Magyar Lexikon 15. Sopornya - Vezér (Budapest, 1884)

T - Tatár - Tatárka - Tatárlaka - Tatárok - Tatárország - Tataros - Tatáröböl - Tata-Tóváros - Táté - Tátika - Tatius Titus - Tátkanaf - Tátogatók - Tatorján - Tátra

Tatai Tatai István, tanférfia, szül. 1821. márcz. 7. Hidegkuton Tolnamegyében, hol atyja Imre ev. lelkész volt. A gymnáziu­­mot s a theologiai tanfolyamot Soprony­­ban végezte, hol a németen kívül a fran­cia és angol nyelveket is elsajátította. 1840-ben külföldre utazott s három évig , a német egyetemeken főleg nyelvészeti­­ tanulmányokkal foglalkozott. Visszatérvén­­ két évig Szirmai Ádám egyetlen fia mel­lett nevelősködött, majd segédtanár lett a pesti ev. gymnásiumban, hol néhány­­ előkelő ifjú számára bölcsészeti tanfolya­­­mot nyitott. 1846 ban Sopronyba kapott meghívást tanári állomásra s ott műkö­dött a 48-ki forradalom kitöréséig, mely­ben ő is tevékeny szerepet játszott. Ha­tárbiztossá nevezte ki a kormány Kis­­marton vidékére. A forradalom leve­rése után szarvasi és tiszaföldvári ba­­j­rátainál bujdosott, majd nevelő lett Török­­Gábornál Aradon s ott maradt 1855-ig. Ekkor a szarvasi főiskola vá­lasztotta meg rendes tanárul s két év­­ múlva igazgatóul. T. működése korszakot­­ alkot a szarvasi főiskola történetében.­­ Azóta működik ott tizenkét tanár több segéddel, azóta állíttatott fel a tanítóké­­pezde, zenede, konviktus, a testgyakorló intézet stb. Az irodalom terén is hasznos szolgálatokat tett a hazai közműveltség­nek. Még mint sopronyi tanár kiadta: Elemi fi- és leánytanulók szavaló és ol­vasó könyve (Soprony 1847); Gramma­tikai és polgári tanulók szavalmányai (u. o. 1847); Költészeti és szónoklati reme­kek (u. o. 1848) cz. munkáit; ugyan­csak 1848-ban irta: „Protestáns gymná-­­­ziumaink és főtanodáink gyökeres átala- I­kitása“ cz. javaslatát. Az 1859-ben ki- t adott császári pátens ellen, mely a prot.­­ egyház szervezetét erőszakolta, T. is szó­val és tollal harczolt. 1861-ben­­ Szarvas városa országgy. képviselővé választotta, de ő ragaszkodott tanári székéhez és nem fogadta el a megtiszteltetést. Tatár, Háromszékm. déli csúcsán a tatárhavasi és bodzai szoros közt elterülő hegység; legmagasabb (1413 m) csúcsa a Nagy-Tatár. Tatárka, növény, máskép hajdina­ (u. ott). Tatárlaka, falu Kis-Küküllöm, hosszú- t­­­asszói jár., 818 oláh és német lak., u. p. Küküllövár. Tatárok, eredetileg egy mongol nép­törzs neve; jelenleg az észak ázsiai nép és nyelvcsalád (Altai n­é­p- és nyelv­család); szűkebb értelemben a török­tatár népek, hova a nogai tatárok, kalmükök, kirgizek sat. tartoznak (v. ö. Mongolok czikkei). Tatárország, régebben a. m. Közép Ázsia, melynek előnyomuló hordái a Tatá­rok közös név alatt foglaltattak össze (l. Mongolország alatt); újabban megkülömböztetnek K­i­s vagy Európai T. (Krim, Kazan, Asztrah­an) és Nagy, vagy Ázsiai t.-ot (Turkesztán). Tataros, falu Biharin, szalárdi jár., 811 oláh lak., u. p. Hagymádfalva. Tatar öböl, Sachalin sziget s Amur tartomány közt fekvő tengervidék, Szi­béria keleti részén. Tata-Tóváros, mezőváros Komáromra, tatai jár., kaszinó, olvasókör, iparos segé­dek segélyző és önképző egylete; vegyes ipartársulatok (egyébb intézményeit­­. Tata alatt); postaállomás. Tata, falu Alsó-Fehérm. alvinezi jár., 859 oláh lak., u. p. Gyula-Fehérvár. Tátika, Szántóhoz tartozó hegy Zala­­megyében, kitűnő bort termel. Régi várá­nak romjai, melyet Kisfaludy Sándor oly szépen megénekelt, máig is láthatók. Tatius Titus, a monda szerint a szabinusok királya, ki a szabinnők elrab­lása folytán haddal indult Romulus ellen; azonban az ellenfelek a nők közben­járására kibékülvén, T. Romulusnak ural­kodó társa lett. Tátkanal, növény 1. Lamium alatt. Tátogatok, a csukottajkúak rendjébe tartozó növénycsalád: 1. Scrophulari­­n­a­e alatt. Tatorján, növény 1. Crambe alatt. Tátra, a Kárpátok egy része, mely két nagyobb hegylánczolatra osztható; az a­la­­cs­ony­­ (vagy zólyomi havasok) a Garam és Vág folyók felső folyása közt Liptó és Zólyom megyék határán vonul el s aztán Szepes és Gömör megyékbe is át­csap; legmagasabb pontjai a Gyömbér és Királyhegyi amaz 6462', emez 6144' ma­gas; e hegység északi oldalán, mely sok­kal zordonabb, fenyvesek tenyésznek, a délin pedig, mely jóval enyhébb homér- 301 Tátra

Next