ölnyire is megnő;­­ a sovány p. (poa trivialis), bugája t­ágas-bogas, buglyos, füzérkéi 3-virágúak, tövön szörösödők, levélnyelvecskéje igen hosszú, szára felálló, hengeres; a ké­kellő p. (p. scepusiensis), bugája ki­nyitó, füzérkéi 3-virágúak, egy csoport­ban 2—3, kocsányosak és kocsánytalanok, ondói tövön gyapjasok, szára felálló hen­geres, az egész növény kékellő; a m­e­­z­e­i p. (p. pratensis), bugája buglyos, füzérkéi 5-virágúak, kopaszok, szára fel­álló, hengeres; a nyári p. (poa annua), bugája terebély, a szártól 90° szög alatt ágazik el, de többnyire csak féloldalra, füzérkéi tompák, 3—7-virágúak, szára megdű­lő, lapitott. Perjurium (lat.), az eskü tudatos meg­sértése, hamis eskü (f. ott), perju­­r i­o s u­s, esküszegő, hitszegő. Perk, pörk vagy var (crusta), a külbörön, a genyedő vagy nedvező sér­tett felületen, genyes vagy genyszerű folyadékkal telt hólyagocskák, fakadéko­­kon, az azokból kiürülő genyes v. lym­phaticus, néha véres folyadéknak a le­vegőn megalvadása és beszáradása által képződött kemény boríték. Színe legin­kább sárga, azonban barnavörös v. sötét­barna is lehet s vastagsága is különböző. Kezdetben erősen tapad képződési helyé­hez, később lazul és ha alatta a sebfe­lület meggyógyul, leesik. Előállhat a p. külső sérülés és bőrbetegség folytán. Bőr­betegségeknél eltávolítása olajjal való felpuhítás után eszközlendő, s alatta a netán nedvező felületet összehúzó szer­rel kell borogatni. Perkál (fr. pgreale), eredetileg kelet­indiai, sima, finom, tömött fehér gyolcs­szerű gyapotszövet, melyet azonban most már Európában is hasonló minőségben készítenek, s erősebb fajtái, melyek a nyomásra is alkalmasak a calicot szövet­tel tökéletesen megegyeznek; a legfino­mabb tömött fajok musselin vagy battist­­musselin név alatt ismeretesek. Perkász, falu Hunyadm. szászvárosi jár., 655 oláh lak., u. p. Szászváros. Perkáta, falu, 1. N­a­g­y-P­e­r­k­á­t­a alatt. — P. (Ki­s-), falu Fejérmegye adonyi jár., 754 magyar lak., u. p. N.­­Perkáta. Perkáta, növénynem a convolvulaceák családjából, tudományos néven spom­­m­a­e­a (1. ott). Perkinismus, a Perkin Elias ame­rikai orvos által a 18. szd. második fe­lében feltalált, most már azonban elavult gyógymód, mely abban állott, hogy a csúzos vagy köszvényes tagot két, kü­lönböző fémből készült egy tompa és egy hegyes tű végével addig vonogatták, hú­zogatták, mig a beteg tagon vörösség és fájdalmas érzés következett be. Perkoszova, falu Temesmegye dettai jár., 804 német, tót és rácz lak.; u. p. Temes-Buttyin. Perkovczi, két falu Horvát-Szlavon­­országban, 1) a bródi kér. garcsini jár., 891 lak.; u. p. Garcsin. 2) a bródi kér. vinkovczi jár., 613 lak.; u. p. Czerna. Perkunas, a régi pogány litvánoknál a menydörgés istene, s a görögök Zeusé­­hez hasonlóan az istenek főnöke, ki (mint élesztő, életadó tűz) a mellérendelt iste­nekkel, név. Potrimpossal (a termé­kenyítő vízzel) és Pikullossal (a rom­bo­­­­lóval) szent háromságot képezett, mely az Perkunas

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék